Tartalomjegyzék
80 kapcsolatok: A tőke, Abszolút monarchia, Adam Smith, Alfred Marshall, Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Anne Robert Jacques Turgot, Anwar Shaikh, Arany (kémiai elem), Ár (gazdaság), Carl Menger, David Ricardo, Export, Forradalom, François Quesnay, Franciaország, Friedrich Engels, Gazdasági rendszer, Gazdasági verseny, Gyarmat (terület), Határhaszon, Hollandia, Import, Individualizmus, Ipar, Ipari forradalom, Javak, Jean-Baptiste Colbert, Jean-Baptiste Say, John Maynard Keynes, John Stuart Mill, Karl Marx, Kautz Gyula, Kínálat, Közgazdaságtan, Közigazgatás, Külkereskedelem, Kereslet, Komparatív előnyök modellje, Laissez-faire, London, Marginalista forradalom, Marxiánus közgazdaságtan, Mérethozadék, Merkantilizmus, Mezőgazdaság, Munka (közgazdaság), Munkaérték-elmélet, Munkaerő, Nagy francia forradalom, ... Bővíteni index (30 több) »
A tőke
A tőke (eredeti címén németül Das Kapital: Kritik der politischen Ökonomie, azaz A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata) átfogó tanulmány a politikai gazdaságtanról, amelyet Karl Marx írt, és Friedrich Engels szerkesztett.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és A tőke
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Abszolút monarchia
Adam Smith
Adam Smith (Kirkcaldy, 1723. június 5. – Edinburgh, 1790. július 17.) skót klasszikus közgazdász és filozófus.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Adam Smith
Alfred Marshall
Alfred Marshall (London, 1842. július 26. – Cambridge, 1924. július 12.) brit közgazdász, a közgazdaságtan egyik alapító atyja.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Alfred Marshall
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Amerikai Egyesült Államok
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Anglia
Anne Robert Jacques Turgot
Anne Robert Jacques Turgot, L’Aulne bárója, gyakran csak Turgot-ként említve (Párizs, 1727. május 10. – Párizs, 1781. március 18.) francia államférfi és közgazdász, XVI. Lajos francia király minisztere.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Anne Robert Jacques Turgot
Anwar Shaikh
Anwar M. Shaikh pakisztáni származású amerikai közgazdász.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Anwar Shaikh
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Arany (kémiai elem)
Ár (gazdaság)
Az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Ár (gazdaság)
Carl Menger
262px Carl Menger (Újszandec, Galícia, 1840. február 23. – Bécs, 1921. február 27.) osztrák közgazdász.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Carl Menger
David Ricardo
David Ricardo (London, 1772. április 18. – Gatcombe Park, 1823. szeptember 11.) brit üzletember, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja, az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik megalapozója, emellett sikeres politikus is volt.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és David Ricardo
Export
Az export (kivitel) azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet belföldön állítanak elő és külföldiek vásárolnak meg.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Export
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Forradalom
François Quesnay
François Quesnay (ejtsd: Franszoá Kené vagy Kizni) (Méré, 1694. június 4. – Versailles, 1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és François Quesnay
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Franciaország
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Friedrich Engels
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Gazdasági rendszer
Gazdasági verseny
A gazdasági verseny a nemzetközi vagy belföldi piac szereplői közötti verseny, amelyben országok és országcsoportok, emberek és vállalkozásaik, többnyire gazdasági szervezet formájában vesznek részt.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Gazdasági verseny
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Gyarmat (terület)
Határhaszon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hasznossági függvény.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Határhaszon
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Hollandia
Import
Az import (behozatal) azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet külföldön állítanak elő és belföldiek vásárolnak meg.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Import
Individualizmus
Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Individualizmus
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Ipar
Ipari forradalom
Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Ipari forradalom
Javak
Javak alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Javak
Jean-Baptiste Colbert
Jean-Baptiste Colbert 1658-tól Seignelay márkija (Reims, 1619. augusztus 29. – Párizs, 1683. szeptember 6.) francia államférfi, gazdaságpolitikus.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Jean-Baptiste Colbert
Jean-Baptiste Say
Jean-Baptiste Say (Lyon, 1767. január 5. – Párizs, 1832. november 15.) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Jean-Baptiste Say
John Maynard Keynes
John Maynard Keynes (kiejtése: kéjnz, IPA: keɪnz) (Cambridge, Egyesült Királyság, 1883. június 5. – Firle, East Sussex, Egyesült Királyság, 1946. április 21.) angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és John Maynard Keynes
John Stuart Mill
John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és John Stuart Mill
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Karl Marx
Kautz Gyula
Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Kautz Gyula
Kínálat
Kínálat alatt a köznyelv valamilyen vállalkozás – többnyire üzlet – értékesítésre szánt – vagyis a vevők számára kínált – termékeinek, illetve szolgáltatásainak összességét érti.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Kínálat
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Közgazdaságtan
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Közigazgatás
Külkereskedelem
A külkereskedelem vagy nemzetközi kereskedelem az országok közötti kereskedelem.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Külkereskedelem
Kereslet
A kereslet fogalmán a közgazdaságtan egy vagy több jószág azon mennyiségét érti, amit az általunk vizsgált személy vagy személyek csoportja különböző árak mellett az adott jószágból (javakból) megvásárolni képes és hajlandó.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Kereslet
Komparatív előnyök modellje
A komparatív előnyök a nemzetközi gazdaságtan és a kereskedelem legfontosabb fogalmai közé tartoznak.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Komparatív előnyök modellje
Laissez-faire
Laissez-faire (francia: IPA) a neve annak a felfogásnak, hogy a kormányzatnak csak a lehető legkisebb mértékben szabad befolyásolnia a gazdasági tevékenységeket, a döntéseket a piacra kell hagynia.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Laissez-faire
