Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, A magyar Országgyűlés elnökeinek listája, Áder János, Baranya megye, Baranya vármegye, Barcs, Béki Gabriella, Becsületrend (Franciaország), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Európai Unió, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, InfoRádió, Június 6., Június 7., Katona Béla (politikus), Kazincbarcika, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Köztársasági elnök, Kereszténydemokrata Néppárt, Kosárlabda, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarország Alkotmánybírósága, Mádl Ferenc, Május 13., Május 15., Mécs Imre, Országgyűlés, Páva Zsolt, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Politikatudomány, Rendszerváltás Magyarországon, Sólyom László (jogász), Szabad Demokraták Szövetsége, Szent Korona Testület, Szeptember 14., Szociális Unió, Wekler Ferenc, 168 Óra, 1956, 1981, 1983, 1984, 1985, 1989, 1990, ..., 1992, 1993, 1994, 1997, 1998, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010-es magyarországi országgyűlési választás. Bővíteni index (15 több) »
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécs főterén áll, és a ciszterci rend működteti.
Új!!: Szili Katalin és A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma · Többet látni »
A magyar Országgyűlés elnökeinek listája
A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944.
Új!!: Szili Katalin és A magyar Országgyűlés elnökeinek listája · Többet látni »
Áder János
Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke.
Új!!: Szili Katalin és Áder János · Többet látni »
Baranya megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baranya vármegye.
Új!!: Szili Katalin és Baranya megye · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Szili Katalin és Baranya vármegye · Többet látni »
Barcs
Barcs város Somogy vármegyében, a Barcsi járás székhelye.
Új!!: Szili Katalin és Barcs · Többet látni »
Béki Gabriella
Béki Gabriella Irén (Budapest, 1949. december 16. –) magyar szociológus, országgyűlési képviselő (SZDSZ).
Új!!: Szili Katalin és Béki Gabriella · Többet látni »
Becsületrend (Franciaország)
A franciaországi Becsületrend (Ordre national de la Légion d’honneur) a legmagasabb francia állami kitüntetés, amelyet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja alapított 1802-ben.
Új!!: Szili Katalin és Becsületrend (Franciaország) · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Szili Katalin és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Szili Katalin és Európai Unió · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Szili Katalin és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
InfoRádió
Az InfoRádió Magyarország első hírrádiója, amely a hét minden napján hajnaltól késő estig negyedóránként friss budapesti, országos és nemzetközi híreket szolgáltat.
Új!!: Szili Katalin és InfoRádió · Többet látni »
Június 6.
Névnapok: Norbert, Cintia + Artemisz, Artemízia, Citta, Délia, Filip, Fülöp, Gilbert, Klaudia, Klaudiusz, Kolos, Kolozs, Lícia, Norberta, Norman, Norton, Szintia.
Új!!: Szili Katalin és Június 6. · Többet látni »
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
Új!!: Szili Katalin és Június 7. · Többet látni »
Katona Béla (politikus)
Katona Béla (Budapest, 1944. február 9. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2001-től a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettese, 2009 szeptemberétől 2010 májusáig az Országgyűlés elnöke.
Új!!: Szili Katalin és Katona Béla (politikus) · Többet látni »
Kazincbarcika
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Szili Katalin és Kazincbarcika · Többet látni »
Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt
A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) a nemzeti és keresztény értékeket felvállaló, társadalomszemléletében szociálisan elkötelezett politikai erő volt.
Új!!: Szili Katalin és Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt · Többet látni »
Köztársasági elnök
Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.
Új!!: Szili Katalin és Köztársasági elnök · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Szili Katalin és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kosárlabda
A kosárlabda egy olyan labdajáték, amelyet két ötfős csapat játszik.
Új!!: Szili Katalin és Kosárlabda · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Szili Katalin és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012.
Új!!: Szili Katalin és Magyar Köztársaság (1989–) · Többet látni »
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Új!!: Szili Katalin és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Szili Katalin és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szili Katalin és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Alkotmánybírósága
Az Alkotmánybíróság bejárata Sándor-palota épülete, melyet a rendszerváltáskor az Alkotmánybíróság székhelyének szántak Az Alkotmánybíróság Magyarország jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.
Új!!: Szili Katalin és Magyarország Alkotmánybírósága · Többet látni »
Mádl Ferenc
Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Szili Katalin és Mádl Ferenc · Többet látni »
Május 13.
Névnapok: Szervác, Imola + Belián, Dulcinea, Fatima, Fatime, Gellért, Gerda, Gerhárd, Glenda, Glenna, Glória, Imelda, Ivána, Karácson, Noel, Ofélia, Róbert, Roberta, Robertó, Robin, Robina, Robinetta, Robinzon.
Új!!: Szili Katalin és Május 13. · Többet látni »
Május 15.
Névnapok: Zsófia, Szonja + Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Upor, Zsófi.
Új!!: Szili Katalin és Május 15. · Többet látni »
Mécs Imre
Mécs Imre (Budapest, 1933. szeptember 4. – 2023. január 19.) magyar villamosmérnök, politikus.
Új!!: Szili Katalin és Mécs Imre · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Szili Katalin és Országgyűlés · Többet látni »
Páva Zsolt
Páva Zsolt (Pécs, 1955. október 30. –) magyar politikus, a Fidesz tagja, Pécs polgármestere 1994 és 1998, illetve 2009 és 2019 között.
Új!!: Szili Katalin és Páva Zsolt · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Szili Katalin és Pécs · Többet látni »
Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem (röviden: PTE, 1982–2000 között: Janus Pannonius Tudományegyetem) Magyarország egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézménye.
Új!!: Szili Katalin és Pécsi Tudományegyetem · Többet látni »
Politikatudomány
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.
Új!!: Szili Katalin és Politikatudomány · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Szili Katalin és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Sólyom László (jogász)
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Szili Katalin és Sólyom László (jogász) · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Szili Katalin és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szent Korona Testület
A Szent Korona Testület Szent István államalapításáról és a Szent Koronáról szóló 2000.
Új!!: Szili Katalin és Szent Korona Testület · Többet látni »
Szeptember 14.
Névnapok: Roxána.
Új!!: Szili Katalin és Szeptember 14. · Többet látni »
Szociális Unió
A Szociális Unió magyarországi balközép, szociáldemokrata párt.
Új!!: Szili Katalin és Szociális Unió · Többet látni »
Wekler Ferenc
Wekler Ferenc (Mecseknádasd, 1955. október 23. –) magyar történész, népművelő, politikus, 1998 és 2004 között az Országgyűlés alelnöke.
Új!!: Szili Katalin és Wekler Ferenc · Többet látni »
168 Óra
A 168 Óra 1989-ben alapított magyar közéleti hetilap.
Új!!: Szili Katalin és 168 Óra · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1956 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1981 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1983 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1984 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1985 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1989 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Szili Katalin és 1990 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1992 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Szili Katalin és 1993 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1994 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1997 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 1998 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 2000 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Szili Katalin és 2001 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Szili Katalin és 2002 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Szili Katalin és 2003 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Szili Katalin és 2004 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Szili Katalin és 2005 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Szili Katalin és 2006 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Szili Katalin és 2008 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Szili Katalin és 2009 · Többet látni »
2010-es magyarországi országgyűlési választás
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után.
Új!!: Szili Katalin és 2010-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »
