Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
86 kapcsolatok: Alany (nyelvészet), Algír, Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Anyanyelv, Arab nyelv, Arabok, Újlatin nyelvek, Carlo Goldoni, Diplomata, Elöljáró, Európa, Földközi-tenger, Főnévi igenév, Francia nyelv, Franciák, Gazdasági rendszer, Görög nyelv, Genovai Köztársaság, Grammatika, Gyarmat (terület), Hangtan, Határozó, Holt nyelv, Igeidő, Igenem, Jövevényszó, Jelen idő (nyelvészet), Jelző, Kalózkodás, Katalán nyelv, Kálmán László (nyelvész), Körülírás, Középkor, Közel-kelet, Közvetítőnyelv, Kereskedő, Kereskedelem, Keresztény, Keresztes hadjárat, Kevert nyelv, Kikötő, Kommunikáció, Latin ábécé, Latin nyelv, Lope de Vega, Magreb, Múlt idő (nyelvészet), Melléknév, Melléknévi igenév, Molière, ..., Mondattan, Muzulmán, Nem (nyelvészet), Nemesség, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvváltozat, Okcitán nyelv, Olasz nyelv, Pedro Calderón de la Barca, Pejoratív, Pidzsin, Pidzsin nyelv, Portugál nyelv, Rabszolga, Segédige, Spanyol nyelv, Szám (nyelvészet), Szó, Szókincs, Szemantika, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szultán, Szupersztrátum, Tárgy (nyelvészet), Török nyelv, Törökök, Tunézia, Tunisz, Vízi közlekedés, Velencei Köztársaság, 11. század, 13. század, 1830, 19. század. Bővíteni index (36 több) »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Lingua franca és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Algír
A város és a kikötő, 1921 körül Algír Algéria fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Lingua franca és Algír · Többet látni »
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Új!!: Lingua franca és Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) · Többet látni »
Anyanyelv
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Új!!: Lingua franca és Anyanyelv · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Lingua franca és Arab nyelv · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Lingua franca és Arabok · Többet látni »
Újlatin nyelvek
Az újlatin nyelvek vagy román nyelvek egymással igen közeli rokonságban álló modern nyelvek, amelyek az indoeurópai nyelvek italikus (itáliai) csoportjába tartozó latin nyelv beszélt változataiból alakultak ki.
Új!!: Lingua franca és Újlatin nyelvek · Többet látni »
Carlo Goldoni
Firenzében Velencében Carlo Osvaldo Goldoni (Velence, 1707. február 25. – Párizs, 1793. február 6.) olasz komédiaíró, szövegíró, dramaturg és ügyvéd.
Új!!: Lingua franca és Carlo Goldoni · Többet látni »
Diplomata
A diplomata a diplomáciai tevékenységet hivatásszerűen végző, megfelelő szakképesítéssel és nyelvtudással rendelkező állami tisztviselő.
Új!!: Lingua franca és Diplomata · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Lingua franca és Elöljáró · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Lingua franca és Európa · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Lingua franca és Földközi-tenger · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Lingua franca és Főnévi igenév · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Lingua franca és Francia nyelv · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Lingua franca és Franciák · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Lingua franca és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Lingua franca és Görög nyelv · Többet látni »
Genovai Köztársaság
A Genovai Köztársaság (olaszul: Repubblica di Genova) független állam volt a 11. századtól 1797-ig Itália északnyugati részén, Liguriában.
Új!!: Lingua franca és Genovai Köztársaság · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Lingua franca és Grammatika · Többet látni »
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Új!!: Lingua franca és Gyarmat (terület) · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Lingua franca és Hangtan · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Lingua franca és Határozó · Többet látni »
Holt nyelv
A holt nyelv olyan nyelv, amelyet már nem használ egyetlen nemzet, nép vagy közösség sem, vagyis nincsenek (akár egy-, akár kétnyelvű vagy akár többnyelvű) anyanyelvi beszélői.
Új!!: Lingua franca és Holt nyelv · Többet látni »
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Új!!: Lingua franca és Igeidő · Többet látni »
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Új!!: Lingua franca és Igenem · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Lingua franca és Jövevényszó · Többet látni »
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Lingua franca és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Lingua franca és Jelző · Többet látni »
Kalózkodás
Calico Jack 18. századi kalóz zászlaja Illusztráció Howard Pyle ''Kalózok könyve'' című művéből A kalózkodás a tengeren, illetve a partokon hajón mozgó elkövetők által végrehajtott szervezett rablás, amely a 21. században is komoly probléma.
Új!!: Lingua franca és Kalózkodás · Többet látni »
Katalán nyelv
A katalán nyelv (katalánul català, IPA: vagy) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik.
Új!!: Lingua franca és Katalán nyelv · Többet látni »
Kálmán László (nyelvész)
Kálmán László (Budapest, 1957. november 24. – 2021. október 10.) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának, később Elméleti nyelvészeti tanszékének docense, Kálmán C. György irodalomtörténész testvére.
Új!!: Lingua franca és Kálmán László (nyelvész) · Többet látni »
Körülírás
A körülírás, idegen szóval perifrázis terminus eredetileg a retorika területéhez tartozott.
Új!!: Lingua franca és Körülírás · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Lingua franca és Középkor · Többet látni »
Közel-kelet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közel-Kelet.
Új!!: Lingua franca és Közel-kelet · Többet látni »
Közvetítőnyelv
A szociolingvisztikában a közvetítőnyelv terminus olyan nyelvet nevez meg, amelyet különböző anyanyelvű beszélők használnak azért, hogy kommunikálhassanak egymással.
Új!!: Lingua franca és Közvetítőnyelv · Többet látni »
Kereskedő
A kereskedő olyan személy, aki mások által létrehozott árukkal kereskedik.
Új!!: Lingua franca és Kereskedő · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: Lingua franca és Kereskedelem · Többet látni »
Keresztény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kereszténység.
Új!!: Lingua franca és Keresztény · Többet látni »
Keresztes hadjárat
#ÁTIRÁNYÍTÁS keresztes háborúk.
Új!!: Lingua franca és Keresztes hadjárat · Többet látni »
Kevert nyelv
A nyelvészetben kevert nyelvnek a többeredetű nyelveket nevezik.
Új!!: Lingua franca és Kevert nyelv · Többet látni »
Kikötő
A siófoki hajóállomás A kikötő a folyó- vagy tengerpart természetes védettséget biztosító, vagy mesterséges építményekkel védett része, amely alkalmas hajók kikötésére.
Új!!: Lingua franca és Kikötő · Többet látni »
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Új!!: Lingua franca és Kommunikáció · Többet látni »
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Új!!: Lingua franca és Latin ábécé · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Lingua franca és Latin nyelv · Többet látni »
Lope de Vega
Félix Lope de Vega y Carpio (Madrid, 1562. november 25. – Madrid, 1635. augusztus 27.) spanyol költő, a barokk dráma legjelentősebb művésze, vagy 1500 színmű és több száz kisebb drámai darab alkotója, melyek közül kb.
Új!!: Lingua franca és Lope de Vega · Többet látni »
Magreb
Magreb, az arab világ Nyugatja Az Algériai öböl (nyugatról nézve) Tunisz éjszaka Marrákes Esz-Szavíra kikötő Marokkóban Marrákesi cserzőműhelyek Kasbah Marokkóban A Magreb vagy Magrib, ritkábban Mogreb (gyakori, angol írásmóddal Maghreb, arabul المغرب العربي) Észak-Afrika egyik nagy régiója, a Nílus folyótól nyugatra és a Szahara sivatagtól északra, gyakorlatilag az Atlasz-hegység.
Új!!: Lingua franca és Magreb · Többet látni »
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Lingua franca és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Lingua franca és Melléknév · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Lingua franca és Melléknévi igenév · Többet látni »
Molière
Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (Párizs, 1622. január 15. – Párizs, 1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.
Új!!: Lingua franca és Molière · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Lingua franca és Mondattan · Többet látni »
Muzulmán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszlám.
Új!!: Lingua franca és Muzulmán · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Lingua franca és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Lingua franca és Nemesség · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Lingua franca és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Lingua franca és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvváltozat
A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.
Új!!: Lingua franca és Nyelvváltozat · Többet látni »
Okcitán nyelv
Az okcitán, okszitán vagy – hagyományos nevén – provanszál nyelv (okcitán nyelven occitan vagy lenga d’òc, vagy langue d’oc) Dél-Franciaországban beszélt, több dialektus formájában élő újlatin nyelv, amely közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartozik.
Új!!: Lingua franca és Okcitán nyelv · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Lingua franca és Olasz nyelv · Többet látni »
Pedro Calderón de la Barca
Pedro Calderón de la Barca (Madrid, 1600. január 17. – Madrid, 1681. május 25.) spanyol költő és drámaíró.
Új!!: Lingua franca és Pedro Calderón de la Barca · Többet látni »
Pejoratív
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pejoratív jelző.
Új!!: Lingua franca és Pejoratív · Többet látni »
Pidzsin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pidzsin nyelv.
Új!!: Lingua franca és Pidzsin · Többet látni »
Pidzsin nyelv
A szociolingvisztikában a pidzsin terminus közvetítőnyelv szerepű, második nyelvként elsajátított kevert nyelvet jelent, amelyet olyan különböző anyanyelvű beszélők használnak, akik ismételt vagy kiterjedt kapcsolatba kerülnek egymással kereskedelmi kapcsolatok, bevándorlás, rabszolgaság vagy egyéb körülmények révén.
Új!!: Lingua franca és Pidzsin nyelv · Többet látni »
Portugál nyelv
A portugál nyelv (portugálul português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik.
Új!!: Lingua franca és Portugál nyelv · Többet látni »
Rabszolga
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rabszolgaság.
Új!!: Lingua franca és Rabszolga · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Lingua franca és Segédige · Többet látni »
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Új!!: Lingua franca és Spanyol nyelv · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Lingua franca és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Lingua franca és Szó · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Lingua franca és Szókincs · Többet látni »
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Új!!: Lingua franca és Szemantika · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Lingua franca és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Lingua franca és Személyes névmás · Többet látni »
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Új!!: Lingua franca és Szultán · Többet látni »
Szupersztrátum
A szupersztrátum (eredete a latin superstratum, a super- ’felső-’ és a stratum ’réteg’ szavakból) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: felsőbb nyelvi réteg, amely nyelvcsere során (pl. hódításkor) a magasabb kultúrájú vagy nagyobb számú lakosság (hódítók) nyelvének hatását jelenti az átvevő (meghódított) nép nyelvében.
Új!!: Lingua franca és Szupersztrátum · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Lingua franca és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Új!!: Lingua franca és Török nyelv · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Lingua franca és Törökök · Többet látni »
Tunézia
Tunézia (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهورية التونسية) Észak-Afrika egy országa; a Magreb régió része.
Új!!: Lingua franca és Tunézia · Többet látni »
Tunisz
Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.
Új!!: Lingua franca és Tunisz · Többet látni »
Vízi közlekedés
Ömlesztett árut szállító hajó A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.
Új!!: Lingua franca és Vízi közlekedés · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Lingua franca és Velencei Köztársaság · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Lingua franca és 11. század · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Lingua franca és 13. század · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Lingua franca és 1830 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Lingua franca és 19. század · Többet látni »
