Tartalomjegyzék
85 kapcsolatok: Alekszandr Vasziljevics Gorbatov, Alekszej Innokentyevics Antonov, Alfred von Schlieffen, Anarchista, Andrej Ivanovics Jerjomenko, Augusztus 3., Bázeli Egyetem, Berlin, Besszarábia, Borisz Leonyidovics Paszternak, Borisz Mihajlovics Saposnyikov, Chișinău, Desztalinizáció, Dnyipropetrovszk, Doni kozákok, Első világháború, Georgij Konsztantyinovics Zsukov, Gerilla-hadviselés, Gosztonyi Péter, Gulag, Harkiv (település), Haszan-tavi csata, Holodomor, Ivan Danyilovics Csernyahovszkij, Ivan Hrisztoforovics Bagramjan, Ivan Sztyepanovics Konyev, Június 12., Joszif Visszarionovics Sztálin, Kijev, Kliment Jefremovics Vorosilov, Kommunizmus, Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij, Kozákok, Kun Miklós (történész), Lazar Moiszejevics Kaganovics, Lengyel–szovjet háború, Leonyid Iljics Brezsnyev, Lev Davidovics Trockij, London, Lubjanka, Második világháború, Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij, Mihail Vasziljevics Frunze, Moszkva, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja, Németország, Nemzetiszocializmus, Nesztor Ivanovics Mahno, NKVD, ... Bővíteni index (35 több) »
- Chișinăuiak
- Kivégzett katonák
Alekszandr Vasziljevics Gorbatov
Alekszander Vasziljevics Gorbatov (oroszul: Александр Васильевич Горбатов; Pahotyino, 1891. március 21. – 1973. december 7.) orosz és szovjet katona, hivatásos tiszt volt, aki szolgált az Orosz Császári Hadseregben (Russzkaja imperatorszkaja armija) az első világháborúban és vezér-ezredesként a Vörös Hadseregben a második világháború alatt.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Alekszandr Vasziljevics Gorbatov
Alekszej Innokentyevics Antonov
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alekszej Innokentyjevics Antonov.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Alekszej Innokentyevics Antonov
Alfred von Schlieffen
Alfred Graf von Schlieffen (Porosz Királyság, Berlin, 1833.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Alfred von Schlieffen
Anarchista
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anarchizmus.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Anarchista
Andrej Ivanovics Jerjomenko
Andrej Ivanovics Jerjomenko (Markovka, Orosz Birodalom, 1892. október 14. – Moszkva, 1970. november 19.) szovjet parancsnok, a Szovjetunió marsallja (1955. március 11.). Hosszú és nem túl egyenletes karriert futott be a második világháborúban, melynek során több front és hadsereg élén állt, mint a Vörös Hadsereg bármelyik tábornoka, kivéve talán M.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Andrej Ivanovics Jerjomenko
Augusztus 3.
Névnapok: Hermina + Ágost, Ágosta, Augusztusz, Bennó, Haralda, Harmat, Harmatka, István, Kamélia, Kendra, Kim, Kimberli, Kira, Kirilla, Lida, Lígia, Mirtill, Nikodémia, Nikodémusz, Stefán, Tea, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Thea, Tíria.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Augusztus 3.
