Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kossics József

Index Kossics József

Kossics József 2001-ben felújított sírja a felsőszölnöki temetőben Kossics József szlovénul: Jožef Košič, az 1981-es Magyar életrajzi lexikonban nevét Kossits formában írják (Bagonya, 1788. október 9. – Felsőszölnök, 1867. december 26.) plébános, etnográfus, író, nyelvész, költő és történész volt egy személyben.

88 kapcsolatok: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Augusztus 13., Ausztria, Bagonya, Batthyány József, Bábel tornya, Bántornya, Bécs, Belatinc, Bitnitz Lajos, Budapest, Csaplovics János, December 26., Felsőlendva, Felsőszölnök, Felsőszölnöki Keresztelő Szent János templom, Graz, Gyanafalva, Horvátok, Horvátország, Ivanóczy Ádám, Január 14., Költő, Körmend, Küzmics Miklós, Kőszeg, Kerkafő, Magasfok, Magyar irodalom, Magyar nyelv, Magyarország, Magyarországi szlovének, Magyarosítás, Muraszombat, Nemesnépi Zakál György, Október 9., Rába, Rábaszentmárton, Reformáció, Szakovics József, Szarvaslak, Szentgotthárd, Szlovén irodalom, Szlovén nyelv, Szlovének, Szlovénia, Szlovénok, Szombathely, Tótság, ..., Türke, Tudományos Gyűjtemény, Vandálok, Varasd, Vas vármegye, Vízlendva, Vörösmarty Mihály, Vend nyelvjárás, Vendek, Zala vármegye, Zalaivánd, 13. század, 17. század, 1780, 1785, 1788, 18. század, 1811, 1813, 1816, 1824, 1828, 1829, 1832, 1833, 1837, 1841, 1843, 1845, 1848, 1851, 1863, 1866, 1867, 1981, 1992, 1996, 20. század. Bővíteni index (38 több) »

Alsószölnök

Alsószölnök község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.

Új!!: Kossics József és Alsószölnök · Többet látni »

Apátistvánfalva

Apátistvánfalva község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.

Új!!: Kossics József és Apátistvánfalva · Többet látni »

Augusztus 13.

Névnapok: Ipoly + Áldáska, Barakon, Barakony, Belinda, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Elen, Elena, Eleni, Elin, Emőd, Enid, Gerda, Gertrúd, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Ibolya, Ince, Ippolita, János, Jerta, Kamélia, Kászon, Kasszián, Maxim, Relinda, Rodelinda, Trudi, Via, Víta, Vitália.

Új!!: Kossics József és Augusztus 13. · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Kossics József és Ausztria · Többet látni »

Bagonya

Bagonya (korábban Zalabagonya, szlovénül Bogojina) falu Szlovéniában, a Muravidéken (Prekmurje), Muraszombattól északra.

Új!!: Kossics József és Bagonya · Többet látni »

Batthyány József

#ÁTIRÁNYÍTÁS Batthyány József (egyértelműsítő lap).

Új!!: Kossics József és Batthyány József · Többet látni »

Bábel tornya

A Bábel tornya (más néven a bábeli torony) a Biblia egy ószövetségi leírásában szerepelő építmény.

Új!!: Kossics József és Bábel tornya · Többet látni »

Bántornya

Bántornya település és a hasonló nevű község központja a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban, Szlovéniában.

Új!!: Kossics József és Bántornya · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Kossics József és Bécs · Többet látni »

Belatinc

Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.

Új!!: Kossics József és Belatinc · Többet látni »

Bitnitz Lajos

Bitnitz Lajos (Ják, 1790. július 17. – Nagykanizsa, 1871. június 28.) bölcselettudor, címzetes és bosoni választott püspök, szombathelyi nagyprépost, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Kossics József és Bitnitz Lajos · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Kossics József és Budapest · Többet látni »

Csaplovics János

Jeszenovai Csaplovics János (Felsőpribél, 1780. szeptember 21. – Bécs, 1847. május 29.) ügyvéd, jószágigazgató.

Új!!: Kossics József és Csaplovics János · Többet látni »

December 26.

Névnapok: István + Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly.

Új!!: Kossics József és December 26. · Többet látni »

Felsőlendva

Felsőlendva (szlovénul Grad, korábban Gornja Lendava, németül Oberlindau) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.

Új!!: Kossics József és Felsőlendva · Többet látni »

Felsőszölnök

A Szölnöki-patak télen Felsőszölnök zászlaja az egyik falunapon Az iskola Táncosok a felsőszölnöki falunapon Táncosok a felsőszölnöki falunapon Felsőszölnök – faluközpont Felsőszölnök faluközpontja leírással Felsőszölnök középső részének lakóházai a patakmenti völgyben (Fő út) Régi kereszt a Jánoshegyen A Lázár-család által állított kereszt a Békaváros nevű falurészben Régi kereszt a Hármashatárhoz vezető úton Kereszt a Jánoshegyen Látkép Szlovén Mintagazdaság Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzem(m)ing, latinul Zelnuk Superior) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett, Magyarország legnyugatibb települése.

Új!!: Kossics József és Felsőszölnök · Többet látni »

Felsőszölnöki Keresztelő Szent János templom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztelő Szent János-templom (Felsőszölnök).

Új!!: Kossics József és Felsőszölnöki Keresztelő Szent János templom · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: Kossics József és Graz · Többet látni »

Gyanafalva

Gyanafalva vagy Janafalva (szlovénul Ženavci) kisváros Ausztriában, Burgenland tartomány déli részén, a Gyanafalvi járás székhelye.

Új!!: Kossics József és Gyanafalva · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Kossics József és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Kossics József és Horvátország · Többet látni »

Ivanóczy Ádám

Ivanóczy Ádám (Ivanóc 1756. k. – Belatinc, 1824. február 27.) római katolikus esperes plébános a Tótságban (ma a Mura- és a Vendvidék).

