Tartalomjegyzék
137 kapcsolatok: A cappella, A csitári hegyek alatt, A Vidrócki híres nyája, Ady Endre, Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga, Amerikai Egyesült Államok, Amszterdam, Arany János (költő), Úttörőinduló, Óbuda (városrész), Baja, Balassi Bálint, Balázs Béla (író), Bartók Béla (zeneszerző), Bartha Dénes (zenetörténész), Bónis Ferenc (zenetörténész), Berzsenyi Dániel, Bicinia Hungarica, Bonn, Breuer János, Buda (történelmi település), Budapest, Budapest ostroma, Budapest VI. kerülete, Claude Debussy, Concertgebouw, Corvin-koszorú, Cselló, Csillagom, révészem, Csokonai Vitéz Mihály, Czinka Panna balladája, Dávid Gyula (zeneszerző), December 16., Dessau, Direktóriumok (1919), Dohnányi Ernő, Duna, Dunapataj, Eötvös József Collegium, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eősze László, Elmegyek, elmegyek, Első világháború, Emléktáblák Budapest II. kerületében, Esti dal, Ethnographia, Farkasréti temető, Fót hátán fót, egy üngöm vót, Fehértemplom, Felletár Béla, ... Bővíteni index (87 több) »
- Bartók Béla
- Kecskemétiek
- Magyar nyelvészek
- Magyar zenepedagógusok
A cappella
Az a cappella elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat.
Megnézni Kodály Zoltán és A cappella
A csitári hegyek alatt
Az A csitári hegyek alatt új stílusú, alkalmazkodó ritmusú magyar népdal.
Megnézni Kodály Zoltán és A csitári hegyek alatt
A Vidrócki híres nyája
Az A Vidrócki híres nyája magyar népballada.
Megnézni Kodály Zoltán és A Vidrócki híres nyája
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Megnézni Kodály Zoltán és Ady Endre
Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga
Az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga egy Szent István királyról szóló, templomban is énekelt himnusz.
Megnézni Kodály Zoltán és Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Megnézni Kodály Zoltán és Amerikai Egyesült Államok
Amszterdam
Amszterdam Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága.
Megnézni Kodály Zoltán és Amszterdam
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Megnézni Kodály Zoltán és Arany János (költő)
Úttörőinduló
Az Úttörő induló az úttörőmozgalom himnusza volt.
Megnézni Kodály Zoltán és Úttörőinduló
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Megnézni Kodály Zoltán és Óbuda (városrész)
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Megnézni Kodály Zoltán és Baja
Balassi Bálint
Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.
Megnézni Kodály Zoltán és Balassi Bálint
Balázs Béla (író)
Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.
Megnézni Kodály Zoltán és Balázs Béla (író)
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20.
Megnézni Kodály Zoltán és Bartók Béla (zeneszerző)
Bartha Dénes (zenetörténész)
Nagyőri Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2. – Budapest, 1993. szeptember 7.) magyar zenetörténész, a Zenei lexikon második kiadásának főszerkesztője.
Megnézni Kodály Zoltán és Bartha Dénes (zenetörténész)
Bónis Ferenc (zenetörténész)
Bónis Ferenc (Miskolc, 1932. május 17. – 2019. december 2.) magyar zenetörténész, egyetemi tanár.
Megnézni Kodály Zoltán és Bónis Ferenc (zenetörténész)
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel emléktáblája, Balatonfüred, Gyógy tér 1. Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő.
Megnézni Kodály Zoltán és Berzsenyi Dániel
Bicinia Hungarica
A Bicinia Hungarica Kodály Zoltán 1937–1942 között készült gyűjteménye, szerzője szándéka szerint bevezetőül a kétszólamú éneklésbe.
Megnézni Kodály Zoltán és Bicinia Hungarica
Bonn
Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9.
Megnézni Kodály Zoltán és Bonn
Breuer János
Breuer János (Budapest, 1932. június 8. – 2016. április 10.) zenetörténész, zenekritikus, szerkesztő.
Megnézni Kodály Zoltán és Breuer János
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Kodály Zoltán és Buda (történelmi település)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Kodály Zoltán és Budapest
Budapest ostroma
Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.
Megnézni Kodály Zoltán és Budapest ostroma
Budapest VI. kerülete
Budapest VI.
Megnézni Kodály Zoltán és Budapest VI. kerülete
Claude Debussy
Debussy sírja a Passyi temetőben Claude Achille Debussy (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1862. augusztus 22. – Párizs, 1918. március 25.) francia impresszionista zeneszerző.
Megnézni Kodály Zoltán és Claude Debussy
Concertgebouw
A Királyi Concertgebouw (holland nevén Koninklijk Concertgebouw IPA(key): /ˈkoː.nɪŋ.klək kɔnˈsɛrt.xəˌbɑu̯/) Amszterdam és egyben Hollandia legnevezetesebb koncerthelyszíne, melynek Nagyterme kiváló akusztikájának köszönhetően egyike a világ legjelentősebb koncerttermeinek, a bécsi Musikverein Arany-terme, a Bostoni Szimfonikusok koncerttermével egy rangsorban.
Megnézni Kodály Zoltán és Concertgebouw
Corvin-koszorú
A Corvin-koszorú egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.
Megnézni Kodály Zoltán és Corvin-koszorú
Cselló
A cselló (gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedűcsalád) többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.
Megnézni Kodály Zoltán és Cselló
Csillagom, révészem
A Csillagom, révészem egy kevéssé ismert magyar népdal.
Megnézni Kodály Zoltán és Csillagom, révészem
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Megnézni Kodály Zoltán és Csokonai Vitéz Mihály
Czinka Panna balladája
A Czinka Panna balladája Kodály Zoltán 1948.
Megnézni Kodály Zoltán és Czinka Panna balladája
Dávid Gyula (zeneszerző)
Dávid Gyula (Kecskemét, 1913. május 6. – Budapest, 1977. március 14.) Kossuth-díjas (1952) és Erkel-díjas (1955) magyar zeneszerző.
Megnézni Kodály Zoltán és Dávid Gyula (zeneszerző)
December 16.
Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.
Megnézni Kodály Zoltán és December 16.
Dessau
Dessau, korábban város Németország Szász-Anhalt tartományában, 2007.
Megnézni Kodály Zoltán és Dessau
Direktóriumok (1919)
A direktóriumok a Magyarországi Tanácsköztársaság előtt (1919 elején) és alatt (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.) a helyi tanácsok általában 3 tagból álló vezető testületei, végrehajtó bizottságai voltak.
Megnézni Kodály Zoltán és Direktóriumok (1919)
Dohnányi Ernő
Dohnányi Ernő Jenő Frigyes (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus.
Megnézni Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Kodály Zoltán és Duna
Dunapataj
Dunapataj nagyközség Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Megnézni Kodály Zoltán és Dunapataj
Eötvös József Collegium
Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.
Megnézni Kodály Zoltán és Eötvös József Collegium
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Megnézni Kodály Zoltán és Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eősze László
Eősze László (Budapest, 1923. november 17. – Budapest, 2020. augusztus 17.) magyar zenetörténész, zongoraművész.
Megnézni Kodály Zoltán és Eősze László
Elmegyek, elmegyek
Az Elmegyek, elmegyek magyar népdal.
Megnézni Kodály Zoltán és Elmegyek, elmegyek
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Kodály Zoltán és Első világháború
Emléktáblák Budapest II. kerületében
Budapest II. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Megnézni Kodály Zoltán és Emléktáblák Budapest II. kerületében
Esti dal
Az Esti dal Kodály Zoltán egyik legismertebb kórusműve.
Megnézni Kodály Zoltán és Esti dal
Ethnographia
Az Ethnographia a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata (ISSN 0200-0237).
Megnézni Kodály Zoltán és Ethnographia
Farkasréti temető
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg.
Megnézni Kodály Zoltán és Farkasréti temető
Fót hátán fót, egy üngöm vót
A Fót hátán fót, egy üngöm vót egy kevéssé ismert Somogy vármegyei magyar népdal.
Megnézni Kodály Zoltán és Fót hátán fót, egy üngöm vót
Fehértemplom
Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja.
Megnézni Kodály Zoltán és Fehértemplom
Felletár Béla
Felletár Béla (Szeged, 1932. április 20. – Hódmezővásárhely, 1998. február 4.) magyar zenetanár, helytörténeti kutató.
Megnézni Kodály Zoltán és Felletár Béla
Flandria
A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.
Megnézni Kodály Zoltán és Flandria
Folyóirat
A folyóirat az időszaki lapok egy fajtája, mely többnyire havonta, esetleg kéthavonta vagy negyedévente jelenik meg; tehát a periodicitás jellemzi, így a tartalmát erre vonatkoztatják.
Megnézni Kodály Zoltán és Folyóirat
Galánta
Galánta város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában.
Megnézni Kodály Zoltán és Galánta
Galyatetői Nagyszálló
A galyatetői Nagyszálló Magyarország legmagasabban fekvő nagy szállodája, magaslati üdülőhely öt hektáros parkkal, vadaskerttel.
Megnézni Kodály Zoltán és Galyatetői Nagyszálló
Gímes
Gímes (más írásmóddal Ghymes, szlovákul Jelenec) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Megnézni Kodály Zoltán és Gímes
Gondolat Kiadó
A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.
Megnézni Kodály Zoltán és Gondolat Kiadó
Google doodle
A Google doodle a Google cég keresőoldalán látható céges embléma (ún. logó) egy speciális, alkalmi változata.
Megnézni Kodály Zoltán és Google doodle
Google kereső
A Google logója A Google internetes keresőrendszer, amely egyúttal (kapcsolt alkalmazásait is beleértve) térképként, pénzváltóként, számológépként, naptárként, helyesírás-ellenőrzőként és szótárként is használható.
Megnézni Kodály Zoltán és Google kereső
Háry János (opera)
A Háry János Kodály Zoltán eredetileg öt kalandból álló, 1926-ban, a Magyar Állami Operaházban bemutatott daljátéka.
Megnézni Kodály Zoltán és Háry János (opera)
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Megnézni Kodály Zoltán és Hegedű
Kállai kettős
A kállai kettős Nagykállóról származó zenés/táncos történet, műfaja szerint táncballada.
Megnézni Kodály Zoltán és Kállai kettős
Kéki Béla
Kéki Béla (Petrozsény, 1907. december 30. – Budapest, 1993. április 5.) magyar könyvtáros, bibliográfus, könyv- és könyvtártudományi szakíró, színi- és zenekritikus.
Megnézni Kodály Zoltán és Kéki Béla
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Megnézni Kodály Zoltán és Kölcsey Ferenc
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Megnézni Kodály Zoltán és Kecskemét
Kecskemét vasútállomás
250px Kecskemét vasútállomás, Kecskemét közigazgatási területén található, a MÁV üzemelteti.
Megnézni Kodály Zoltán és Kecskemét vasútállomás
Kecskeméti Vég Mihály
Kecskeméti Vég Mihály (? – 1567 után) protestáns énekszerző.
Megnézni Kodály Zoltán és Kecskeméti Vég Mihály
Kisfaludy Sándor
A '''Kisfaludy család''' címere Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt.
Megnézni Kodály Zoltán és Kisfaludy Sándor
Kodály körönd
A Kodály körönd Budapest VI. kerületében, vagyis a Terézvárosban található tér.
Megnézni Kodály Zoltán és Kodály körönd
Kodály Központ
A Kodály Központ Pécs egyik legfontosabb intézménye, a dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű, multifunkcionális hangversenyterme és konferenciaközpontja.
Megnézni Kodály Zoltán és Kodály Központ
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum (1062 Budapest, Kodály körönd 1., bejárat az Andrássy út 89. felől).
Megnézni Kodály Zoltán és Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
Kodály Zoltán Gimnázium (Galánta)
A galántai Kodály Zoltán nevét viselő gimnázium (szlovákul Gymnázium Zoltána Kodálya s vyučovacím jazykom maďarským Galanta), a Mátyusföld magyarságának fontos középfokú oktatási intézménye Galántán található.
Megnézni Kodály Zoltán és Kodály Zoltán Gimnázium (Galánta)
Kodály Zoltán Iskola (egyértelműsítő lap)
* Budapest – Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (alapítva 1988-ban).
Megnézni Kodály Zoltán és Kodály Zoltán Iskola (egyértelműsítő lap)
Kodály-módszer
A Kodály-módszer egy zenepedagógiai koncepció, ami Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit foglalja össze.
