Tartalomjegyzék
25 kapcsolatok: Állatok, Brazília, Család (rendszertan), Dél-Amerika, Dendrocolaptes, Esőerdő, Fahágóformák, Faj, Fazekasmadár-félék, Gerincesek, Gerinchúrosok, Királygébics-alkatúak, Lepidocolaptes, Madarak, Martin Hinrich Carl Lichtenstein, Nem fenyegetett faj, Osztály (rendszertan), Rend (rendszertan), Szavanna, Szubtrópusok, Természetvédelmi Világszövetség, Trópusi és szubtrópusi lombhullató erdő, Trópusok, Vörös lista, Verébalakúak.
- Lepidocolaptes
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Állatok
Brazília
A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Brazília
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Család (rendszertan)
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Dél-Amerika
Dendrocolaptes
A Dendrocolaptes a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Dendrocolaptes
Esőerdő
monszunerdők Ausztrál esőerdő Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Esőerdő
Fahágóformák
A fahágóformák (Dendrocolaptinae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Fahágóformák
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Faj
Fazekasmadár-félék
A fazekasmadár-félék (Furnariidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Fazekasmadár-félék
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Gerinchúrosok
Királygébics-alkatúak
A királygébics-alkatúak (Tyranni) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Királygébics-alkatúak
Lepidocolaptes
A Lepidocolaptes a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Lepidocolaptes
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Madarak
Martin Hinrich Carl Lichtenstein
Martin Hinrich Carl Lichtenstein (Hamburg, 1780. január 10. – Balti-tenger, 1857. szeptember 2.) német orvos, felfedező, botanikus és zoológus.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Martin Hinrich Carl Lichtenstein
Nem fenyegetett faj
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Nem fenyegetett faj
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Osztály (rendszertan)
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Rend (rendszertan)
Szavanna
Tanzániában Szavanna rinocérosszal A szavanna növényföldrajzi értelemben a trópusi égövben található, a trópusi esőerdőket szegélyező vagy nagy területen helyettesítő füves puszta; éghajlattanilag a forró övezet része: az egyenlítői öv és a térítők mentén elhelyezkedő sivatagok közötti átmeneti zóna.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Szavanna
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Szubtrópusok
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Természetvédelmi Világszövetség
Trópusi és szubtrópusi lombhullató erdő
monszunerdők Afrika majomkenyérfái a száraz évszakban lehullajtják a lombleveleiket A trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők (Hiemilignosa) olyan trópusi – és csak ritkán szubtrópusi – területeken alakulnak ki, amelyeken a csapadék éves eloszlása egyenlőtlen.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Trópusi és szubtrópusi lombhullató erdő
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Trópusok
Vörös lista
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Vörös lista
Verébalakúak
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.
Megnézni Lepidocolaptes squamatus és Verébalakúak
Lásd még
Lepidocolaptes
- Csíkosfejű fahágó
- Lepidocolaptes
- Lepidocolaptes albolineatus
- Lepidocolaptes angustirostris
- Lepidocolaptes duidae
- Lepidocolaptes falcinellus
- Lepidocolaptes fatimalimae
- Lepidocolaptes fuscicapillus
- Lepidocolaptes lacrymiger
- Lepidocolaptes leucogaster
- Lepidocolaptes squamatus
- Pettyesfejű fahágó