Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: American Economic Review, Anglia, Ár (gazdaság), David Ricardo, Föld, Gazdasági rendszer, Gazdasági verseny, Ingyenmunka, Ipar, Javak, Kapitalizmus, Karl Marx, Kényszermunka, Kínálat, Középkor, Kereskedelem, Kereslet, Magyarország, Munkaerő-toborzás, Munkanélküliség, Munkavállaló, Munkaviszony, Pénz, Piac, Profit, Reproduktív munka, Szakszervezet, Társadalom, Tőke (közgazdaságtan), Termelés, Termelési tényező, Termelőeszköz, 1990-es évek.
American Economic Review
Az American Economic Review egy havi, lektorált tudományos folyóirat, amelyet az American Economic Association ad ki.
Új!!: Munkaerő és American Economic Review · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Munkaerő és Anglia · Többet látni »
Ár (gazdaság)
Az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.
Új!!: Munkaerő és Ár (gazdaság) · Többet látni »
David Ricardo
David Ricardo (London, 1772. április 18. – Gatcombe Park, 1823. szeptember 11.) brit üzletember, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja, az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik megalapozója, emellett sikeres politikus is volt.
Új!!: Munkaerő és David Ricardo · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Munkaerő és Föld · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Munkaerő és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gazdasági verseny
A gazdasági verseny a nemzetközi vagy belföldi piac szereplői közötti verseny, amelyben országok és országcsoportok, emberek és vállalkozásaik, többnyire gazdasági szervezet formájában vesznek részt.
Új!!: Munkaerő és Gazdasági verseny · Többet látni »
Ingyenmunka
Ingyenmunka a nem anyagi ellenszolgáltatás fejében végzett hasznos munka, amely lehet önkéntes, és kényszerből folytatott.
Új!!: Munkaerő és Ingyenmunka · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: Munkaerő és Ipar · Többet látni »
Javak
Javak alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas.
Új!!: Munkaerő és Javak · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Munkaerő és Kapitalizmus · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Munkaerő és Karl Marx · Többet látni »
Kényszermunka
A kényszermunka az ingyenmunka olyan, tiltott fajtája, amelyet háborúban vagy azt követően erőszakos, túlerővel rendelkező katonai vagy polgári hatalmak azért vezetnek be, mert gazdasági kényszerhelyzetben vannak, amelynek megoldása egybeesik az ellenségesnek tekintett népcsoportok vagy személyek megbüntetésével, – olykor – megsemmisítésével.
Új!!: Munkaerő és Kényszermunka · Többet látni »
Kínálat
Kínálat alatt a köznyelv valamilyen vállalkozás – többnyire üzlet – értékesítésre szánt – vagyis a vevők számára kínált – termékeinek, illetve szolgáltatásainak összességét érti.
Új!!: Munkaerő és Kínálat · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Munkaerő és Középkor · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: Munkaerő és Kereskedelem · Többet látni »
Kereslet
A kereslet fogalmán a közgazdaságtan egy vagy több jószág azon mennyiségét érti, amit az általunk vizsgált személy vagy személyek csoportja különböző árak mellett az adott jószágból (javakból) megvásárolni képes és hajlandó. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kereslet megegyezik azzal a mennyiséggel, amely végül a piacon gazdára lel.
Új!!: Munkaerő és Kereslet · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Munkaerő és Magyarország · Többet látni »
Munkaerő-toborzás
A munkaerő-toborzás olyan tevékenységek együttese, amely egy szervezet igényeinek megfelelő számú és összetételű munkaerő biztosítására irányulnak.
Új!!: Munkaerő és Munkaerő-toborzás · Többet látni »
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Új!!: Munkaerő és Munkanélküliség · Többet látni »
Munkavállaló
A munkavállaló (a köznyelvben: alkalmazott, a fizikai dolgozó régies nevén: munkás, idegen szóval: proletár, a szellemi területen dolgozó: értelmiségi) a foglalkoztatottak teljes körébe tartozó természetes személy, beleértve a közszolgálatban (köztisztviselő, közalkalmazott, közmunkás) foglalkoztatottakat is.
Új!!: Munkaerő és Munkavállaló · Többet látni »
Munkaviszony
A munkajogban a munkaviszony a Munka Törvénykönyve által meghatározott munkavégzésre irányuló jogviszony.
Új!!: Munkaerő és Munkaviszony · Többet látni »
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Új!!: Munkaerő és Pénz · Többet látni »
Piac
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piac (egyértelműsítő lap).
Új!!: Munkaerő és Piac · Többet látni »
Profit
A profit vagy nyereség valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek és költségek különbsége.
Új!!: Munkaerő és Profit · Többet látni »
Reproduktív munka
A reproduktív munka ernyőfogalma alatt azokat a tevékenységeket értjük, amelyek elengedhetetlenek az emberi élet fenntartásához, mind egyéni, mind közösségi és társadalmi szinten.
Új!!: Munkaerő és Reproduktív munka · Többet látni »
Szakszervezet
március 28-án. A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.
Új!!: Munkaerő és Szakszervezet · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Munkaerő és Társadalom · Többet látni »
Tőke (közgazdaságtan)
Tőkén a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
Új!!: Munkaerő és Tőke (közgazdaságtan) · Többet látni »
Termelés
A természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá tevő munka a termelés.
Új!!: Munkaerő és Termelés · Többet látni »
Termelési tényező
Termelési tényezők alatt értünk minden olyan termelőeszközt, amely tartósan áll rendelkezésre, és az általa kifejtett munka hozzájárul a javak előállításához, feldolgozásához, de maga a tényező nem szűnik meg (azonnal) létezni a termelés folyamán.
Új!!: Munkaerő és Termelési tényező · Többet látni »
Termelőeszköz
Termelőeszköznek vagy termelési eszközöknek nevezzük azokat a javakat, amelyek más javak előállítására szolgálnak.
Új!!: Munkaerő és Termelőeszköz · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Munkaerő és 1990-es évek · Többet látni »