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és London
Marginalista forradalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neoklasszikus közgazdaságtan.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Marginalista forradalom
Marxiánus közgazdaságtan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Marxista közgazdaságtan.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Marxiánus közgazdaságtan
Mérethozadék
A mérethozadék (skálahozadék, volumenhozadék, gyakran egyszerűen hozadék) a közgazdaságtanban egy vállalat vagy iparág technológiáját jellemző fogalom.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Mérethozadék
Merkantilizmus
Festmény egy francia kikötőről 1638-ban, a merkantilizmus korában A merkantilizmus egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az export maximalizálása és az import minimalizálása a gazdaság számára.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Merkantilizmus
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Mezőgazdaság
Munka (közgazdaság)
Egy munkás a gőzszivattyúnál (Fotó: Lewis Hine: Power House Mechanic, 1920) Munkának nevezzük az ember (és/vagy gép) által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Munka (közgazdaság)
Munkaérték-elmélet
A munkaérték-elmélet a klasszikus közgazdaságtan egyik fő elmélete.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Munkaérték-elmélet
Munkaerő
A munkaerő mint közgazdasági fogalom a termelési tényezők egyike.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Munkaerő
Nagy francia forradalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Francia forradalom.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Nagy francia forradalom
Nassau William Senior
Nassau William Senior (Compton (Berkshire), 1790. szeptember 26. – Kensington, ma London része), 1864.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Nassau William Senior
Nemesfém
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemesfém (egyértelműsítő lap).
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Nemesfém
Neoklasszikus közgazdaságtan
A neoklasszikus közgazdaságtan a közgazdaság-tudománynak a 19. század utolsó és a 20. század első harmadában domináns iskolája.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Neoklasszikus közgazdaságtan
Ország
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Ország
Paul Samuelson
Paul Samuelson (eredeti nevén Paul Anthony Samuelson, gyakran említett nevén Paul A. Samuelson) (Gary, Indiana, 1915. május 15. – Belmont, Massachusetts, 2009. december 13.) amerikai közgazdász, a modern közgazdaságtan egyik megalapozója, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) graduális közgazdaságtan tanszékének alapítója, a Brit Akadémia levelező tagja, az Amerikai Közgazdasági Társaság tagja, alelnöke, később elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tagja, elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Paul Samuelson
Piac
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piac (egyértelműsítő lap).
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Piac
Piaci egyensúly
Piaci egyensúly Piaci egyensúlyról beszélünk, ha egy piacon a kereslet és a kínálat egyenlő.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Piaci egyensúly
Pierre Le Pesant
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pierre Le Pesant de Boisguilbert.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Pierre Le Pesant
Polgárosodás
A polgárosodás a polgárság kialakulásának, a polgári és emberi jogok megszerzésének máig tartó folyamata.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Polgárosodás
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Portugália
Profit
A profit vagy nyereség valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek és költségek különbsége.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Profit
Rabszolgaság
Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Rabszolgaság
Rezervációs ár
Rezervációs árnak hívja a mikroökonómia azt az árat, amit egy fogyasztó még éppen hajlandó egy jószágért (vagy annak egy adott mennyiségéért) megfizetni – vagyis a rezervációs árnál kevesebbért megveszi, többért pedig nem veszi meg az adott jószágot.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Rezervációs ár
Ricardo
#ÁTIRÁNYÍTÁS David Ricardo.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Ricardo
Say-dogma
A Say-dogmát vagy Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus közgazdász fogalmazta meg 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'Économie Politique) című művében.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Say-dogma
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Spanyolország
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Szocializmus
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Társadalom
Törvény előtti egyenlőség
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (U.S. Supreme Court) épülete. A nyugati homlokzaton található az "Equal justice under law" felirat. A törvény előtti egyenlőség vagy angolul Equal justice under law kifejezés az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága épületén található, Washington városban.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Törvény előtti egyenlőség
Tőke (közgazdaságtan)
Tőkén a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Tőke (közgazdaságtan)
Termelési tényező
Termelési tényezők alatt értünk minden olyan termelőeszközt, amely tartósan áll rendelkezésre, és az általa kifejtett munka hozzájárul a javak előállításához, feldolgozásához, de maga a tényező nem szűnik meg (azonnal) létezni a termelés folyamán.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Termelési tényező
Thomas Malthus
Thomas Robert Malthus (Surrey, 1766. február 13. – Bath, 1834. december 23.) angol anglikán pap, demográfus, az angol klasszikus közgazdaságtan jelentős képviselője.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Thomas Malthus
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Tudomány
Vám
A vám az államok által kivetett adószerű kötelezettség a vámhatárukat átlépő árukra.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és Vám
William Stanley Jevons
William Stanley Jevons (Liverpool, 1835. szeptember 1. – Bexhill mellett 1882. augusztus 13.) angol polgári közgazdász, filozófus.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és William Stanley Jevons
XIV. Lajos francia király
XIV.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és XIV. Lajos francia király
16. század
A 16.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és 16. század
17. század
A 17.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és 17. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és 18. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Klasszikus közgazdaságtan és 19. század