Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
78 kapcsolatok: Abdul-Aziz oszmán szultán, Albánok, Aranyszarv-öböl, Bizánci Birodalom, Bizánci császárok listája, Boszporusz, Diván, Edirne (település), Európa, Fekete-tenger, Gálya, Genova, Genovai Köztársaság, Giovanni Giustiniani Longo, Hadifogoly, Hagia Szophia, Héttorony, Hunyadi János, II. Bajazid oszmán szultán, II. Balduin latin császár, II. Mehmed oszmán szultán, II. Murád oszmán szultán, ISBN, Iszlám, Isztambul, Izmail pasa, Janicsár, Kereszténység, Keresztes háborúk, Kg, Km, Konstantinápoly, Latin Császárság, Litánia, Magyar Királyság, Magyarország, Május 26., Május 28., Május 29., Márvány-tenger, Méter, Nagy egyházszakadás, Nikaia, Nikaiai Császárság, Ortodox kereszténység, Ostrom, Oszmán Birodalom, Pápai állam, Pátriárka, Peloponnészosz, ..., Róma, Római katolikus egyház, Rigómezei csata (1389), Rigómezei csata (1448), Rodosz (sziget), Szabó Károly (történész), Százéves háború, Szeráj, Szicíliai Királyság, Török nyelv, Törökország, V. Miklós pápa, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), VIII. Mikhaél bizánci császár, Viktória brit királynő, XI. Kónsztantinosz bizánci császár, 1054, 1204, 1261, 1360, 1422, 1452, 1453, 1498, 15. század, 1522, 1993. Bővíteni index (28 több) »
Abdul-Aziz oszmán szultán
Abdul-Aziz (Isztambul, 1830. február 9. – Isztambul, 1876. június 4.) oszmán szultán 1861-től 1876-os trónfosztásáig.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Abdul-Aziz oszmán szultán · Többet látni »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Albánok · Többet látni »
Aranyszarv-öböl
Kilátás az Aranyszarv-öbölre Térkép az öbölről a késő ókor és középkori állapot szerint Kilátás délkeletre az Aranyszarv-öbölre A Galata híd az Aranyszarv-öblön Az Aranyszarv-öböl (törökül Haliç, görögül Khrysokeras vagy Chrysoceras vagy Χρυσοκερας) egy tölcsértorkolat Isztambulban (Törökország), mely kettéválasztja a várost.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Aranyszarv-öböl · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Bizánci császárok listája
A Bizánci Birodalom császárainak listája, uralkodásuk időrendjében.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Bizánci császárok listája · Többet látni »
Boszporusz
A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Boszporusz · Többet látni »
Diván
A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Diván · Többet látni »
Edirne (település)
Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Edirne (település) · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Európa · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Fekete-tenger · Többet látni »
Gálya
Egy francia gálya rajza 1697-ből A gálya az ókor és a középkor legnagyobb evezős hadihajója, mely vitorlákkal is fel volt szerelve.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Gálya · Többet látni »
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Genova · Többet látni »
Genovai Köztársaság
A Genovai Köztársaság (olaszul: Repubblica di Genova) független állam volt a 11. századtól 1797-ig Itália északnyugati részén, Liguriában.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Genovai Köztársaság · Többet látni »
Giovanni Giustiniani Longo
Giovanni Giustiniani Longo (latinul: Ioannes Iustinianus Longus,, Iōánnēs Lóngos Ioustiniánēs; Genova, 1418 – 1453. június 1.) genovai származású katona, az egyik legbefolyásosabb genovai család, a Doria ház tagja, aki részt vett a Genovai Köztársaság csatározásaiban.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Giovanni Giustiniani Longo · Többet látni »
Hadifogoly
Osztrák-magyar hadifoglyok Oroszországban; Fényképezte: Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij, 1915 Levelezőlap hadifoglyok és hadifogoly hozzátartozók részére udmurtiai Votkinszk melletti erdőben A magyar hadifoglyoknak szentelt emléktábla Votkinszk mellett Hadifogoly az a harcos, aki hadviselés során a szemben álló fél hatalmába kerül.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Hadifogoly · Többet látni »
Hagia Szophia
Az Hagia Szophia (ejtsd: ajía szofía, görög betűkkel: Ἁγία Σοφία;;; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Hagia Szophia · Többet látni »
Héttorony
A Héttorony erőd 1685-ben A Héttorony erőd 1685-ben Yedikule Hisar (A Héttorony erőd) 2006-ban A Héttorony (törökül Yedikule), Konstantinápolynak (ma Isztambul) délnyugati szomszédságában, a Márvány-tenger partján fekvő, romlásnak indult erőd; hét tornyából hat teljesen leomlott, illetve lebontották.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Héttorony · Többet látni »
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Hunyadi János · Többet látni »
II. Bajazid oszmán szultán
II.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és II. Bajazid oszmán szultán · Többet látni »
II. Balduin latin császár
II.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és II. Balduin latin császár · Többet látni »
II. Mehmed oszmán szultán
II.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és II. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
II. Murád oszmán szultán
II.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és II. Murád oszmán szultán · Többet látni »
ISBN
81-7525-766-0 a tetejére, a 13 számjegyű az aljára kerül. Mindkét szám ugyanazt a könyvet jelöli. (2007. január 1. óta a vonalkód fölött is a 13 jegyű ISBN-t kell feltüntetni.) Az ISBN vagy ISBN-szám (International Standard Book Number) 13 jegyű (a 2007. január 1. előtt kiadott könyveknél 10 jegyű) azonosítószám, a könyvek és egyéb monografikus jellegű művek (a részletes listát lásd az Alkalmazási köre szakaszban) nyilvántartására szolgáló nemzetközi szabványos számrendszerhez tartozó kód.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és ISBN · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Iszlám · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Isztambul · Többet látni »
Izmail pasa
