Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Ausztria, Bydgoszcz, Cseh Királyság, Csehek, Csehország, Gdańsk, Habsburg Ottó, I. Károly magyar király, I. Ulászló lengyel király, I. Ulászló magyar király, II. Vencel cseh király, III. Kázmér lengyel király, Június 27., Kalisz (település), Kaliszi béke (1343), Király, Kujávia, Kunok, Lengyelek, Lengyelország, Litvánia, Magyarok, Magyarország, Mazóvia, Német Lovagrend, Német lovagrend, Oroszország, Płowcei csata, Podólia, Pomeránia, Szilézia, Tatárjárás, Ukrajna, Visegrádi béke, 13. század, 1330, 1331, 1332, 1335, 1343, 1366, 14. század, 1984, 2004.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Ausztria · Többet látni »
Bydgoszcz
Bydgoszcz (IPA:, IPA:, latinul: Bydgostia IPA) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Bydgoszcz · Többet látni »
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Cseh Királyság · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Csehek · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Csehország · Többet látni »
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Gdańsk · Többet látni »
Habsburg Ottó
Habsburg Ottó (Reichenau an der Rax, 1912. november 20. – Pöcking, 2011. július 4.), teljes nevén Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen, politikus, közíró, az Európai Parlament volt tagja, a Páneurópai Piknik egyik kezdeményezője, a Adenauer–Schuman–De Gasperi-féle Európa-eszménynek képviselője és szorgalmazója.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Habsburg Ottó · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Ulászló lengyel király
I.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és I. Ulászló lengyel király · Többet látni »
I. Ulászló magyar király
I.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és I. Ulászló magyar király · Többet látni »
II. Vencel cseh király
II. Vencel cseh és lengyel király II.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és II. Vencel cseh király · Többet látni »
III. Kázmér lengyel király
III.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és III. Kázmér lengyel király · Többet látni »
Június 27.
Névnapok: László + Bársonyka, Dalia, Dalton, Deli, Eufémia, Ladiszla, Olga, Sámson, Torda, Tordas, Tordos, Ulászló.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Június 27. · Többet látni »
Kalisz (település)
A szent család csodatévő képe a Szent József templomban Polgárházak a piactéren Városháza Szent József templom éjszaka Bank a Śródmiejska utcában Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Kalisz (település) · Többet látni »
Kaliszi béke (1343)
A kaliszi béke (1343) A Német Lovagrend és Lengyelország között született békeszerződés, mely az 1309 és 1343 között dúló harcoknak kívánt véget vetni.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Kaliszi béke (1343) · Többet látni »
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Király · Többet látni »
Kujávia
Kujávia címere Kujávia fekvése Lengyelországon belül Kujávia a 15. és 17. század között Kujávia (lengyelül Kujawy, németül Kujawien) lengyel történelmi országrész a Felső-Noteć, a Gopło és a Visztula között.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Kujávia · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Kunok · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Lengyelek · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Lengyelország · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Litvánia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Magyarország · Többet látni »
Mazóvia
Mazóvia hagyományos felosztása, 13–18. század 100px Mazóvia egy történelmi országrész Lengyelországban és földrajzi régió a mai Lengyelországban, a Visztula középső folyásánál, valamint Lengyelország középső és északkeleti mellékfolyóinak vízgyűjtőjénél.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Mazóvia · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német Lovagrend · Többet látni »
Német lovagrend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Német Lovagrend.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német lovagrend · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Oroszország · Többet látni »
Płowcei csata
Emlékmű a csata helyén. A Płowcei csata 1331.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Płowcei csata · Többet látni »
Podólia
Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Podólia · Többet látni »
Pomeránia
Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Pomeránia · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Szilézia · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Tatárjárás · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Ukrajna · Többet látni »
Visegrádi béke
A Visegrádi béke Visegrádon 1335.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Visegrádi béke · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 13. század · Többet látni »
1330
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 1330 · Többet látni »
1331
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 1331 · Többet látni »
1332
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 1332 · Többet látni »
1335
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 1335 · Többet látni »
1343
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 1343 · Többet látni »
1366
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 1366 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 14. század · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 1984 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és 2004 · Többet látni »