Új!!: Kossics József és Ivanóczy Ádám · Többet látni »

Január 14.

Névnapok: Bódog + Ámon, Ámos, Edömér, Félix, Gotfrid, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Larion, Laurent, Malakiás, Oresztész, Orion, Uriás, Uriel, Uros, Vidor.

Új!!: Kossics József és Január 14. · Többet látni »

Költő

Dante és az Isteni színjáték,http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm Dante Alighieri: Isteni színjáték, mek.oszk.hu freskó, Firenzei dóm (1465) A költő (latin eredetű szóval poéta) olyan ember, akinek hivatása a költészettel való foglalkozás, költeményeket, verseket ír.

Új!!: Kossics József és Költő · Többet látni »

Körmend

Körmend Rába-parti város Vas vármegyében, a Körmendi járás székhelye, jelentős történeti események színhelye.

Új!!: Kossics József és Körmend · Többet látni »

Küzmics Miklós

Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.

Új!!: Kossics József és Küzmics Miklós · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Új!!: Kossics József és Kőszeg · Többet látni »

Kerkafő

Kerkafő (1889-ig Csöpinc,, vendül Čöpinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában.

Új!!: Kossics József és Kerkafő · Többet látni »

Magasfok

Magasfok (korábban Martinya) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Új!!: Kossics József és Magasfok · Többet látni »

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Új!!: Kossics József és Magyar irodalom · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Kossics József és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kossics József és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Kossics József és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Magyarosítás

A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.

Új!!: Kossics József és Magyarosítás · Többet látni »

Muraszombat

Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.

Új!!: Kossics József és Muraszombat · Többet látni »

Nemesnépi Zakál György

Nemesnépi Zakál György, más formában Zakály, 1822-ben bekövetkezett halálakor Senyeházi Nemes Zakál György néven írta a halotti anyakönyv, míg ő maga olykor a Szakál nevet használta (Senyeháza, Vas vármegye, 1761. október 11. – Andráshida, Zala vármegye, 1822. február 21.) őrségi őrnagy, kisnemes, református presbiter, közbirtokos, erdőispán és író.

Új!!: Kossics József és Nemesnépi Zakál György · Többet látni »

Október 9.

Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.

Új!!: Kossics József és Október 9. · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Új!!: Kossics József és Rába · Többet látni »

Rábaszentmárton

Rábaszentmárton (korábban Németszentmárton) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Új!!: Kossics József és Rábaszentmárton · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Új!!: Kossics József és Reformáció · Többet látni »

Szakovics József

Szakovics József (szlovénül Jožef Sakovič, németesen Joseph Sakowitsch) (Tivadarc, 1874. február 2. – Alsószölnök, 1930. szeptember 22.) magyarországi szlovén római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, a vend nyelv megújításának egyik fő résztvevője.

Új!!: Kossics József és Szakovics József · Többet látni »

Szarvaslak

Szarvaslak (korábban Rogasócz,, régen vendül Rotgašovci) falu és Szarvaslak község központja a Muravidéken, Szlovéniában.

Új!!: Kossics József és Szarvaslak · Többet látni »

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Új!!: Kossics József és Szentgotthárd · Többet látni »

Szlovén irodalom

A szlovén irodalom alatt a szlovén nyelvű irodalmi alkotásokat értik.

Új!!: Kossics József és Szlovén irodalom · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Kossics József és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Kossics József és Szlovének · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Kossics József és Szlovénia · Többet látni »

Szlovénok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovének.

Új!!: Kossics József és Szlovénok · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Kossics József és Szombathely · Többet látni »

Tótság

A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.

Új!!: Kossics József és Tótság · Többet látni »

Türke

Türke falu Szlovéniában a Muravidéken, Kuzma községhez tartozik.

Új!!: Kossics József és Türke · Többet látni »

Tudományos Gyűjtemény

A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) havonta megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóirat.

Új!!: Kossics József és Tudományos Gyűjtemény · Többet látni »

Vandálok

Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.

Új!!: Kossics József és Vandálok · Többet látni »

Varasd

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Új!!: Kossics József és Varasd · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Kossics József és Vas vármegye · Többet látni »

Vízlendva

Vízlendva (vendül Svéti Jüri) falu a Muravidéken, Szlovéniában.

Új!!: Kossics József és Vízlendva · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Kossics József és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Vend nyelvjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vend nyelv.

Új!!: Kossics József és Vend nyelvjárás · Többet látni »

Vendek

A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése.

Új!!: Kossics József és Vendek · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Új!!: Kossics József és Zala vármegye · Többet látni »

Zalaivánd

Zalaivánd (korábban Iváncz) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Új!!: Kossics József és Zalaivánd · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Kossics József és 13. század · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Kossics József és 17. század · Többet látni »

1780

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1780 · Többet látni »

1785

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1785 · Többet látni »

1788

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1788 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Kossics József és 18. század · Többet látni »

1811

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1811 · Többet látni »

1813

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1813 · Többet látni »

1816

Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.

Új!!: Kossics József és 1816 · Többet látni »

1824

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1824 · Többet látni »

1828

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1828 · Többet látni »

1829

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1829 · Többet látni »

1832

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1832 · Többet látni »

1833

Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.

Új!!: Kossics József és 1833 · Többet látni »

1837

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1837 · Többet látni »

1841

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1841 · Többet látni »

1843

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1843 · Többet látni »

1845

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1845 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1848 · Többet látni »

1851

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1851 · Többet látni »

1863

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1863 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1866 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1867 · Többet látni »

1981

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1981 · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1992 · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: Kossics József és 1996 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Kossics József és 20. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Jožef Košič.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »