Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
11 kapcsolatok: Agnès Sorel, Anjou-ház, Franciaország, I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, Indre-et-Loire, János angol király, Loire, Tours, VII. Károly francia király, 1450.
Agnès Sorel
Agnès Sorel (Sorel Ágnes) (1422 – Mesnil-sous-Jumièges, 1450. február 9.); francia kisnemes kisasszony; VII. Károly francia király szeretője, az első hivatalos francia királyi kegyencnő.
Új!!: Loches és Agnès Sorel · Többet látni »
Anjou-ház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).
Új!!: Loches és Anjou-ház · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Loches és Franciaország · Többet látni »
I. Richárd angol király
I.
Új!!: Loches és I. Richárd angol király · Többet látni »
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Új!!: Loches és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »
Indre-et-Loire
Indre-et-Loire térképe Indre-et-Loire a 83 eredeti megye egyike, amelyeket a francia forradalom alatt 1790.
Új!!: Loches és Indre-et-Loire · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: Loches és János angol király · Többet látni »
Loire
A Loire (ejtsd: loár, okcitánul Léger) Franciaország leghosszabb folyója.
Új!!: Loches és Loire · Többet látni »
Tours
Tours város Franciaországban, Indre-et-Loire megye székhelye.
Új!!: Loches és Tours · Többet látni »
VII. Károly francia király
Jean Fouquet: VII. Károly portréja (15. század) VII.
Új!!: Loches és VII. Károly francia király · Többet látni »
1450
Nincs leírás.
Új!!: Loches és 1450 · Többet látni »
