Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
103 kapcsolatok: A tőke, Abszolút monarchia, Adam Smith, Alfred Marshall, Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Anne Robert Jacques Turgot, Anwar Shaikh, Arany (kémiai elem), Ár (gazdaság), Carl Menger, David Ricardo, Export, Forradalom, François Quesnay, Franciaország, Friedrich Engels, Gazdasági rendszer, Gazdasági verseny, Gyarmat (terület), Határhaszon, Hollandia, Import, Individualizmus, Ipar, Ipari forradalom, Javak, Jean-Baptiste Colbert, Jean-Baptiste Say, John Maynard Keynes, John Stuart Mill, Karl Marx, Kautz Gyula, Kínálat, Közgazdaságtan, Közigazgatás, Külkereskedelem, Kereslet, Komparatív előnyök modellje, Laissez-faire, London, Marginalista forradalom, Marxiánus közgazdaságtan, Mérethozadék, Merkantilizmus, Mezőgazdaság, Munka (közgazdaság), Munkaérték-elmélet, Munkaerő, Nagy francia forradalom, ..., Nassau William Senior, Nemesfém, Neoklasszikus közgazdaságtan, Ország, Paul Samuelson, Piac, Piaci egyensúly, Pierre Le Pesant, Polgárosodás, Portugália, Profit, Rabszolgaság, Rezervációs ár, Ricardo, Say-dogma, Spanyolország, Szocializmus, Társadalom, Törvény előtti egyenlőség, Tőke (közgazdaságtan), Termelési tényező, Thomas Malthus, Tudomány, Vám, William Stanley Jevons, XIV. Lajos francia király, 16. század, 17. század, 1723, 1766, 1767, 1772, 1776, 1783, 1789, 1790, 1798, 18. század, 1803, 1818, 1820, 1823, 1832, 1834, 1848, 1850, 1851, 1859, 1864, 1871, 1883, 1895, 19. század. Bővíteni index (53 több) »
A tőke
A tőke (eredeti címén németül Das Kapital: Kritik der politischen Ökonomie, azaz A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata) átfogó tanulmány a politikai gazdaságtanról, amelyet Karl Marx írt, és Friedrich Engels szerkesztett.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és A tőke · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Abszolút monarchia · Többet látni »
Adam Smith
Adam Smith (Kirkcaldy, 1723. június 5. – Edinburgh, 1790. július 17.) skót klasszikus közgazdász és filozófus.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Adam Smith · Többet látni »
Alfred Marshall
Alfred Marshall (London, 1842. július 26. – Cambridge, 1924. július 12.) brit közgazdász, a közgazdaságtan egyik alapító atyja.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Alfred Marshall · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Anglia · Többet látni »
Anne Robert Jacques Turgot
Anne Robert Jacques Turgot, L’Aulne bárója, gyakran csak Turgot-ként említve (Párizs, 1727. május 10. – Párizs, 1781. március 18.) francia államférfi és közgazdász, XVI. Lajos francia király minisztere.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Anne Robert Jacques Turgot · Többet látni »
Anwar Shaikh
Anwar M. Shaikh pakisztáni származású amerikai közgazdász.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Anwar Shaikh · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Ár (gazdaság)
Az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Ár (gazdaság) · Többet látni »
Carl Menger
262px Carl Menger (Újszandec, Galícia, 1840. február 23. – Bécs, 1921. február 27.) osztrák közgazdász.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Carl Menger · Többet látni »
David Ricardo
David Ricardo (London, 1772. április 18. – Gatcombe Park, 1823. szeptember 11.) brit üzletember, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja, az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik megalapozója, emellett sikeres politikus is volt.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és David Ricardo · Többet látni »
Export
Az export (kivitel) azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet belföldön állítanak elő és külföldiek vásárolnak meg.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Export · Többet látni »
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Forradalom · Többet látni »
François Quesnay
François Quesnay (ejtsd: Franszoá Kené vagy Kizni) (Méré, 1694. június 4. – Versailles, 1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és François Quesnay · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Franciaország · Többet látni »
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Friedrich Engels · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gazdasági verseny
A gazdasági verseny a nemzetközi vagy belföldi piac szereplői közötti verseny, amelyben országok és országcsoportok, emberek és vállalkozásaik, többnyire gazdasági szervezet formájában vesznek részt.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Gazdasági verseny · Többet látni »
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Gyarmat (terület) · Többet látni »
Határhaszon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hasznossági függvény.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Határhaszon · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Hollandia · Többet látni »
Import
Az import (behozatal) azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet külföldön állítanak elő és belföldiek vásárolnak meg.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Import · Többet látni »