Izmail pasa (? – 1664. augusztus 1. Szentgotthárd) török pasa és hadvezér, valamint 1660-tól budai pasa.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Izmail pasa · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Janicsár · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Kereszténység · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kilogramm.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Kg · Többet látni »
Km
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kilométer.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Km · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Konstantinápoly · Többet látni »
Latin Császárság
A Latin Császárságot (latin nevén Romania) a negyedik keresztes hadjárat után hozták létre a keresztes lovagok 1204 márciusában.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Latin Császárság · Többet látni »
Litánia
A litánia (magyarosan: létánia, letenye) többjelentésű szó.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Litánia · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Magyarország · Többet látni »
Május 26.
Névnapok: Evelin, Fülöp + Aladár, Berengár, Elektra, Evangelina, Filip, Godó, Gyöngyvér, Nyék, Szemere.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Május 26. · Többet látni »
Május 28.
Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Május 28. · Többet látni »
Május 29.
Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Május 29. · Többet látni »
Márvány-tenger
A Márvány-tenger interkontinentális beltenger, amely a Fekete-tengert és az Égei-tengert köti össze.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Márvány-tenger · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Méter · Többet látni »
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Nagy egyházszakadás · Többet látni »
Nikaia
Nikaia (vagy) kisázsiai város az Izniki-tó keleti partján, mai neve İznik (Törökország).
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Nikaia · Többet látni »
Nikaiai Császárság
A Nikaiai Császárság a Bizánci Birodalom legnagyobb görögök által alapított utódállama volt a IV. keresztes hadjárat után.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Nikaiai Császárság · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Ostrom
Buda ostroma Than Mór ábrázolásában, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során. A honvédek futóárkok fedezékében (középen) közelítik meg a falakat, a falon tört rés (jobb oldal), illetve ostromlétrák (bal oldal) segítségével rohamot indítanak a védők ellen. Az ostrom (angol: siege, francia: siège, német: Belagerung) egy megerősített erőd vagy város katonai blokádja, amelynek célja az erődítmény elfoglalása vagy a védők megadásának kikényszerítése.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Ostrom · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Pápai állam · Többet látni »
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Pátriárka · Többet látni »
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Peloponnészosz · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Róma · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rigómezei csata (1389)
Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Rigómezei csata (1389) · Többet látni »
Rigómezei csata (1448)
A második rigómezei csata 1448.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Rigómezei csata (1448) · Többet látni »
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Rodosz (sziget) · Többet látni »
Szabó Károly (történész)
Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Szabó Károly (történész) · Többet látni »
Százéves háború
A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Százéves háború · Többet látni »
Szeráj
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karavánszeráj.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Szeráj · Többet látni »
Szicíliai Királyság
A Szicíliai Királyság (szicíliaiul: Regnu di Sicilia), egy 1130-ban, II. Roger gróf által alapított történelmi királyság az Itáliai-félsziget déli részén, továbbá Szicília és Málta szigetein, melynek határai kezdetben Afrika északi, Ifríkija régiójára is kiterjedtek.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Szicíliai Királyság · Többet látni »
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Török nyelv · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Törökország · Többet látni »
V. Miklós pápa
V.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és V. Miklós pápa · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
VIII. Mikhaél bizánci császár
VIII.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és VIII. Mikhaél bizánci császár · Többet látni »
Viktória brit királynő
Viktória királynő (angolul: Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria, tehát Alexandrina Viktória; London, 1819. május 24. – London, 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynője 1837.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és Viktória brit királynő · Többet látni »
XI. Kónsztantinosz bizánci császár
XI.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és XI. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »
1054
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1054 · Többet látni »
1204
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1204 · Többet látni »
1261
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1261 · Többet látni »
1360
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1360 · Többet látni »
1422
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1422 · Többet látni »
1452
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1452 · Többet látni »
1453
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1453 · Többet látni »
1498
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1498 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 15. század · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1522 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Konstantinápoly ostroma (1453) és 1993 · Többet látni »
