Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Ady Endre Líceum (Nagyvárad), Ábel Kiadó, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bolyai Tudományegyetem, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Cornet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Felsőrákos (település), Jurcsák Tibor, Kárpát-medence, Király-erdő, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Nagyvárad.
Ady Endre Líceum (Nagyvárad)
Az Ady Endre Líceum Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Ady Endre Líceum (Nagyvárad) · Többet látni »
Ábel Kiadó
Az Ábel Kiadó 2000-ben alakult Kolozsváron, tulajdonosa a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Ábel Kiadó · Többet látni »
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Az egyetem központi épülete Az egyetem központi épülete A központi épület belső udvara A központi épület belülről A kémiai kar Marianum)'' A jogtudományi kar A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Brassai Sámuel Elméleti Líceum
A Brassai Sámuel Líceum Kolozsvár egyik belvárosi középiskolája.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Brassai Sámuel Elméleti Líceum · Többet látni »
Cornet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cornet (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kessler Jenő Attila és Cornet · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Felsőrákos (település)
Felsőrákos falu Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Felsőrákos (település) · Többet látni »
Jurcsák Tibor
Jurcsák Tibor (Ökrös, 1926. december 29. – Nagyvárad, 1992. január 23.) erdélyi magyar paleontológus, természettudományi szakíró.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Jurcsák Tibor · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Kárpát-medence · Többet látni »
Király-erdő
A Király-erdő vagy Király-erdő-hegység középhegység a romániai Bihar megye keleti részén, a Partiumban, az Erdélyi-középhegység északnyugati területén.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Király-erdő · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kessler Jenő Attila és Magyarország · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