Bázeli Egyetem
A Bázeli Egyetemet (németül: Universität Basel, latinul: Universitas Basiliensis) 1460-ban alapították, a legrégebbi egyetem Svájcban.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Bázeli Egyetem
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Berlin
Besszarábia
Besszarábia (románul Basarabia, ukránul Бессарабія, régi magyar neve: Bazarábföld) a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt terület, amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb déli része azonban 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Besszarábia
Borisz Leonyidovics Paszternak
Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак) (Moszkva, 1890. február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) Nobel-díjas (1958) orosz költő, esszéíró, műfordító, író.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Borisz Leonyidovics Paszternak
Borisz Mihajlovics Saposnyikov
Borisz Mihajlovics Saposnyikov (Zlatouszt, 1882. október 2. – Moszkva, 1945. március 26.) szovjet katonatiszt, a Szovjetunió marsallja, hadtudós és politikus.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Borisz Mihajlovics Saposnyikov
Chișinău
ChișinăuOH.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Chișinău
Desztalinizáció
Desztalinizációnak nevezik Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor halála (1953. március 5.) után a szocialista országokban elkezdődött, a törvénytelenségek és a személyi kultusz megszüntetését célzó folyamatot, a sztálinizmus bűneivel való szembenézést.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Desztalinizáció
Dnyipropetrovszk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dnyipro.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Dnyipropetrovszk
Doni kozákok
A doni kozákok autonóm területe 1900-ban A doni kozákok (oroszul Донские казаки) a Don folyó középső és alsó folyása mellett megtelepedett kozákok.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Doni kozákok
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Első világháború
Georgij Konsztantyinovics Zsukov
Georgij Konsztantyinovics Zsukov (Георгий Константинович Жуков), (Sztrelovka, 1896. december 1. – Moszkva, 1974. június 18.) orosz származású szovjet katona, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, az SZKP KB tagja, valamint honvédelmi miniszter.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Georgij Konsztantyinovics Zsukov
Gerilla-hadviselés
A gerilla-hadviselés olyan katonai módszer, amely során kis létszámú, mozgékony, fegyveres csoport meglepetésszerű támadást hajt végre nagyobb létszámú és emiatt általában kevésbé mozgékony katonai egység ellen.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Gerilla-hadviselés
Gosztonyi Péter
Gosztonyi Péter (Budapest, 1931. december 2. – Bern, 1999. március 29.) magyar történész és újságíró.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Gosztonyi Péter
Gulag
A magadani Szomorúság maszkja a Kolima régióban működött Gulag-táborok áldozataira emlékeztet A Gulag táboraiban őrzött foglyok létszáma 1930 és 1953 között Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовыхлагерей Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszert értjük.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Gulag
Harkiv (település)
Harkiv (régies ukrán írásmóddal: Харьків,; magyarul is használatos korábbi neve Harkov) Ukrajna második legnagyobb népességű városa.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Harkiv (település)
Haszan-tavi csata
A Haszan-tavi csata (1938. július 29. – augusztus 11.) vagy Csangkufeng incidens (oroszul Хасанские бои, kínaiul és japánul 張鼓峰事件; pinjin átírással Zhānggǔfēng Shìjiàn, japán latin betűs átírással Chōkohō Jiken) egy szovjet–japán fegyveres összecsapás volt Mandzsukuo határán a Kvantung-hadsereg és a Vörös Hadsereg egységei között.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Haszan-tavi csata
Holodomor
Leonyid Dmitrovics Deniszenko: „Miért?” - A holodomorra emlékező plakát, 2008 A holodomor (ukránul: Голодомор, magyarul éhhalál) (1932–1933) az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát 3-3,5 millió és 7,5 millió közé teszik.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Holodomor
Ivan Danyilovics Csernyahovszkij
Ivan Danyilovics Csernyahovszkij (1906. június 29. – 1945. február 18.) ukrán nemzetiségű szovjet katonatiszt, a Vörös Hadsereg legfiatalabb tábornoka a második világháborúban.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Ivan Danyilovics Csernyahovszkij
Ivan Hrisztoforovics Bagramjan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hovhannesz Bagramjan.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Ivan Hrisztoforovics Bagramjan
Ivan Sztyepanovics Konyev
Ivan Sztyepanovics Konyev (oroszul: Иван Степанович Конев; Logyejno, 1897. december 28. – Moszkva, 1973. május 21.) a Szovjetunió marsallja és katonai vezető a második világháborúban.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Ivan Sztyepanovics Konyev
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Június 12.
