Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Abrudbánya, Avram Iancu, Belényes, Bihar vármegye, Budapesti Híradó, Dessewffy Emil, Erdély, Hatvani Imre, Magyar nyelv, Május 9., Március 5., Nagyvárad, Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Román nyelv, Románok, Szemere Bertalan, Táblabíró, 1810, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849.
Abrudbánya
Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Ioan Dragoș és Abrudbánya · Többet látni »
Avram Iancu
Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.
Új!!: Ioan Dragoș és Avram Iancu · Többet látni »
Belényes
Belényes (románul Beiuș) municípium rangú város Romániában, Bihar megyében, Trianonig Bihar vármegye járásszékhelye.
Új!!: Ioan Dragoș és Belényes · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Ioan Dragoș és Bihar vármegye · Többet látni »
Budapesti Híradó
Összesen 888 száma jelent meg, a márciusi napokig hetenként négyszer kis ívrét alakban háromszor hasábozva, azután hetenként hatszor.
Új!!: Ioan Dragoș és Budapesti Híradó · Többet látni »
Dessewffy Emil
1862-ben készült portréja Gróf Cserneki és tarkői Dessewffy Emil (Eperjes, 1814. február 24. – Pozsony, 1866. január 28.) magyar újságíró, politikus, az MTA tiszteleti tagja és elnöke 1855-től 1866-ig.
Új!!: Ioan Dragoș és Dessewffy Emil · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Ioan Dragoș és Erdély · Többet látni »
Hatvani Imre
Hatvani Imre (Monostorpályi, 1818. július 19. – Buda, 1856. március 15.) ügyvéd, gerilla őrnagy.
Új!!: Ioan Dragoș és Hatvani Imre · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Ioan Dragoș és Magyar nyelv · