Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
129 kapcsolatok: Ady Endre, Alföld, Apáti István, Autó, Avasfelsőfalu, Árpád-kor, Óvári, Bajza József (költő), Barokk, Báró, Bíró Lajos (szobrász), Brazília, Budapest, Chile, Csaholyi család, Csenger vasútállomás, Csengerbagos, Csengeri járás, Dézsma, Debrecen, Eötvös család (vásárosnaményi), Ecsedi vár, Ecsedi-láp, Első világháború, Eszenyi Enikő, Fazekas Árpád (gyermekorvos), Fazekas Ferenc (matematikus), Fazekas István (költő), Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fehérgyarmat, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Franciaország, Gótika, Gróf, Gyimesi Kálmán, Hektár, Hild János-díj, I. István magyar király, Jósika Miklós, Kálvinizmus, Középkor, Kereszténydemokrata Néppárt, Kiss Tamás (építész), Klasszicizmus, Komlódtótfalu, Kovászna, Kraszna (település), Kuvait, Lakatos Klára, Legújabb kor, ..., Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Magyarok, Magyarország, Magyarországi cigányok, Makovecz Imre, Mátészalka, Mátészalka–Csenger-vasútvonal, Méliusz Juhász Péter, Melith család, Mezőváros, Molnár József (irodalomtörténész), Nagykároly, Németország, New York, Nyírbátor, Nyíregyháza, Október 13., Onyutha Judit, Osztojkán Béla, Osztolykán Ágnes, Osztrák–Magyar Monarchia, Papp László (politikus), Petőfi Sándor, Protestantizmus, Római katolikus egyház, Rendi országgyűlés, Reneszánsz, Riskó Ignác, Rohod, Romanika, Románia, Szabad Demokraták Szövetsége, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szamos, Szamosbecs, Szamoshát, Szaniszló Ferenc (újságíró), Szatmár megye, Szatmári uradalom, Szatmári vár, Szatmári-síkság, Szatmárnémeti, Szeles Judit, Szendrey Júlia, Szentháromság, Tasnád, Tasnád (település), Téglaépítészet, Templom, Tisza Cipő Zrt., Varga László (festő), Vasút, Váradi regestrum, Város, Vásár, Vásárjog, Vetés (Románia), Zsigmond magyar király, Zsinat, 13. század, 1388, 14. század, 1429, 15. század, 17. század, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 1905, 1908, 1972, 1986, 20. század, 2001, 2005, 41-es főút (Magyarország), 49-es főút (Magyarország), 4924-es mellékút (Magyarország). Bővíteni index (79 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Csenger és Ady Endre · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Csenger és Alföld · Többet látni »
Apáti István
Apáti István (Csenger, 1978. március 23. –) magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő.
Új!!: Csenger és Apáti István · Többet látni »
Autó
Benz Patent No. 1., az első autó 1886-ból Ford Mustang Az autó (elnevezése az automobile rövidítése, a görög auto-: ön- előtagból és a latin mobilis: mozgó, mozgatható szóból származik) olyan földön közlekedő, kerekeken guruló, emberek közlekedésére alkalmas jármű, amely saját hajtóművel önerőből képes mozogni, nem egy másik jármű, ember vagy állat mozgatja.
Új!!: Csenger és Autó · Többet látni »
Avasfelsőfalu
Avasfelsőfalu (1948-ig Negrești) város Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Csenger és Avasfelsőfalu · Többet látni »
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: Csenger és Árpád-kor · Többet látni »
Óvári
Óvári (románul Oar) falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Csenger és Óvári · Többet látni »
Bajza József (költő)
Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Új!!: Csenger és Bajza József (költő) · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Csenger és Barokk · Többet látni »
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Új!!: Csenger és Báró · Többet látni »
Bíró Lajos (szobrász)
Kálvin szobra Mátészalkán Bíró Lajos (Csenger, 1959. október 9. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász.
Új!!: Csenger és Bíró Lajos (szobrász) · Többet látni »
Brazília
A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.
Új!!: Csenger és Brazília · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Csenger és Budapest · Többet látni »
Chile
Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.
Új!!: Csenger és Chile · Többet látni »
Csaholyi család
A Csáholyi (Csáholy-monostori) vagy Csaholyi család Szatmár vármegye régi, híres, mára már kihalt családja.
Új!!: Csenger és Csaholyi család · Többet látni »
Csenger vasútállomás
Csenger vasútállomás egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vasútállomás, Csenger településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Csenger és Csenger vasútállomás · Többet látni »
Csengerbagos
Csengerbagos (románul Boghiș) falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Csenger és Csengerbagos · Többet látni »
Csengeri járás
A Csengeri járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Csenger és Csengeri járás · Többet látni »
Dézsma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tized.
Új!!: Csenger és Dézsma · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Csenger és Debrecen · Többet látni »
Eötvös család (vásárosnaményi)
A vásárosnaményi nemes és báró Eötvös család Bereg és Szatmár vármegye egyik előkelő családja.
Új!!: Csenger és Eötvös család (vásárosnaményi) · Többet látni »
Ecsedi vár
Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel.
Új!!: Csenger és Ecsedi vár · Többet látni »
Ecsedi-láp
Az Ecsedi-láp ˙''(Planum Lacus Etsediensis)'' térképe 1777-bőlhttp://maps.hungaricana.hu/hu/view/47588/?pg.
Új!!: Csenger és Ecsedi-láp · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Csenger és Első világháború · Többet látni »
Eszenyi Enikő
A ''Gyönyörben nincs középút'' című előadásban Eszenyi Enikő (Csenger, 1961. január 11. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, színházi rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2009 és 2020 között a Vígszínház igazgatója.
Új!!: Csenger és Eszenyi Enikő · Többet látni »
Fazekas Árpád (gyermekorvos)
Fazekas Árpád (Csenger, 1924. augusztus 5. – 2019. július 14.) magyar gyermekorvos, főorvos, író, Nyíregyháza és a Nyírség egyik legelhivatottabb helytörténeti kutatója.
Új!!: Csenger és Fazekas Árpád (gyermekorvos) · Többet látni »
Fazekas Ferenc (matematikus)
Fazekas Ferenc (Csenger, 1922. december 17. – Budapest, 2008. november 8.) matematikus, egyetemi docens, több tucatnyi műegyetemi jegyzet, tankönyv és szakkönyv szerzője, vagy szerkesztője, mintegy 160 matematikai szakcikk írója és egy, főleg a keleti blokk egyetemeinek alkalmazott matematikus szakemberei között kialakult egyetemközi együttműködés egyik fő kezdeményezője és hajtómotorja.
Új!!: Csenger és Fazekas Ferenc (matematikus) · Többet látni »
Fazekas István (költő)
Fazekas István (Csenger, 1967. május 5. –) költő, műfordító, jogász, református teológus.
Új!!: Csenger és Fazekas István (költő) · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Csenger és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járás székhelye.
Új!!: Csenger és Fehérgyarmat · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Csenger és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Csenger és Franciaország · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Csenger és Gótika · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Csenger és Gróf · Többet látni »
Gyimesi Kálmán
Gyimesi Kálmán (Csenger, 1933. május 13. –) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton), érdemes művész, A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja.
Új!!: Csenger és Gyimesi Kálmán · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Csenger és Hektár · Többet látni »
Hild János-díj
A Szentendre városának adományozott Hild-díj emléktáblája a Hild János közben Budapest XIII. kerülete Hild János-díjának emlékfala a Hollán Ernő utca elején A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, illetve személyek munkáját.
Új!!: Csenger és Hild János-díj · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Csenger és I. István magyar király · Többet látni »
Jósika Miklós
Báró branyicskai Jósika Miklós (ejtsd józsika) (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Új!!: Csenger és Jósika Miklós · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Csenger és Kálvinizmus · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Csenger és Középkor · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Csenger és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kiss Tamás (építész)
Kiss Tamás (Iván, 1936. március 19. –) okleveles építészmérnök, városépítész.
Új!!: Csenger és Kiss Tamás (építész) · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Csenger és Klasszicizmus · Többet látni »
Komlódtótfalu
Komlódtótfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.
Új!!: Csenger és Komlódtótfalu · Többet látni »
Kovászna
Kovászna központja Pokolsár Borvízkút Téli látkép háttérben a Kárpátokkal Művelődési Ház Belvárosi református templom Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna) város Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Csenger és Kovászna · Többet látni »
Kraszna (település)
Kraszna település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja.
Új!!: Csenger és Kraszna (település) · Többet látni »
Kuvait
Kuvait monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos.
Új!!: Csenger és Kuvait · Többet látni »
Lakatos Klára
Lakatos Klára, névvariáns R. Lakatos Klára (Csenger, 1968–) roma származású magyar grafikus, festő és illusztrátor.
Új!!: Csenger és Lakatos Klára · Többet látni »
Legújabb kor
A legújabb kor bizonyos történelmi felfogás szerint azt a történelmi korszakot jelöli, amely az újkor után következik.
Új!!: Csenger és Legújabb kor · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Csenger és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Csenger és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csenger és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi cigányok
Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) Munkácsy Mihály: Cigánytábor Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886. Olaj, vászon. Kalyi Jag cigányzenekar A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége.
Új!!: Csenger és Magyarországi cigányok · Többet látni »
Makovecz Imre
búcsú helyszíne Stephaneum Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.) Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője.
Új!!: Csenger és Makovecz Imre · Többet látni »
Mátészalka
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.
Új!!: Csenger és Mátészalka · Többet látni »
Mátészalka–Csenger-vasútvonal
| A Szatmári-síkság déli részén haladó Mátészalka–Csenger-vasútvonal a MÁV 114-es számú, egyvágányú, nem villamosított 33 km hosszú mellékvonala.
Új!!: Csenger és Mátészalka–Csenger-vasútvonal · Többet látni »
Méliusz Juhász Péter
Méliusz Juhász Péter: ''Magyar prédikációk'' (Debrecen 1563) Méliusz Juhász Péter, más néven Horhi Juhász Péter, Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter (Horhi Somogy vármegye, a törökök elpusztították, 1532. – Debrecen, 1572. december 15.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1561-től haláláig, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
Új!!: Csenger és Méliusz Juhász Péter · Többet látni »
Melith család
A Bribiri Melith család kihalt főnemesi családaink egyike volt.
Új!!: Csenger és Melith család · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Csenger és Mezőváros · Többet látni »
Molnár József (irodalomtörténész)
Molnár József (Csenger, 1905. június 9. – Budapest, 1986. december 30.), tanár, irodalomtörténész.
Új!!: Csenger és Molnár József (irodalomtörténész) · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Csenger és Nagykároly · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Csenger és Németország · Többet látni »
New York
Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.
Új!!: Csenger és New York · Többet látni »
Nyírbátor
Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.
Új!!: Csenger és Nyírbátor · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Csenger és Nyíregyháza · Többet látni »
Október 13.
Névnapok: Ede, Kálmán + Ében, Edgár, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Fatima, Fatime, Jagelló, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Káleb, Romulusz, Teofil.
Új!!: Csenger és Október 13. · Többet látni »
Onyutha Judit
Onyutha Judit (Csenger, 1974. április 11. –) televíziós személyiség.
Új!!: Csenger és Onyutha Judit · Többet látni »
Osztojkán Béla
Osztojkán Béla (néhol Osztojkán-Farkas Béla) (Csenger, 1948. február 8. – Budapest, 2008. június 22.) magyarországi cigány író, közéleti személyiség.
Új!!: Csenger és Osztojkán Béla · Többet látni »
Osztolykán Ágnes
Osztolykán Ágnes (Csenger, 1974. november 3. –) pedagógus és politikus.
Új!!: Csenger és Osztolykán Ágnes · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Csenger és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Papp László (politikus)
Papp László (Csenger, 1972. október 13. –) magyar jogász, a Fidesz képviselője, 2014 óta Debrecen polgármestere.
Új!!: Csenger és Papp László (politikus) · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Csenger és Petőfi Sándor · Többet látni »
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Új!!: Csenger és Protestantizmus · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Csenger és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
Új!!: Csenger és Rendi országgyűlés · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Csenger és Reneszánsz · Többet látni »
Riskó Ignác
Riskó Ignác (Csenger, 1813. július 31. – Budapest, 1890, október 22.) költő, Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője, 1848-49-ben országgyűlési képviselő.
Új!!: Csenger és Riskó Ignác · Többet látni »
Rohod
Rohod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
Új!!: Csenger és Rohod · Többet látni »
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Új!!: Csenger és Romanika · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Csenger és Románia · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Csenger és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Új!!: Csenger és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Csenger és Szamos · Többet látni »
Szamosbecs
Szamosbecs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.
Új!!: Csenger és Szamosbecs · Többet látni »
Szamoshát
Szamoshát Szatmár egyik kistája, a Szamos folyó alsó folyása mentén.
Új!!: Csenger és Szamoshát · Többet látni »
Szaniszló Ferenc (újságíró)
Szaniszló Ferenc (Csenger, 1960. október 7. –) újságíró, riporter.
Új!!: Csenger és Szaniszló Ferenc (újságíró) · Többet látni »
Szatmár megye
Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Csenger és Szatmár megye · Többet látni »
Szatmári uradalom
A szatmári várnak is – az ország többi váraihoz hasonlóan – nagy uradalma volt.
Új!!: Csenger és Szatmári uradalom · Többet látni »
Szatmári vár
Szatmári vár 1662-ben Szatmári vár 1688-ban Szatmár vára Szatmárnémeti belvárosának helyén állt.
Új!!: Csenger és Szatmári vár · Többet látni »
Szatmári-síkság
A Szatmári-síkság a 18. században. (Az I. katonai felmérés alapján.) Jelmagyarázat: l.
Új!!: Csenger és Szatmári-síkság · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Csenger és Szatmárnémeti · Többet látni »
Szeles Judit
Szeles Judit (Csenger, 1969. május 1.–) magyar költő, író, tanár.
Új!!: Csenger és Szeles Judit · Többet látni »
Szendrey Júlia
Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író, fordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége.
Új!!: Csenger és Szendrey Júlia · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: Csenger és Szentháromság · Többet látni »
Tasnád
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tasnád (település) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: Csenger és Tasnád · Többet látni »
Tasnád (település)
Tasnád (románul Tășnad, németül Tressenberg, vagy Trestenburg) város Romániában Szatmár megyében.
Új!!: Csenger és Tasnád (település) · Többet látni »
Téglaépítészet
Az égetett tégla vörös-tégla és ezzel együtt a téglaépítészet a 11. században jelent meg Európában, megteremtve a téglaromanikát a téglagótika tulajdonképpeni elődjét.
Új!!: Csenger és Téglaépítészet · Többet látni »
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Új!!: Csenger és Templom · Többet látni »
Tisza Cipő Zrt.
A Tisza Cipőgyár könnyűipari vállalat Magyarországon.
Új!!: Csenger és Tisza Cipő Zrt. · Többet látni »
Varga László (festő)
Varga László (Csenger, 1963–) roma származású festőművész.
Új!!: Csenger és Varga László (festő) · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Csenger és Vasút · Többet látni »
Váradi regestrum
A Váradi regestrum (latinul Regestrum Varadiense) 13. századi magyar nyelvemlék (szórványemlék), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása.
Új!!: Csenger és Váradi regestrum · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Csenger és Város · Többet látni »
Vásár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vásár (egyértelműsítő lap).
Új!!: Csenger és Vásár · Többet látni »
Vásárjog
A vásárjog a középkorban királyi kiváltságlevéllel adományozott jog volt, amely a szabad királyi várost, a bányavárost vagy a földesurat hatalmazta fel arra, hogy évente (országos vásár), vagy a hét bizonyos napján (hetivásár) vásárt tarthasson.
Új!!: Csenger és Vásárjog · Többet látni »
Vetés (Románia)
Vetés falu Romániában, Szatmár megyében, Vetiș központja.
Új!!: Csenger és Vetés (Románia) · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Csenger és Zsigmond magyar király · Többet látni »
Zsinat
hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.
Új!!: Csenger és Zsinat · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Csenger és 13. század · Többet látni »
1388
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és 1388 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Csenger és 14. század · Többet látni »
1429
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és 1429 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Csenger és 15. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Csenger és 17. század · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Csenger és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Csenger és 19. század · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és 1905 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Csenger és 1908 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és 1972 · Többet látni »
1986
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és 1986 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Csenger és 20. század · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Csenger és 2001 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Csenger és 2005 · Többet látni »
41-es főút (Magyarország)
A 41-es számú főút egy elsőrendű besorolású főút amely Nyíregyházát és a beregsurányi határátkelőt köti össze.
Új!!: Csenger és 41-es főút (Magyarország) · Többet látni »
49-es főút (Magyarország)
A 49-es számú főút Rohodtól Csengersimáig vezet, Mátészalkán keresztül.
Új!!: Csenger és 49-es főút (Magyarország) · Többet látni »
4924-es mellékút (Magyarország)
A 4924-es mellékút egy csaknem 15 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, közvetlenül a román határ mellett; Csengert köti össze két környező kisebb településsel.
Új!!: Csenger és 4924-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
