Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
93 kapcsolatok: Akasztó, Balaton, Bács-Kiskun vármegye, Bánffy család, Bánffyhunyad, Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534), Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf, Báthory Zsófia, Budapest, Csaholyi család, Csenger, Dancs mester, Drágffy Gáspár, Drugeth család, Február 6., Gyöngyössi János, I. Ferdinánd magyar király, II. János magyar király, II. Rákóczi György, Imrehegy, Jugoszlávia, Kádár István György, Kiskunlacháza, Kraszna (folyó), Kraszna vármegye, Krasznahosszúaszó, Krasznai református templom, Kusalyi Jakcs család, Lengyel Zoltán (ügyvéd), Magyarország, Május 17., Március 15., Március 22., Március 28., Március 7., Máron, Méhes Gyula, Mezőváros, Mitruly Miklós, Nagy Dezső (mérnök), November 4., Október 10., Október 9., Partium, Pest vármegye, Ráton, Románia, Siófok, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ..., Szeptember 9., Szilágy megye, Szilágy vármegye, Szilágysomlyó, Szláv nyelvek, Torda, Trianoni békeszerződés, Valkóvár, Váradi regestrum, Világháború, Zilah, 1213, 1217, 1235, 1341, 14. század, 1454, 1479, 1491, 1498, 1522, 1537, 1548, 1550, 1576, 1648, 17. század, 1741, 1818, 1868, 1873, 1876, 1897, 1910, 1920, 1931, 1937, 1940, 1961, 1970, 1981, 1992, 2002. Bővíteni index (43 több) »
Akasztó
Akasztó község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Új!!: Kraszna (település) és Akasztó · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Kraszna (település) és Balaton · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Kraszna (település) és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Bánffy család
Magyarország történelmében Bánffy néven hat különböző család szerepel.
Új!!: Kraszna (település) és Bánffy család · Többet látni »
Bánffyhunyad
Bánffyhunyad (románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Bánffyhunyad · Többet látni »
Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)
Somlyói Báthory István (1477 – 1534. március 17.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja.
Új!!: Kraszna (település) és Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Kraszna (település) és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Báthory Kristóf
Somlyói Báthory Kristóf (Szilágysomlyó, 1530 – Gyulafehérvár, 1581. május 27.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király bátyja.
Új!!: Kraszna (település) és Báthory Kristóf · Többet látni »
Báthory Zsófia
Somlyói Báthory Zsófia (Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14.) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga.
Új!!: Kraszna (település) és Báthory Zsófia · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kraszna (település) és Budapest · Többet látni »
Csaholyi család
A Csáholyi (Csáholy-monostori) vagy Csaholyi család Szatmár vármegye régi, híres, mára már kihalt családja.
Új!!: Kraszna (település) és Csaholyi család · Többet látni »
Csenger
Csenger teljes címere Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járás székhelye.
Új!!: Kraszna (település) és Csenger · Többet látni »
Dancs mester
Dancs mester (1277 körül – 1345 után) zólyomi ispán a Balassa család tagja, a 14. század második negyedében Magyarország egyik leghatalmasabb főura.
Új!!: Kraszna (település) és Dancs mester · Többet látni »
Drágffy Gáspár
Bélteki Drágfi Gáspár (Erdőd, 1506 - ?, 1545. január 25.) főispán.
Új!!: Kraszna (település) és Drágffy Gáspár · Többet látni »
Drugeth család
A geréni nemes, homonnai nemes és gróf Drugeth család frank eredetű itáliai család volt, amely az Anjou időkben települt át Magyarországra.
Új!!: Kraszna (település) és Drugeth család · Többet látni »
Február 6.
Névnapok: Dorottya, Dóra + Agmánd, Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Ámor, Annadóra, Ditte, Dolli, Dórabella, Doren, Dorinka, Dorit, Dorka, Dorkás, Dorotea, Doroti, Gara, Júnó, Kalliszta, Kasszandra, Korvin, Manda, Mendi, Menodóra, Réka, Szamanta, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla, Titusz.
Új!!: Kraszna (település) és Február 6. · Többet látni »
Gyöngyössi János
Gyöngyössi János (Kraszna, 1741. november 4. – Újtorda, 1818. március 15.) alkalmi verselő és református lelkész.
Új!!: Kraszna (település) és Gyöngyössi János · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Kraszna (település) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: Kraszna (település) és II. János magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Kraszna (település) és II. Rákóczi György · Többet látni »
Imrehegy
Imrehegy község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Új!!: Kraszna (település) és Imrehegy · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Kraszna (település) és Jugoszlávia · Többet látni »
Kádár István György
Kádár István György (Kraszna, 1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) magyar költő, műfordító, színműíró.
Új!!: Kraszna (település) és Kádár István György · Többet látni »
Kiskunlacháza
Kiskunlacháza város Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.
Új!!: Kraszna (település) és Kiskunlacháza · Többet látni »
Kraszna (folyó)
A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.
Új!!: Kraszna (település) és Kraszna (folyó) · Többet látni »
Kraszna vármegye
Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.
Új!!: Kraszna (település) és Kraszna vármegye · Többet látni »
Krasznahosszúaszó
Krasznahosszúaszó település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Krasznahosszúaszó · Többet látni »
Krasznai református templom
A krasznai református templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Krasznai református templom · Többet látni »
Kusalyi Jakcs család
A Kusalyi Jakchy (Jakch) család Szatmár vármegye és Erdély-ben Belső-Szolnok megye egyik mára már kihalt ősi családja.
Új!!: Kraszna (település) és Kusalyi Jakcs család · Többet látni »
Lengyel Zoltán (ügyvéd)
Lengyel Zoltán, Lengyel István Endre Zoltán (Kraszna, 1873. július 8. – Budapest, 1940. január 8.) ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kraszna (település) és Lengyel Zoltán (ügyvéd) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kraszna (település) és Magyarország · Többet látni »
Május 17.
Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.
Új!!: Kraszna (település) és Május 17. · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Kraszna (település) és Március 15. · Többet látni »
Március 22.
Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.
Új!!: Kraszna (település) és Március 22. · Többet látni »
Március 28.
Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.
Új!!: Kraszna (település) és Március 28. · Többet látni »
Március 7.
Névnapok: Tamás + Perpétua, Rupert, Ubul.
Új!!: Kraszna (település) és Március 7. · Többet látni »
Máron
Máron falu Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Máron · Többet látni »
Méhes Gyula
Méhes Gyula (Kraszna, 1897. március 28. – Budapest, Józsefváros, 1970. október 10.) orvos farmakológus, egyetemi tanár, Méhes Károly (1936–2007) patológus, gyermekgyógyász apja, Méhes Károly író nagyapja.
Új!!: Kraszna (település) és Méhes Gyula · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Kraszna (település) és Mezőváros · Többet látni »
Mitruly Miklós
Mitruly Miklós (Kraszna, 1931. március 7. – Szilágysomlyó, 2019. június 11.) magyar folklorista, egyetemi oktató.
Új!!: Kraszna (település) és Mitruly Miklós · Többet látni »
Nagy Dezső (mérnök)
Kaáli Nagy Dezső (Kraszna, 1868. május 17. – Balatonújhely, 1940. március 22.) királyi kulturmérnök, miniszteri tanácsos.
Új!!: Kraszna (település) és Nagy Dezső (mérnök) · Többet látni »
November 4.
Névnapok: Károly + Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, László, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális.
Új!!: Kraszna (település) és November 4. · Többet látni »
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Új!!: Kraszna (település) és Október 10. · Többet látni »
Október 9.
Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.
Új!!: Kraszna (település) és Október 9. · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Kraszna (település) és Partium · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Kraszna (település) és Pest vármegye · Többet látni »
Ráton
Ráton település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Ráton · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Kraszna (település) és Románia · Többet látni »
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
Új!!: Kraszna (település) és Siófok · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Új!!: Kraszna (település) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »
Szeptember 9.
Névnapok: Ádám + Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia.
Új!!: Kraszna (település) és Szeptember 9. · Többet látni »
Szilágy megye
Szilágy megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Kraszna (település) és Szilágy megye · Többet látni »
Szilágy vármegye
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Kraszna (település) és Szilágy vármegye · Többet látni »
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Szilágysomlyó · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Kraszna (település) és Szláv nyelvek · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Torda · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Kraszna (település) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Valkóvár
Valkóvár egy várhely Horvátországban, a Vukovár-Szerém megyei Vukovár városában.
Új!!: Kraszna (település) és Valkóvár · Többet látni »
Váradi regestrum
A Váradi regestrum (latinul Regestrum Varadiense) 13. századi magyar nyelvemlék (szórványemlék), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása.
Új!!: Kraszna (település) és Váradi regestrum · Többet látni »
Világháború
A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek.
Új!!: Kraszna (település) és Világháború · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Kraszna (település) és Zilah · Többet látni »
1213
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1213 · Többet látni »
1217
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1217 · Többet látni »
1235
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1235 · Többet látni »
1341
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1341 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Kraszna (település) és 14. század · Többet látni »
1454
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1454 · Többet látni »
1479
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1479 · Többet látni »
1491
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1491 · Többet látni »
1498
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1498 · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1522 · Többet látni »
1537
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1537 · Többet látni »
1548
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1548 · Többet látni »
1550
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1550 · Többet látni »
1576
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1576 · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1648 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Kraszna (település) és 17. század · Többet látni »
1741
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1741 · Többet látni »
1818
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1818 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1868 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1873 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1876 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1897 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1920 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1931 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1937 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1940 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1961 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1970 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1981 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Kraszna (település) és 1992 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Kraszna (település) és 2002 · Többet látni »