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Joszif Visszarionovics Sztálin
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Kijev
Kliment Jefremovics Vorosilov
Kliment Jefremovics Vorosilov (oroszul: Климент Ефремович Ворошилов, Verhnyeje, 1881. február 4. – Moszkva, 1969. december 2.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, hadvezér, a Szovjetunió marsallja.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Kliment Jefremovics Vorosilov
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Kommunizmus
Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij
Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij (Varsó (Velikije Luki?), 1896. december 21. – Moszkva, 1968. augusztus 3.), lengyel származású szovjet katonatiszt, a Szovjetunió és Lengyelország marsallja, illetve Lengyelország honvédelmi minisztere.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Kozákok
Kun Miklós (történész)
Ifjabb Kun Miklós, (Kasin, Szovjetunió, 1946. július 11. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő, a történettudomány kandidátusa.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Kun Miklós (történész)
Lazar Moiszejevics Kaganovics
Lazar Moiszejevics Kaganovics (orosz betűkkel: Лазарь Моисеевич Каганович; Kabani, 1893. november 22. – Moszkva, 1991. július 25.) szovjet kommunista politikus, Joszif Visszarionovics Sztálin egyik munkatársa.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Lazar Moiszejevics Kaganovics
Lengyel–szovjet háború
A lengyel–szovjet háború (a lengyel történetírásban lengyel–bolsevik háború) Szovjet-Oroszország és Szovjet-Ukrajna, valamint a Második Lengyel Köztársaság és az Ukrán Népköztársaság, négy újonnan született állam között zajlott az első világháború utáni Európában.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Lengyel–szovjet háború
Leonyid Iljics Brezsnyev
Leonyid Iljics Brezsnyev (oroszul: Леони́д Ильи́ч Бре́жнев, ukránul: Леонід Ілліч Брежнєв; Kamenszkoje, Orosz Birodalom, 1906. december 19. – Moszkva, 1982. november 10.) szovjet politikus.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Leonyid Iljics Brezsnyev
Lev Davidovics Trockij
Lev Davidovics Trockij, született Bronstejn (Janovka, Orosz Birodalom, 1879. november 7. – Coyoacán, ma Mexikóváros része, Mexikó, 1940. augusztus 21.) ukrán zsidó származású orosz-szovjet marxista politikus, forradalmár, az 1905-ös oroszországi forradalom, majd az 1917-es októberi orosz forradalom egyik vezéralakja, a Vörös Hadsereg megalapítója.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Lev Davidovics Trockij
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és London
Lubjanka
#ÁTIRÁNYÍTÁS Állami Politikai Igazgatóság.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Lubjanka
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Második világháború
Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij
Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij (Alekszandrovszkoje, ma Szlednyevo, Szmolenszki terület, 1893. február 16. – Moszkva, 1937. június 12.), a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Forradalmi Katonai Tanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagja, a honvédelmi népbiztos helyettese.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij
Mihail Vasziljevics Frunze
Mihail Vasziljevics Frunze (oroszul Михаил Васильевич Фрунзе), a pártban viselt neve Arszenyij, Trifonics (oroszul Арсений, Трифоныч) (Pispek, Orosz Birodalom, 1885. február 2. – Moszkva, 1925. október 31.) bolsevik vezető, hadtudós, az 1917-es októberi orosz forradalom katonai parancsnoka volt.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Mihail Vasziljevics Frunze
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Moszkva
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja
Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja (Uljanova) (oroszul: Наде́жда Константи́новна Кру́пская (Ульянова); Szentpétervár, 1869. február 26. – Moszkva, 1939. február 27.) orosz forradalmár, szovjet közéleti személyiség, miniszterhelyettes.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Németország
Nemzetiszocializmus
A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Nemzetiszocializmus
Nesztor Ivanovics Mahno
Nesztor Ivanovics Mahno (ukránul: Нестор Іванович Махно; Guljajpole, Jekatyerinoszlavi kormányzóság, Orosz Birodalom, 1888. november 7. – Párizs, 1934. július 25.) ukrán anarchista forradalmár és gerillahadvezér.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Nesztor Ivanovics Mahno
NKVD
A Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD (magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) az államigazgatás belügyi ágának legfőbb szerve volt a Szovjetunióban 1934 és 1946 között.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és NKVD
Nyikita Szergejevics Hruscsov
Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Nyikita Szergejevics Hruscsov
Nyikolaj Ivanovics Buharin
Nyikolaj Ivanovics Buharin (orosz nyelven: Николай Иванович Бухарин; Moszkva, 1888. október 9.Gerg. – Moszkva, 1938. március 15.Gerg.) bolsevik forradalmár (részt vett az 1905. és az 1917. évi orosz forradalmakban is), szovjet politikus, marxista gondolkodó és filozófus, közgazdász.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Nyikolaj Ivanovics Buharin
Nyikolaj Ivanovics Jezsov
Nyikolaj Ivanovics Jezsov (cirill írással Николай Иванович Ежов) (Szentpétervár, 1895. május 1. – 1940. február 4.(?)), a Szovjetunió belügyi népbiztosa 1936–1938 között, az 1930-as évek sztálini rendszere által végrehajtott politikai tisztogatások egyik emblematikus alakja.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Nyikolaj Ivanovics Jezsov
Nyikolaj Nyikolajevics Jugyenyics
Nyikolaj Jugyenyics tábornok Nyikolaj Nyikolajevics Jugyenyics (oroszul: Николай Николаевич Юденич) (Moszkva, 1862. július 18. – Saint-Laurent-du-Var, 1933. október 5.), az Orosz Birodalom egyik legsikeresebb tábornoka az első világháború alatt.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Nyikolaj Nyikolajevics Jugyenyics
Odessza
Odessza (ukránul Одеса (odesza); oroszul Одесса (ogyessza)) város Ukrajna Odesszai területén, az Odesszai járásban.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Odessza
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Orosz Birodalom
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Oroszok
Oroszországi polgárháború
Az oroszországi polgárháború (Grazsdanszkaja vojna v Rosszii) 1917-től 1922-ig tartó belháborús konfliktus volt Szovjet-Oroszországban (1922. december 30-tól Szovjetunió) a vörösök, a fehérek, illetve az egykori cári Oroszország nemzetiségei között.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Oroszországi polgárháború
Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
Lenin, Sztálin és más kommunisták Tamperében Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, rövidítve RSZDRP (oroszul РСДРП – Российская социал-демократическая рабочая партия), vagy egyszerűen Oroszországi Szociáldemokrata Párt forradalmi szocialista párt volt, amelyet 1898-ban hoztak létre Minszkben, három forradalmi baloldali szervezet egyesítésével.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
Osztályharc
Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Osztályharc
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Osztrák–Magyar Monarchia
Paul von Hindenburg
Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg (Posen, 1847. október 2. – Neudeck, 1934. augusztus 2.) német tábornagy és nemzeti hős, az első világháború után a weimari köztársaság államfője mint birodalmi elnök (Reichspräsident).
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Paul von Hindenburg
Pravda
A Pravda (oroszul: Правда, jelentése „Igazság”) a Szovjetunió vezető napilapja és egyben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos lapja volt 1912 és 1991 között.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Pravda
Rendfokozat
A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Rendfokozat
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Románia
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Svájc
Szemjon Mihajlovics Bugyonnij
Szemjon Mihajlovics Bugyonnij (1883. április 25. – 1973. október 26.) a Szovjetunió legidősebb marsallja volt.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Szemjon Mihajlovics Bugyonnij
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Szentpétervár
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Szovjetunió
Sztálini tisztogatások
#átirányításNagy tisztogatás.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Sztálini tisztogatások
Sztálinizmus
Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Sztálinizmus
Téli háború
A téli háború (finnül talvisota, oroszul Зимняя война (zimnyaja vojna), de ismert még mint szovjet–finn háború vagy orosz–finn háború, egyik kevésbé használt elnevezése a téli hadjárat) 1939.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Téli háború
Trockizmus
Trockij sírköve Mexikóban A trockizmus a kommunista eszmeáramlatok egyike, amely Lev Davidovics Trockij szovjet politikus és forradalmár nevéhez kötődik.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Trockizmus
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Ukrajna
Ukrán Kommunista Párt
Az Ukrán Kommunista Párt (ukránul: Комуністична партія України, magyar átírásban: Komunyiszticsna Partija Ukrajini) politikai párt Ukrajnában, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik utódszervezete.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Ukrán Kommunista Párt
Vaszilij Konsztantyinovics Blücher
Vaszilij Konsztantyinovics Blücher (1889. december 1. – 1938. november 9.) orosz katona, a Szovjetunió marsallja volt.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Vaszilij Konsztantyinovics Blücher
Vaszilij Mihajlovics Blohin
Vaszilij Mihajlovics Blohin (orosz nyelven: Васи́лий Миха́йлович Блохи́н; Szuzdal, 1895. január 7. – Moszkva, 1955. február 3.) szovjet vezérőrnagy, aki a sztálinista NKVD főhóhéra volt Genrih Grigorjevics Jagoda, Nyikolaj Ivanovics Jezsov, illetve Lavrentyij Pavlovics Berija irányítása alatt.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Vaszilij Mihajlovics Blohin
Vörös Zászló érdemrend
A Szovjetunió kormánya által adományozott Vörös Zászló érdemrend katonai tagozatát (oroszul: Орден Крaсного Знамени transzliteráció: Orgyen Krasznovo Znamenyi) az oroszországi polgárháború alatt katonai kitüntetésként alapította Szovjet-Oroszország kormánya 1918.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Vörös Zászló érdemrend
Vörösterror
A vörösterror egy áldozata, illusztráció Tormay Cécile ''An Outlaw's Diary'' című angol nyelven is megjelent művéből A vörösterror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai („vörösök”) által elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Vörösterror
Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (oroszul: Вячеслав Михайлович Молотов; Szovjetszk, 1890. március 9. – Moszkva, 1986. november 8.) vezető szovjet politikus a sztálini diktatúra évtizedeiben, az 1920-as évektől az 1950-es évekig.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Vlagyimir Iljics Lenin
Voronyezsi terület
A Voronyezsi terület (oroszul Воронежская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Voronyezsi terület
Wehrmacht
Tizedesi rendfokozati kabátjelzés a ''Wehrmacht''ban ''Wehrmacht'' (Heer) övcsat '''Gott mit uns''' (Isten velünk van) felirattal A Wehrmacht (szó szerint kb. véderő) a Harmadik Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1946-ig.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Wehrmacht
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Zsidók
Zsitomir
Zsitomir nagyváros Nyugat-Ukrajnában, a Zsitomiri terület és a Zsitomiri járás székhelye.
Megnézni Iona Emmanuilovics Jakir és Zsitomir
Lásd még
Chișinăuiak
- Iona Emmanuilovics Jakir
Kivégzett katonák
- Albrecht Mertz von Quirnheim
- Aleksandrs Grīns
- Claus Schenk von Stauffenberg
- Dragiša Vasić
- Eddie Leonski
- Fritz Knöchlein
- Hans Otfried von Linstow
- Harro Schulze-Boysen
- Heinrich Hartmann Wirz
- Iona Emmanuilovics Jakir
- Jean-Marie Bastien-Thiry
- Jorge Robledo (konkvisztádor)
- Léderer Gusztáv
- Oskar Heinz Kusch
- Thórir Jökull Steinfinnsson
- Vaszilij Konsztantyinovics Blücher
- Werner von Haeften
- Witold Pilecki