Tartalomjegyzék
15 kapcsolatok: Ada Kaleh, Balkán-félsziget, Duna, I. Ferenc magyar király, Kárpát-medence, Orsova, Osztrák–Magyar Monarchia, Románia, Széchenyi István, Szörényvár, Szerbia, Szurdok (felszínforma), Vaskapu I vízerőmű, Vaskapu-szoros, Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök).
Ada Kaleh
Ada Kaleh vagy Ada-Kalé törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel, valamint csempészéssel foglalkoztak.
Megnézni Kazán-szoros és Ada Kaleh
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Megnézni Kazán-szoros és Balkán-félsziget
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Kazán-szoros és Duna
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Megnézni Kazán-szoros és I. Ferenc magyar király
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Kazán-szoros és Kárpát-medence
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Megnézni Kazán-szoros és Orsova
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Kazán-szoros és Osztrák–Magyar Monarchia
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Kazán-szoros és Románia
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Megnézni Kazán-szoros és Széchenyi István
Szörényvár
Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.
Megnézni Kazán-szoros és Szörényvár
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Kazán-szoros és Szerbia
Szurdok (felszínforma)
A Ribeira dos Socorridos szurdokvölgye Câmara de Lobos fölött (Madeira) A szurdok mélyen bevágódó, meredek oldalú, keskeny, felső szakasz jellegű völgy.
Megnézni Kazán-szoros és Szurdok (felszínforma)
Vaskapu I vízerőmű
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vaskapu I. vízerőmű.
Megnézni Kazán-szoros és Vaskapu I vízerőmű
Vaskapu-szoros
A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.
Megnézni Kazán-szoros és Vaskapu-szoros
Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)
szobra Szegeden (Mátrai Lajos, ifj. alkotása) Vásárhelyi Pál síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 10/2-sziget. Zilahi István műve. Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.