Megnézni Kodály Zoltán és Kodály-módszer
Koessler János
Koessler János (eredeti nevén Hans Koessler, írásváltozata Kößler) (Waldeck, 1853. január 1. – Ansbach, 1926. május 23.) zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, orgonista.
Megnézni Kodály Zoltán és Koessler János
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Megnézni Kodály Zoltán és Kossuth-díj
Kritika (publicisztika)
A kritika (az ’ítélni’ jelentésű ókori görög κριτική szóból) olyan publicisztikai vagy esszéműfaj, amely valamely művészeti vagy szellemi alkotás – festmény, zenemű, szépirodalmi alkotás, színdarab, tudományos kiadvány stb.
Megnézni Kodály Zoltán és Kritika (publicisztika)
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Kodály Zoltán és Lengyelek
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Megnézni Kodály Zoltán és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Megnézni Kodály Zoltán és Magyar Állami Operaház
Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa
A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa 1956.
Megnézni Kodály Zoltán és Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa
Magyar népdalok BB42
A Magyar népdalok Bartók Béla és Kodály Zoltán 1906-ban közösen írt műve, melyben húsz magyar népdalt dolgoznak fel énekhangra és zongorára.
Megnézni Kodály Zoltán és Magyar népdalok BB42
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Kodály Zoltán és Magyar Tudományos Akadémia
Magyarország Kiváló Művésze díj
A Magyarország Kiváló Művésze díj állami kitüntetés, amely a legjelentősebb magyar művészeti állami kitüntetés.
Megnézni Kodály Zoltán és Magyarország Kiváló Művésze díj
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Megnézni Kodály Zoltán és Magyarországi Tanácsköztársaság
Március 6.
Névnapok: Leonóra, Inez + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elvira, Felicita, Felicitás, Felicitász, Fridolin, Frodó, Gotlib, Kolett, Koletta, Koriolán, Kozett, Perpétua.
Megnézni Kodály Zoltán és Március 6.
Mártonvölgyi László
Mártonvölgyi László (Martinček; Turócszentmárton, 1910. november 5. – Nyitra, 1984. november 11.) irodalomkritikus, helytörténész, szerkesztő.
Megnézni Kodály Zoltán és Mártonvölgyi László
Mátrai képek
A Mátrai képek Kodály Zoltán 1931-ben írt vegyeskari műve, melyben a Mátra környékén gyűjtött népdalokat dolgoz fel.
Megnézni Kodály Zoltán és Mátrai képek
Mátyusföld
Mátyusföld avagy Mátyus földe (szlovákul Matúšova zem, németül Mattesland) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja.
Megnézni Kodály Zoltán és Mátyusföld
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Megnézni Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond
Mórocz Károly (pedagógus)
Mórocz Károly (Pozsonyeperjes, 1938. november 14. – 2022. február 14.) szlovákiai magyar pedagógus, néprajzi gyűjtő.
Megnézni Kodály Zoltán és Mórocz Károly (pedagógus)
Móser Zoltán
Móser Zoltán (Szekszárd, 1946. március 11. –) Balogh Rudolf-díjas magyar fotóművész, etnofotográfus és író.
Megnézni Kodály Zoltán és Móser Zoltán
Molnár Antal (zenetörténész)
Molnár Antal (Budapest, 1890. január 7. – Budapest, 1983. december 7.) zenetörténész, zeneszerző és zeneesztéta, brácsaművész.
Megnézni Kodály Zoltán és Molnár Antal (zenetörténész)
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Megnézni Kodály Zoltán és Nagyszombat (település)
Nagyszombat vasútállomás
Nagyszombat vasútállomás Nagyszombaton, a Nagyszombati járásban van, melyet a Železničná spoločnosť Slovensko a.s. üzemeltet.
Megnézni Kodály Zoltán és Nagyszombat vasútállomás
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Megnézni Kodály Zoltán és Néprajz
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Megnézni Kodály Zoltán és Norvégia
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Megnézni Kodály Zoltán és Nyugat-Európa
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Kodály Zoltán és Országgyűlés
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Kodály Zoltán és Párizs
Pátzay Pál
Városház téren (1939) Széchenyi téren (1956) Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, kiváló művész, az MTA levelező tagja.
Megnézni Kodály Zoltán és Pátzay Pál
Pávai István
Pávai István (Székelyudvarhely, 1951. december 10. –) magyar etnomuzikológus (népzenekutató), a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Hagyományok Háza címzetes igazgatója és tudományos főmunkatársa.
Megnézni Kodály Zoltán és Pávai István
Péczely Sarolta
Kodály Zoltán mellszobra Dombóváron Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész, egyetemi docens.
Megnézni Kodály Zoltán és Péczely Sarolta
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Kodály Zoltán és Pest (történelmi település)
Pesti Napló
A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.
Megnézni Kodály Zoltán és Pesti Napló
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Megnézni Kodály Zoltán és Petőfi Sándor
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Kodály Zoltán és Pozsony
Psalmus Hungaricus (Kodály Zoltán)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Psalmus Hungaricus (Kodály).
Megnézni Kodály Zoltán és Psalmus Hungaricus (Kodály Zoltán)
Psalmus Hungaricus (Kodály)
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus (magyarul: Magyar zsoltár) című művét Budapest Székesfőváros Tanácsa felkérésére komponálta Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50.
Megnézni Kodály Zoltán és Psalmus Hungaricus (Kodály)
Raguhn-Jeßnitz
Raguhn-Jeßnitz település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban.
Megnézni Kodály Zoltán és Raguhn-Jeßnitz
Sándor Emma
Sándor Emma (született: Schlesinger Emma, férjezett nevén Gruber Henrikné Schlesinger Emma, majd Kodály Zoltánné Schlesinger Emma) (Baja, 1863. március 17. – Budapest, 1958. november 22.) magyar zeneszerző, műfordító.
Megnézni Kodály Zoltán és Sándor Emma
Serly Tibor
Serly Tibor (Losonc, 1901. november 25. – London, 1978. október 8.) amerikai magyar zeneszerző.
Megnézni Kodály Zoltán és Serly Tibor
Szabolcsi Bence
Szabolcsi Bence emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt Szabolcsi Bence Győző (Budapest, 1899. augusztus 2. – Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, művészettörténész, Baumgarten-díjas (1933, 1947); Kossuth-díjas (1951, 1965).
Megnézni Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence
Székelyfonó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Székely fonó.
Megnézni Kodály Zoltán és Székelyfonó
Szívinfarktus
Szívinfarktusnak a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük.
Megnézni Kodály Zoltán és Szívinfarktus
Szőllősy András
Szőllősy András (Szászváros, 1921. február 27. – Budapest, 2007. december 6.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző, zenetudós.
Megnézni Kodály Zoltán és Szőllősy András
Szőnyi Erzsébet
Szőnyi Erzsébet, Steidl (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2019. december 28.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész.
Megnézni Kodály Zoltán és Szőnyi Erzsébet
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Kodály Zoltán és Szeged
Szob vasútállomás
Szob vasútállomás egy Pest vármegyei vasútállomás, Szob településen, melyet a MÁV üzemeltet.
Megnézni Kodály Zoltán és Szob vasútállomás
Szolmizáció
A szolmizáció egy zenei hangsor elemeinek szótagokkal való elnevezése.
Megnézni Kodály Zoltán és Szolmizáció
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Megnézni Kodály Zoltán és Szombathely
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Kodály Zoltán és Szovjetunió
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Megnézni Kodály Zoltán és UNESCO
Vág (folyó)
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.
Megnézni Kodály Zoltán és Vág (folyó)
Vikár Béla
Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Kodály Zoltán és Vikár Béla
Würtzler Arisztid
Hontfalvi Würtzler Arisztid (későbbi nevén: Aristid von Würtzler, más írásmóddal: Wurtzler) (Budapest, 1925. szeptember 20. – Debrecen, 1997. november 30.) magyar-amerikai hárfaművész, zeneszerző, zenetanár, az első amerikai nemzetközi hárfaverseny megszervezője, a New York Harp Ensemble hárfaegyüttes alapítója és vezetője.
Megnézni Kodály Zoltán és Würtzler Arisztid
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Megnézni Kodály Zoltán és Weöres Sándor
Zenei Szemle
Zenei Szemle – Temesváron 1917–1929 közt megjelent havi folyóirat a zenetudomány és hangversenyélet köréből.
Megnézni Kodály Zoltán és Zenei Szemle
Zenekar
Katonazenekar a budai várban A zenekar tágabb értelemben hangszerekből álló zenei együttes, szűkebb értelemben olyan hangszeres együttes, ahol a különböző szólamokat nem szólisták, hanem azonos hangszerekből álló csoportok képviselik a karmester irányítása alatt.
