Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
58 kapcsolatok: Almásy Imre (politikus, 1868–1929), Arad (Románia), Attila hun király, Árpád-kor, Őskor, Örményes (Magyarország), Ókor, Belgrád, Berettyó, Besenyők, Boldog István, Brankovics György szerb despota, Csörsz árka, Délszlávok, Független, Fegyvernek, Feketeföld, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Honfoglalás, IV. Béla magyar király, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kárpátok, Kétpó megállóhely, Község, Kengyel (település), Kereszténydemokrata Néppárt, Kuncsorba, Kunok, Kunszentmárton, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Mezőhék, Mezőtúr, Mezőtúri járás, Nemzeti Választási Iroda, Ond vezér, Pusztapó megállóhely, Rakamaz, Rác, Rákóczi-szabadságharc, Szeged, Szerbek, Szolnok, Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal, Tatárjárás Magyarországon, Törökszentmiklós, Túrkeve, Tisza, Tiszatenyő, Tiszatenyő vasútállomás, Tizenöt éves háború, ... Bővíteni index (8 több) »
Almásy Imre (politikus, 1868–1929)
Zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre József István Géza Mária (Kétegyháza, 1868. február 1. – Budapest, 1929. január 25.) földbirtokos, politikus, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja.
Megnézni Kétpó és Almásy Imre (politikus, 1868–1929)
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Megnézni Kétpó és Arad (Románia)
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Megnézni Kétpó és Attila hun király
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Megnézni Kétpó és Árpád-kor
Őskor
A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó szakaszával (pliocén) és a földtörténeti negyedidőszakkal (pleisztocén és holocén) esik egybe.
Megnézni Kétpó és Őskor
Örményes (Magyarország)
Örményes község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Törökszentmiklósi járásban.
Megnézni Kétpó és Örményes (Magyarország)
Ókor
Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka.
Megnézni Kétpó és Ókor
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Kétpó és Belgrád
Berettyó
A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.
Megnézni Kétpó és Berettyó
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Megnézni Kétpó és Besenyők
Boldog István
Boldog István (Törökszentmiklós, 1966. november 10. –) magyar mezőgazdasági gépszerelő, politikus; 2010.
Megnézni Kétpó és Boldog István
Brankovics György szerb despota
Brankovics György, (1377? – 1456. december 24.) szerb fejedelem 1427-től, despota 1429-től haláláig.
Megnézni Kétpó és Brankovics György szerb despota
Csörsz árka
date.
Megnézni Kétpó és Csörsz árka
Délszlávok
A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.
Megnézni Kétpó és Délszlávok
Független
#ÁTIRÁNYÍTÁS Függetlenség (jog).
Megnézni Kétpó és Független
Fegyvernek
Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Megnézni Kétpó és Fegyvernek
Feketeföld
Csernozjom egyik fő előfordulási területén, Nyugat-Oroszországban A feketeföld (a magyar szakirodalomban is elterjedt orosz kifejezéssel csernozjom) fekete színű talaj, amely nagy százalékban tartalmaz humuszt, (4–16% között), valamint foszforsavat, foszfort és ammóniát.
Megnézni Kétpó és Feketeföld
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Megnézni Kétpó és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Megnézni Kétpó és Honfoglalás
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni Kétpó és IV. Béla magyar király
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Megnézni Kétpó és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Megnézni Kétpó és Kárpátok
Kétpó megállóhely
Kétpó megállóhely egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vasúti megállóhely, Kétpó településen, a MÁV üzemeltetésében.
Megnézni Kétpó és Kétpó megállóhely
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Kétpó és Község
Kengyel (település)
A kengyeli Szélmalom-domb …és ugyanaz madártávlatból Kengyel község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Megnézni Kétpó és Kengyel (település)
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Megnézni Kétpó és Kereszténydemokrata Néppárt
Kuncsorba
Kuncsorba község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Megnézni Kétpó és Kuncsorba
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.
Megnézni Kétpó és Kunok
Kunszentmárton
Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járás központja.
Megnézni Kétpó és Kunszentmárton
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Megnézni Kétpó és MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Mezőhék
Mezőhék község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járásban.
Megnézni Kétpó és Mezőhék
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Megnézni Kétpó és Mezőtúr
Mezőtúri járás
A Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Kétpó és Mezőtúri járás
Nemzeti Választási Iroda
A Nemzeti Választási Iroda független, autonóm államigazgatási szerv Magyarországon, amelyet a választások előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó központi feladatok ellátására hozott létre a jogalkotó keretében.
Megnézni Kétpó és Nemzeti Választási Iroda
Ond vezér
Ond vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.
Megnézni Kétpó és Ond vezér
Pusztapó megállóhely
Pusztapó megállóhely egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vasúti megállóhely, Kétpó településen, a MÁV üzemeltetésében.
Megnézni Kétpó és Pusztapó megállóhely
Rakamaz
Rakamaz város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Megnézni Kétpó és Rakamaz
Rác
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rácok.
Megnézni Kétpó és Rác
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Megnézni Kétpó és Rákóczi-szabadságharc
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Kétpó és Szeged
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Megnézni Kétpó és Szerbek
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Kétpó és Szolnok
Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal
| A (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal a MÁV 120-as számú Békéscsabáig kétvágányú, -cel villamosított fővonala, a nemzetközi törzshálózat tagja.
Megnézni Kétpó és Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Megnézni Kétpó és Tatárjárás Magyarországon
Törökszentmiklós
Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok vármegye harmadik legnagyobb települése, a Törökszentmiklósi járás székhelye.
Megnézni Kétpó és Törökszentmiklós
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Megnézni Kétpó és Túrkeve
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Kétpó és Tisza
Tiszatenyő
Tiszatenyő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Megnézni Kétpó és Tiszatenyő
Tiszatenyő vasútállomás
Tiszatenyő vasútállomás egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vasútállomás, Tiszatenyő településen, a MÁV üzemeltetésében.
Megnézni Kétpó és Tiszatenyő vasútállomás
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Megnézni Kétpó és Tizenöt éves háború
Vadászat és gyűjtögetés
A vadászat és gyűjtögetés az állatvilágból kiemelkedő, ősközösségben élő ember ősi életformája, a primitív társadalmak „gazdasági rendszere”, létalapja.
Megnézni Kétpó és Vadászat és gyűjtögetés
Váradi regestrum
A Váradi regestrum (latinul Regestrum Varadiense) 13. századi magyar nyelvemlék (szórványemlék), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása.
Megnézni Kétpó és Váradi regestrum
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Kétpó és Zsigmond magyar király
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Kétpó és 1945
4203-as mellékút (Magyarország)
A 4203-as számú mellékút egy bő 14 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén, Kuncsorba községet köti össze Túrkeve városával.
Megnézni Kétpó és 4203-as mellékút (Magyarország)
4204-es mellékút (Magyarország)
A 4204-es számú mellékút egy közel 18 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén, Kétpót köti össze Fegyvernekkel.
Megnézni Kétpó és 4204-es mellékút (Magyarország)
46-os főút (Magyarország)
A 46-os főút egy másodrendű, tiszántúli főútvonal, amely döntően alföldi mezővárosokat köt össze.
Megnézni Kétpó és 46-os főút (Magyarország)
4632-es mellékút (Magyarország)
A 4632-es számú mellékút egy közel 20 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén; a főútvonalaktól félreeső Kétpó község számára biztosít összeköttetést Mezőtúr és Törökszentmiklós felé, illetve a 46-os főúttal.
Megnézni Kétpó és 4632-es mellékút (Magyarország)
Ismert mint Pusztapó.