Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Katona Béla (politikus)

Index Katona Béla (politikus)

Katona Béla (Budapest, 1944. február 9. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2001-től a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettese, 2009 szeptemberétől 2010 májusáig az Országgyűlés elnöke.

26 kapcsolatok: A magyar Országgyűlés elnökeinek listája, A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Budapest, Budapest XVIII. kerülete, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Február 9., Gálszécsy András, Horn-kormány, József Attila Gimnázium (Budapest), Július 15., Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Május 13., Március 31., Nikolits István, Országgyűlés, Schmitt Pál, Szeptember 15., Szili Katalin, 1944, 1994, 1995, 2009, 2010.

A magyar Országgyűlés elnökeinek listája

A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944.

Új!!: Katona Béla (politikus) és A magyar Országgyűlés elnökeinek listája · Többet látni »

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter (a sajtónyelvben gyakran titokminiszter) a Magyar Köztársaság kormányában az a miniszter volt, akinek feladata a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – politikai felügyelete és 1997 óta az irányítása is.

Új!!: Katona Béla (politikus) és A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Budapest · Többet látni »

Budapest XVIII. kerülete

Budapest XVIII.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Budapest XVIII. kerülete · Többet látni »

Budapesti Corvinus Egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: Corvinus, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egykori elterjedt rövid elnevezése: Közgáz) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérváron működő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Budapesti Corvinus Egyetem · Többet látni »

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Új!!: Katona Béla (politikus) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »

Február 9.

Névnapok: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Február 9. · Többet látni »

Gálszécsy András

Gálszécsy András (Szekszárd, 1933. december 7. – magyar jogász, politikus.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Gálszécsy András · Többet látni »

Horn-kormány

A Horn-kormány Magyarország rendszerváltás utáni harmadik kormánya volt, mely két párt, az MSZP és az SZDSZ koalíciójából jött létre.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Horn-kormány · Többet látni »

József Attila Gimnázium (Budapest)

A József Attila Gimnázium Budapest XI. kerületében fekvő magyar középfokú oktatási intézmény, amely az államosított Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium jogutódja volt, majd a rendszerváltás után ismét újraindult Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumtól napjainkban különálló intézményként működő gimnázium.

Új!!: Katona Béla (politikus) és József Attila Gimnázium (Budapest) · Többet látni »

Július 15.

Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Július 15. · Többet látni »

Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Magyarország · Többet látni »

Május 13.

Névnapok: Szervác, Imola + Belián, Dulcinea, Fatima, Fatime, Gellért, Gerda, Gerhárd, Glenda, Glenna, Glória, Imelda, Ivána, Karácson, Noel, Ofélia, Róbert, Roberta, Robertó, Robin, Robina, Robinetta, Robinzon.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Május 13. · Többet látni »

Március 31.

Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Március 31. · Többet látni »

Nikolits István

Nikolits István (Budapest, 1946. június 24. –) magyar mezőgazdasági gépészmérnök, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Nikolits István · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Országgyűlés · Többet látni »

Schmitt Pál

Schmitt Pál 2010. április 11-én Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011) Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Schmitt Pál · Többet látni »

Szeptember 15.

Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Szeptember 15. · Többet látni »

Szili Katalin

Szili Katalin (Barcs, 1956. május 13. –) magyar jogász, humánökológus, politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke.

Új!!: Katona Béla (politikus) és Szili Katalin · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Katona Béla (politikus) és 1944 · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Katona Béla (politikus) és 1994 · Többet látni »

1995

Nincs leírás.

Új!!: Katona Béla (politikus) és 1995 · Többet látni »

2009

----.

Új!!: Katona Béla (politikus) és 2009 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Katona Béla (politikus) és 2010 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »