Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
15 kapcsolatok: Braunschweig, Celle, Drámaíró, Göttingen, Göttingeni Egyetem, Gotthold Ephraim Lessing, Hannover, Harmincéves háború, Johann Wolfgang von Goethe, Május 9., Sturm und Drang, Szeptember 10., Tragédia, 1752, 1806.
Braunschweig
Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Braunschweig · Többet látni »
Celle
Celle város Németországban, Alsó-Szászországban, a Celle kerületben, mintegy 72 000 lakosa van.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Celle · Többet látni »
Drámaíró
A drámaíró olyan író, aki drámai alkotásokat, jellemzően színpadi megvalósításra szánt műveket szerez.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Drámaíró · Többet látni »
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Göttingen · Többet látni »
Göttingeni Egyetem
A Göttingeni Georg-August Egyetem állami egyetem Göttingenben, Németország Alsó-Szászország szövetségi tartományában.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Göttingeni Egyetem · Többet látni »
Gotthold Ephraim Lessing
Gotthold Ephraim Lessing (Kamenz, 1729. január 22. – Braunschweig, 1781. február 15.) német drámaíró, kritikus, esztéta, dramaturg, a felvilágosodás szellemi életének kiemelkedő alakja, a modern színházi kritika megteremtője.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Gotthold Ephraim Lessing · Többet látni »
Hannover
Hannover (IPA), régi magyar neve: Hannovera, város Németországban, Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Hannover · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Harmincéves háború · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Május 9.
Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Május 9. · Többet látni »
Sturm und Drang
Goethe: Az ifjú Werther szenvedései(első kiadás, 1774) Sturm und Drang (magyarul: „vihar és vágy”) a német irodalmi felvilágosodás jelentős szakaszának, egy elsősorban az 1770-es években fellépő szellemi mozgalmának az elnevezése.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Sturm und Drang · Többet látni »
Szeptember 10.
Névnapok: Hunor, Nikolett + Edgár, Erik, Erika, Honóra, Honória, Honorina, Menodóra, Miklós, Mikolt, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikoletta, Noémi, Tardos, Zalán.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Szeptember 10. · Többet látni »
Tragédia
A tragédia drámai műfaj, az ókorban alakult ki a színjátszással együtt.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és Tragédia · Többet látni »
1752
Nincs leírás.
Új!!: Johann Anton Leisewitz és 1752 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
