Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Alcsútdoboz, Alföld, Andrássy János, Arany János (költő), Attila hun király, Baracska, Bicskei kistérség, Budapest, Első világháború, Ercsi kistérség, Főváros, Fejér Megyei Hírlap, Fejér vármegye, Gaál Imre (református lelkész), Hunok, Június 4., Község, Keve (vezér), Kommunizmus, M7-es autópálya (Magyarország), Magyarország, Martonvásári járás, Második világháború, Mezőföld, Napóleoni háborúk, Pannonia (provincia), Péter apostol, Provincia, Római Birodalom, Szántó Eleázár, Százhalombatta, Székesfehérvár, Tárnok (település), Zöldmezős beruházás, 1491, 1686, 1710, 1750, 1815, 1823, 1950, 2003, 2007, 2011, 8111-es mellékút (Magyarország).
Alcsútdoboz
Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Kajászó és Alcsútdoboz · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Kajászó és Alföld · Többet látni »
Andrássy János
Siklói báró Andrássy János (Kajászószentpéter, 1750 – Kajászószentpéter, 1817. december 15.) vezérőrnagy.
Új!!: Kajászó és Andrássy János · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Kajászó és Arany János (költő) · Többet látni »
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Új!!: Kajászó és Attila hun király · Többet látni »
Baracska
Baracska község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Kajászó és Baracska · Többet látni »
Bicskei kistérség
A Bicskei kistérség A Bicskei kistérség kistérség Fejér megyében, központja: Bicske.
Új!!: Kajászó és Bicskei kistérség · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kajászó és Budapest · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Kajászó és Első világháború · Többet látni »
Ercsi kistérség
Az Ercsi kistérség Az Ercsi kistérség kistérség Fejér megyében, központja: Ercsi.
Új!!: Kajászó és Ercsi kistérség · Többet látni »
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Új!!: Kajászó és Főváros · Többet látni »
Fejér Megyei Hírlap
A Fejér Megyei Hírlap Fejér vármegyei napilap.
Új!!: Kajászó és Fejér Megyei Hírlap · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Kajászó és Fejér vármegye · Többet látni »
Gaál Imre (református lelkész)
Gaál Imre (Kajászószentpéter, 1815. április 18. – Nagykereki, 1890. február 23.) református lelkész.
Új!!: Kajászó és Gaál Imre (református lelkész) · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Kajászó és Hunok · Többet látni »
Június 4.
Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.
Új!!: Kajászó és Június 4. · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Kajászó és Község · Többet látni »
Keve (vezér)
Keve mondabeli alak, hun vezér a 4. században.
Új!!: Kajászó és Keve (vezér) · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Kajászó és Kommunizmus · Többet látni »
M7-es autópálya (Magyarország)
M1-es autópálya közös szakaszán Budaörs mellett Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé Az M7-es autópálya és a 71-es / 710-es főút csomópontja Balatonfőkajárnál A Kőröshegyi völgyhíd Az M7-es Kőröshegyi völgyhídja, a Balatonról A Kőröshegyi völgyhíd Letenye felől 250px 250px Magyar-horvát határátkelő Letenyénél Az M7-es autópálya Magyarország legrégebbi autópályája, mely Budapest, a Balaton és a délnyugati magyar-horvát országhatár között teremt korszerű közúti összeköttetést.
Új!!: Kajászó és M7-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kajászó és Magyarország · Többet látni »
Martonvásári járás
A Martonvásári járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Kajászó és Martonvásári járás · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Kajászó és Második világháború · Többet látni »
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Új!!: Kajászó és Mezőföld · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Kajászó és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Új!!: Kajászó és Pannonia (provincia) · Többet látni »
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
Új!!: Kajászó és Péter apostol · Többet látni »
Provincia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római provinciák.
Új!!: Kajászó és Provincia · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Kajászó és Római Birodalom · Többet látni »
Szántó Eleázár
Szántó Eleázár, olykor Eleuzar (Lázár), 1882-ig Seligmann (Kajászószentpéter, 1829. május 29. – Budapest, 1893. február 15.) iskolaigazgató.
Új!!: Kajászó és Szántó Eleázár · Többet látni »
Százhalombatta
Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.
Új!!: Kajászó és Százhalombatta · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Kajászó és Székesfehérvár · Többet látni »
Tárnok (település)
Tárnok nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Kajászó és Tárnok (település) · Többet látni »
Zöldmezős beruházás
A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre.
Új!!: Kajászó és Zöldmezős beruházás · Többet látni »
1491
Nincs leírás.
Új!!: Kajászó és 1491 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Kajászó és 1686 · Többet látni »
1710
Nincs leírás.
Új!!: Kajászó és 1710 · Többet látni »
1750
Nincs leírás.
Új!!: Kajászó és 1750 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Kajászó és 1815 · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Kajászó és 1823 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Kajászó és 1950 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Kajászó és 2003 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Kajászó és 2007 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Kajászó és 2011 · Többet látni »
8111-es mellékút (Magyarország)
A 8111-es számú mellékút egy kétsávos Fejér vármegyei mellékút, amely a 7-es főutat köti össze a 811-es főúttal.
Új!!: Kajászó és 8111-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
