Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Augusztus 6., Érsekújvár, Érsekújvár ostroma (1663), Balkán (térség), Bécs, Buda (történelmi település), Duna, Erdély, Esterházy György (püspök), Esztergom, Felvidék, Forgách Ádám, Habsburg Birodalom, Habsburg–török háború (1663–64), I. Apafi Mihály, Köbölkút, Köprülü Ahmed, Lippay János, Lukinich Imre, Magyar Királyság, Magyaróvár, Magyarország, Mura (Dráva), Nagykanizsa, Nádasdy Ferenc (főúr), Nyitra vármegye, Oszmán Birodalom, Párkány (település), Pozsony, Prokopp Gyula (levéltáros), Raimondo Montecuccoli, Szeptember 25., Szilágyi Sándor (történész), Wesselényi Ferenc (nádor), Zrínyi Miklós (költő), Zrínyiújvár, 1663.
Augusztus 6.
Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.
Új!!: Köbölkúti csata és Augusztus 6. · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: Köbölkúti csata és Érsekújvár · Többet látni »
Érsekújvár ostroma (1663)
Az ostrom korabeli rézmetszet alapján Érsekújvár ostroma 1663.
Új!!: Köbölkúti csata és Érsekújvár ostroma (1663) · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Köbölkúti csata és Balkán (térség) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Köbölkúti csata és Bécs · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Köbölkúti csata és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Köbölkúti csata és Duna · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Köbölkúti csata és Erdély · Többet látni »
Esterházy György (püspök)
Galántai báró Esterházy György (Galánta, 1630. március 25. – Párkány, 1663. augusztus 9.) szendrői címzetes püspök.
Új!!: Köbölkúti csata és Esterházy György (püspök) · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Köbölkúti csata és Esztergom · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Köbölkúti csata és Felvidék · Többet látni »
Forgách Ádám
Forgách Ádám portréja Gróf gímesi és gácsi Forgách Ádám (1612. október 5. – 1681. június 10.) magyar földbirtokos, várkapitány és országbíró.
Új!!: Köbölkúti csata és Forgách Ádám · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Köbölkúti csata és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg–török háború (1663–64)
Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.
Új!!: Köbölkúti csata és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Köbölkúti csata és I. Apafi Mihály · Többet látni »
Köbölkút
Köbölkút (szlovákul Gbelce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Új!!: Köbölkúti csata és Köbölkút · Többet látni »
Köprülü Ahmed
Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.
Új!!: Köbölkúti csata és Köprülü Ahmed · Többet látni »
Lippay János
Zombori Lippay János (Pozsony, 1606. november 1. – Trencsén, 1666. június 12.) egyetemi tanár, Lippay György esztergomi érsek öccse.
Új!!: Köbölkúti csata és Lippay János · Többet látni »
Lukinich Imre
Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Új!!: Köbölkúti csata és Lukinich Imre · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Köbölkúti csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyaróvár
Magyaróvár vára napjainkban. Ebben az épületben működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.
Új!!: Köbölkúti csata és Magyaróvár · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Köbölkúti csata és Magyarország · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Köbölkúti csata és Mura (Dráva) · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Köbölkúti csata és Nagykanizsa · Többet látni »
Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.
Új!!: Köbölkúti csata és Nádasdy Ferenc (főúr) · Többet látni »
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Köbölkúti csata és Nyitra vármegye · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Köbölkúti csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Párkány (település)
Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Köbölkúti csata és Párkány (település) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Köbölkúti csata és Pozsony · Többet látni »
Prokopp Gyula (levéltáros)
Prokopp Gyula (Esztergom, 1903. május 19. - Esztergom, 1983. augusztus 13.) levéltáros.
Új!!: Köbölkúti csata és Prokopp Gyula (levéltáros) · Többet látni »
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Új!!: Köbölkúti csata és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »
Szeptember 25.
Névnapok: Eufrozina, Kende + Cézár, Kleofás, Kleon, Klió, Kund, Miklós, Mikolt, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Rika, Rikarda, Solymár, Sólyom.
Új!!: Köbölkúti csata és Szeptember 25. · Többet látni »
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
Új!!: Köbölkúti csata és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »
Wesselényi Ferenc (nádor)
Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Vágtapolca, 1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.
Új!!: Köbölkúti csata és Wesselényi Ferenc (nádor) · Többet látni »
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Új!!: Köbölkúti csata és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »
Zrínyiújvár
A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).
Új!!: Köbölkúti csata és Zrínyiújvár · Többet látni »
1663
Nincs leírás.
Új!!: Köbölkúti csata és 1663 · Többet látni »