Individualizmus
Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Individualizmus · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Ipar · Többet látni »
Ipari forradalom
Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Ipari forradalom · Többet látni »
Javak
Javak alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Javak · Többet látni »
Jean-Baptiste Colbert
Jean-Baptiste Colbert 1658-tól Seignelay márkija (Reims, 1619. augusztus 29. – Párizs, 1683. szeptember 6.) francia államférfi, gazdaságpolitikus.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Jean-Baptiste Colbert · Többet látni »
Jean-Baptiste Say
Jean-Baptiste Say (Lyon, 1767. január 5. – Párizs, 1832. november 15.) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Jean-Baptiste Say · Többet látni »
John Maynard Keynes
John Maynard Keynes (kiejtése: kéjnz, IPA: keɪnz) (Cambridge, Egyesült Királyság, 1883. június 5. – Firle, East Sussex, Egyesült Királyság, 1946. április 21.) angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és John Maynard Keynes · Többet látni »
John Stuart Mill
John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és John Stuart Mill · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Karl Marx · Többet látni »
Kautz Gyula
Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Kautz Gyula · Többet látni »
Kínálat
Kínálat alatt a köznyelv valamilyen vállalkozás – többnyire üzlet – értékesítésre szánt – vagyis a vevők számára kínált – termékeinek, illetve szolgáltatásainak összességét érti.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Kínálat · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Közgazdaságtan · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Közigazgatás · Többet látni »
Külkereskedelem
A külkereskedelem vagy nemzetközi kereskedelem az országok közötti kereskedelem.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Külkereskedelem · Többet látni »
Kereslet
A kereslet fogalmán a közgazdaságtan egy vagy több jószág azon mennyiségét érti, amit az általunk vizsgált személy vagy személyek csoportja különböző árak mellett az adott jószágból (javakból) megvásárolni képes és hajlandó. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kereslet megegyezik azzal a mennyiséggel, amely végül a piacon gazdára lel.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Kereslet · Többet látni »
Komparatív előnyök modellje
A komparatív előnyök a nemzetközi gazdaságtan és a kereskedelem legfontosabb fogalmai közé tartoznak.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Komparatív előnyök modellje · Többet látni »
Laissez-faire
Laissez-faire (francia: IPA) a neve annak a felfogásnak, hogy a kormányzatnak csak a lehető legkisebb mértékben szabad befolyásolnia a gazdasági tevékenységeket, a döntéseket a piacra kell hagynia.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Laissez-faire · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és London · Többet látni »
Marginalista forradalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neoklasszikus közgazdaságtan.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Marginalista forradalom · Többet látni »
Marxiánus közgazdaságtan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Marxista közgazdaságtan.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Marxiánus közgazdaságtan · Többet látni »
Mérethozadék
A mérethozadék (skálahozadék, volumenhozadék, gyakran egyszerűen hozadék) a közgazdaságtanban egy vállalat vagy iparág technológiáját jellemző fogalom.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Mérethozadék · Többet látni »
Merkantilizmus
Festmény egy francia kikötőről 1638-ban, a merkantilizmus korában A merkantilizmus egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az export maximalizálása és az import minimalizálása a gazdaság számára.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Merkantilizmus · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Mezőgazdaság · Többet látni »
Munka (közgazdaság)
Egy munkás a gőzszivattyúnál (Fotó: Lewis Hine: Power House Mechanic, 1920) Munkának nevezzük az ember (és/vagy gép) által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Munka (közgazdaság) · Többet látni »
Munkaérték-elmélet
A munkaérték-elmélet a klasszikus közgazdaságtan egyik fő elmélete.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Munkaérték-elmélet · Többet látni »
Munkaerő
A munkaerő mint közgazdasági fogalom a termelési tényezők egyike.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Munkaerő · Többet látni »
Nagy francia forradalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Francia forradalom.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Nagy francia forradalom · Többet látni »
Nassau William Senior
Nassau William Senior (Compton (Berkshire), 1790. szeptember 26. – Kensington, ma London része), 1864.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Nassau William Senior · Többet látni »
Nemesfém
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemesfém (egyértelműsítő lap).
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Nemesfém · Többet látni »
Neoklasszikus közgazdaságtan
A neoklasszikus közgazdaságtan a közgazdaság-tudománynak a 19. század utolsó és a 20. század első harmadában domináns iskolája.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Neoklasszikus közgazdaságtan · Többet látni »
Ország
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Ország · Többet látni »
Paul Samuelson
Paul Samuelson (eredeti nevén Paul Anthony Samuelson, gyakran említett nevén Paul A. Samuelson) (Gary, Indiana, 1915. május 15. – Belmont, Massachusetts, 2009. december 13.) amerikai közgazdász, a modern közgazdaságtan egyik megalapozója, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) graduális közgazdaságtan tanszékének alapítója, a Brit Akadémia levelező tagja, az Amerikai Közgazdasági Társaság tagja, alelnöke, később elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tagja, elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Paul Samuelson · Többet látni »
Piac
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piac (egyértelműsítő lap).
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Piac · Többet látni »
Piaci egyensúly
Piaci egyensúly Piaci egyensúlyról beszélünk, ha egy piacon a kereslet és a kínálat egyenlő.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Piaci egyensúly · Többet látni »
Pierre Le Pesant
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pierre Le Pesant de Boisguilbert.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Pierre Le Pesant · Többet látni »
Polgárosodás
A polgárosodás a polgárság kialakulásának, a polgári és emberi jogok megszerzésének máig tartó folyamata.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Polgárosodás · Többet látni »
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Portugália · Többet látni »
Profit
A profit vagy nyereség valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek és költségek különbsége.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Profit · Többet látni »
Rabszolgaság
Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Rabszolgaság · Többet látni »
Rezervációs ár
Rezervációs árnak hívja a mikroökonómia azt az árat, amit egy fogyasztó még éppen hajlandó egy jószágért (vagy annak egy adott mennyiségéért) megfizetni – vagyis a rezervációs árnál kevesebbért megveszi, többért pedig nem veszi meg az adott jószágot.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Rezervációs ár · Többet látni »
Ricardo
#ÁTIRÁNYÍTÁS David Ricardo.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Ricardo · Többet látni »
Say-dogma
A Say-dogmát vagy Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus közgazdász fogalmazta meg 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'Économie Politique) című művében.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Say-dogma · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Spanyolország · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Szocializmus · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Társadalom · Többet látni »
Törvény előtti egyenlőség
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (U.S. Supreme Court) épülete. A nyugati homlokzaton található az "Equal justice under law" felirat. A törvény előtti egyenlőség vagy angolul Equal justice under law kifejezés az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága épületén található, Washington városban.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Törvény előtti egyenlőség · Többet látni »
Tőke (közgazdaságtan)
Tőkén a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Tőke (közgazdaságtan) · Többet látni »
Termelési tényező
Termelési tényezők alatt értünk minden olyan termelőeszközt, amely tartósan áll rendelkezésre, és az általa kifejtett munka hozzájárul a javak előállításához, feldolgozásához, de maga a tényező nem szűnik meg (azonnal) létezni a termelés folyamán.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Termelési tényező · Többet látni »
Thomas Malthus
Thomas Robert Malthus (Surrey, 1766. február 13. – Bath, 1834. december 23.) angol anglikán pap, demográfus, az angol klasszikus közgazdaságtan jelentős képviselője.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Thomas Malthus · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Tudomány · Többet látni »
Vám
A vám az államok által kivetett adószerű kötelezettség a vámhatárukat átlépő árukra.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és Vám · Többet látni »
William Stanley Jevons
William Stanley Jevons (Liverpool, 1835. szeptember 1. – Bexhill mellett 1882. augusztus 13.) angol polgári közgazdász, filozófus.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és William Stanley Jevons · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 17. század · Többet látni »
1723
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1723 · Többet látni »
1766
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1766 · Többet látni »
1767
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1767 · Többet látni »
1772
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1772 · Többet látni »
1776
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1776 · Többet látni »
1783
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1783 · Többet látni »
1789
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1789 · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1790 · Többet látni »
1798
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1798 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 18. század · Többet látni »
1803
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1803 · Többet látni »
1818
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1818 · Többet látni »
1820
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1820 · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1823 · Többet látni »
1832
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1832 · Többet látni »
1834
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1834 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1848 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1850 · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1851 · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1859 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1864 · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1871 · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1883 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 1895 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Klasszikus közgazdaságtan és 19. század · Többet látni »
