Tartalomjegyzék
74 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Angol nyelv, August Šenoa, Bosnyák nyelv, Budapest, Bukarest, Chișinău, Egyeztetés (nyelvészet), Főmondat, Főnévi igenév, Felszólító mód, Feltételes mellékmondat, Francia nyelv, Grammatika, Grammatikalizáció, Hangsúly (nyelvészet), Hangtan, Határozó, Határozói igenév, Helyesírás, Horvát nyelv, Ige (nyelvészet), Igeidő, Igekötő, Igemód, Igenem, Igeszemlélet és igejelleg, Ion Luca Caragiale, Jövő (idő), Jelen idő (nyelvészet), Képző, Körülírás, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Kijelentő mód, Klitikum, Kokain, Konstanca, Latin nyelv, Magyar nyelv, Média (kommunikáció), Múlt idő (nyelvészet), Mellékmondat, Melléknévi igenév, Modális ige, Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Morféma, ... Bővíteni index (24 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Adamikné Jászó Anna
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Alany (nyelvészet)
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Angol nyelv
August Šenoa
August Šenoa (Zágráb, 1838. november 14. – Zágráb, 1881. december 13.) horvát író, a horvát romantika és realizmus átmeneti idejének jeles képviselője.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és August Šenoa
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Bosnyák nyelv
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Budapest
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Bukarest
Chișinău
ChișinăuOH.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Chișinău
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Egyeztetés (nyelvészet)
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Főmondat
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Főnévi igenév
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Felszólító mód
Feltételes mellékmondat
A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Feltételes mellékmondat
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Francia nyelv
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Grammatika
Grammatikalizáció
A nyelvészetben a grammatikalizáció terminus azt a nyelvi változást nevezi meg, amely során autonóm entitás, legtöbbször lexikai jelentésű szó grammatikai morfémává válik.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Grammatikalizáció
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet)
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Hangtan
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Határozó
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Határozói igenév
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Helyesírás
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Horvát nyelv
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Ige (nyelvészet)
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Igeidő
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Igekötő
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Igemód
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Igenem
Igeszemlélet és igejelleg
A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, Aktionsart) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Igeszemlélet és igejelleg
Ion Luca Caragiale
Ion Luca Caragiale (Haimanale, 1852. február 1. – Berlin, 1912. június 9.) román író, drámaíró, költő, elbeszélő, újságíró, publicista.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Ion Luca Caragiale
Jövő (idő)
Az idő lineáris felfogásában a jövő az idővonalnak az a része, amely ezután (a jelen után) fog „megtestesülni”, ahol az a „hely” van, ahol a még meg nem történt események képzelhetők el hitünk szerint.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Jövő (idő)
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Jelen idő (nyelvészet)
Képző
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szóképzés.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Képző
Körülírás
A körülírás, idegen szóval perifrázis terminus eredetileg a retorika területéhez tartozott.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Körülírás
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Kötőszó
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Közép-délszláv diarendszer
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Kijelentő mód
Klitikum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Simulószó.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Klitikum
Kokain
A növényi eredetű kokain (C17H21NO4) molekula egy erőteljesen addiktív, stimuláló gyógyszer és helyi érzéstelenítő pszichoaktív szer, a tropán alkaloidok közé tartozó vegyület.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Kokain
Konstanca
A kikötő Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Konstanca
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Latin nyelv
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Magyar nyelv
Média (kommunikáció)
A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Média (kommunikáció)
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Múlt idő (nyelvészet)
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Mellékmondat
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Melléknévi igenév
Modális ige
A modális ige vagy módosító ige olyan ige, amely eredeti vagy a kontextus által meghatározott lexikai tartalma modalitást fejez ki, azt jelezve, hogy milyennek látja a beszélő a vele társított cselekvést, történést, állapotot, létezést stb.: lehetségesnek vagy lehetetlennek, szükségesnek vagy szükségtelennek, biztosnak vagy bizonytalannak, valószínűnek vagy valószínűtlennek, kötelezőnek vagy nem kötelezőnek, kívántnak vagy nemkívántnak, megengedettnek vagy tiltottnak, logikus következménynek, elhatározás eredményének stb.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Modális ige
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet)
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Montenegrói nyelv
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Morféma
Morfofonológia
A morfofonológia a nyelvészet azon ága, amely területe a morfológia (alaktan) és a fonológia közös határövezetében helyezkedik el.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Morfofonológia
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Nem (nyelvészet)
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Nyelv
Paradigma
A paradigma szó jellemzően négy fő jelentésben használatos.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Paradigma
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Partikula
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Pénz
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Pragmatika
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Rag
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet)
Román lej
A román lej (románul: leu românesc; többes száma románul: lei) Románia 1867.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Román lej
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Román nyelv
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Segédige
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Szám (nyelvészet)
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Szó
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Szókincs
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Szótag
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Szótő
Szende Tamás
Szende Tamás (Budapest, 1940. március 23. – Budapest, 2015. augusztus 15.) magyar nyelvész, tudományos tanácsadó, tanszékvezető egyetemi tanár.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Szende Tamás
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Szerb nyelv
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet)
Tüzérség
Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Tüzérség
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és Toldalék
XIV. Lajos francia király
XIV.
Megnézni Jövő idő (nyelvészet) és XIV. Lajos francia király
Ismert mint Jövő idő.