Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Budai-hegység, Csévi-patak, Dioxin, Dorog, Dorog szénbányászata, Dorogi hőerőmű, Dorogi hulladékégető, Dorogi-medence, Duna, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Esztergom, Esztergom-Kertváros, Genotoxikus anyag, Július 30., Kenyérmező, Leányvár (település), Magyarország, Palatinus-tó, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Poliklór-dibenzodioxin, Schmidt Sándor-lakótelep, Tát, Tittmann János, 10-es főút (Magyarország), 1988, 2004, 2005.
Budai-hegység
A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Budai-hegység · Többet látni »
Csévi-patak
A Csévi-patak a Dorogi-medence északkeleti részének fő vízfolyása, amely a Komárom-Esztergom vármegyei Piliscsév és Leányvár területén folyik keresztül, amíg el nem éri a 10-es főúttal nagyjából párhuzamos, Piliscsabától Esztergomig folyó Kenyérmezői-patakot.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Csévi-patak · Többet látni »
Dioxin
Dioxinnak nevezik azt a két szerves heterociklusos vegyületet, amelyek egymás izomerjei, nevük: 1,2-dioxin (vagy o-dioxin) és 1,4-dioxin (vagy p-dioxin).
Új!!: Kenyérmezői-patak és Dioxin · Többet látni »
Dorog
Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Dorog · Többet látni »
Dorog szénbányászata
dorogi vasútállomás mellett (a „Tröszt” vagy „Nagyiroda”), ma a városi Intézmények Háza A Dorogi-medence szénbányászata kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi szénbányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Dorog szénbányászata · Többet látni »
Dorogi hőerőmű
A Dorogi hőerőmű (Dorogi Erőmű Kft.) egy vegyes tüzelésű, kis teljesítményű hőerőmű Dorogon, amely manapság főleg távhőszolgáltatói tevékenységet végez.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Dorogi hőerőmű · Többet látni »
Dorogi hulladékégető
A Dorogi hulladékégető (SARPI Dorog Kft.) egy főként gyógyszeripari- és vegyipari hulladékok megsemmisítésére szakosodott veszélyeshulladék-égető Dorogon, az ország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Dorogi hulladékégető · Többet látni »
Dorogi-medence
Pilis vonulatai A Dorogi-medence a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrefogott, északnyugatról részben nyitott árkos medence.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Dorogi-medence · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Duna · Többet látni »
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Esztergom · Többet látni »
Esztergom-Kertváros
Kenyérmező A Palatinus-tó Esztergom-Kertváros Esztergom részönkormányzattal rendelkező külső városrésze.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Esztergom-Kertváros · Többet látni »
Genotoxikus anyag
A genotoxikus anyag (vagy mutagén) olyan mérgező anyag, mely a testi és ivari sejtek örökítőanyagára hat, megváltoztatja a DNS által tárolt genetikai információt.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Genotoxikus anyag · Többet látni »
Július 30.
Névnapok: Judit, Xénia + Avenár, Azucséna, Donatella, Donna, Indira, Inge, Ingeborg, Inka, Julietta, Jutta, Maxima, Polixénia, Rovéna, Szemőke, Szénia, Zsüliett.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Július 30. · Többet látni »
Kenyérmező
Kenyérmező illusztrált képe az 1870-es kiadású ''Magyarország képek''-ben című sorozatból. Az illusztrációt a szerkesztő Nagy Miklós készítette. A mai Kenyérmező Al- és Felkenyér között Kenyérmező (románul Câmpul Pâinii) Dél-Erdély területén, Királyföldön elhelyezkedő nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Kenyérmező · Többet látni »
Leányvár (település)
Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Leányvár (település) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Magyarország · Többet látni »
Palatinus-tó
A Palatinus-tó (másként Sátorkői-tó, Sátorkőpusztai-tó, Báger-tó, helyi elnevezéseiben Pala és Dorogi-tó) a Dorogi-medence legnagyobb tava, amely egy mesterséges bányató, közigazgatásilag Esztergom területén fekszik, Doroghoz közel.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Palatinus-tó · Többet látni »
Piliscsaba
Piliscsaba város Pest vármegyében, azon belül a Pilisvörösvári járásban, illetve a budapesti agglomerációban.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Piliscsaba · Többet látni »
Pilisjászfalu
Bánya Pilisjászfalu község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Pilisjászfalu · Többet látni »
Poliklór-dibenzodioxin
A 2,3,7,8- tetraklórdibenzo-''p''-dioxin (TCDD) 3D modellje A 2,3,7,8- tetraklórdibenzo-''p''-dioxin (TCDD) szerkezete Poliklór-dibenzodioxin (PCDD) a neve azoknak a dibenzodioxin-származékoknak, amelyekben az 1,4-dioxin benzolgyűrűinek több hidrogénatomja helyén klóratom van.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Poliklór-dibenzodioxin · Többet látni »
Schmidt Sándor-lakótelep
A dorogi Schmidt Sándor-lakótelep a város legnagyobb lakótelepe.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Schmidt Sándor-lakótelep · Többet látni »
Tát
Árvízi védekezés, 2002 Tát város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Tát · Többet látni »
Tittmann János
Tittmann János (Dorog, 1956. április 10. –) pszichiáter, Dorog polgármestere, 2002 és 2010 között országgyűlési képviselő.
Új!!: Kenyérmezői-patak és Tittmann János · Többet látni »
10-es főút (Magyarország)
A főút piliscsabai szakasza A 10-es főút Dorogon A 10-es főút Nyergesújfaluban Dunaalmás, felülnézetben a 10-es út A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Dunaalmásig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó Duna-menti iparvidéken, megtartva az idők folyamán kialakult, hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát.
Új!!: Kenyérmezői-patak és 10-es főút (Magyarország) · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezői-patak és 1988 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Kenyérmezői-patak és 2004 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Kenyérmezői-patak és 2005 · Többet látni »