Megnézni Kodály Zoltán és Zenekar
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Megnézni Kodály Zoltán és Zeneszerző
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Megnézni Kodály Zoltán és Zongora
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Megnézni Kodály Zoltán és Zsidók
Zsidótörvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó holokauszt Magyarországon.
Megnézni Kodály Zoltán és Zsidótörvény
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Megnézni Kodály Zoltán és 1908
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Kodály Zoltán és 1945
1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás
1945.
Megnézni Kodály Zoltán és 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Megnézni Kodály Zoltán és 1956-os forradalom
1965
Nyugat-Berlin.
Megnézni Kodály Zoltán és 1965
Lásd még
Bartók Béla
- Bartók Béla (zeneszerző)
- Bartók vonósnégyes
- Kodály Zoltán
- Pásztory Edith
Kecskemétiek
- Ódor Ferenc
- Adamik Tamás
- Baja Ferenc
- Balázs Péter (közgazdász)
- Balogh József (politikus, 1962)
- Fényes Adolf
- Gáspár András (vezérőrnagy)
- Goldstein József
- Gyöngyösi Márton
- Héjjas Iván
- Katona József (író)
- Kluger Zoltán
- Kodály Zoltán
- Korb Flóris
- Láday István (jogász)
- Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)
- Mezey Mária
- Moór Emánuel
- Moshe Sanbar
- Orosz István (grafikus)
- Pécsi Eszter
- Szemereyné Pataki Klaudia
- Szent-Iványi István (politikus)
- Vágó Béla (politikus)
- Vágó Gábor (politikus)
- Venetianer Lajos
- Zombor Gábor
- Zsigóné Kati
Magyar nyelvészek
- É. Kiss Katalin
- Antal László (nyelvész)
- Bárczi Géza
- Bacher Vilmos
- Benczik Vilmos
- Brenner Koloman
- Csizér Kata
- Czuczor Gergely
- Dörnyei Zoltán
- Edmond Bordeaux Székely
- Fülei-Szántó Endre (nyelvész)
- Fabó Kinga
- Farkas Gyula (irodalomtörténész)
- Gyarmathi Sámuel
- Harmatta János
- Hidasi Judit (nyelvész)
- Kúnos Ignác
- Kazár Lajos
- Kazinczy Ferenc
- Kenesei István (nyelvész)
- Kertész András (nyelvész)
- Kniezsa István
- Kodály Zoltán
- Kormos Judit
- Koutny Ilona
- Kőrösi Csoma Sándor
- Lomb Kató
- Moravcsik Edit
- Nádasdy Ádám
- Országh László
- Pléh Csaba
- Róna-Tas András
- Szemerényi Oszvald
- Szenczi Molnár Albert
- Szepesy Gyula
- Tótfalusi István
- T. Litovkina Anna
- Ullmann István
- Uray Géza
- Wlislocki Henrik
Magyar zenepedagógusok
- Ábrányi Kornél (zeneszerző)
- Ádám Jenő (zeneszerző)
- Bartók Béla (zeneszerző)
- Durigo Ilona
- Flesch Károly
- Franz Schmidt
- Gertler Endre
- Gobbi Alajos
- Hajdu Júlia
- Herzfeld Viktor
- Hubay Jenő
- Jancsin Ferenc (hegedűművész)
- Kéler Béla
- Kabos Ilonka
- Katona Béla (hegedűművész)
- Kocsár Miklós
- Kodály Zoltán
- Kuliffay Izabella
- Lehner Jenő
- Lendvai Ernő
- Lichtenstein György
- Liszt Ferenc
- Lukács Pál (brácsaművész)
- Maros Miklós
- Mihály András (zeneszerző)
- Ney Tibor
- Perényi Miklós (gordonkaművész)
- Rejtő Gábor
- Sebők György (zongoraművész)
- Starker János
- Tátrai Vilmos (hegedűművész)
- Telmányi Emil (hegedűművész)
- Thern Károly
- Ticharich Zdenka
- Végh Sándor (hegedűművész)
- Waldbauer Imre
- Zathureczky Ede
- Zsolt Nándor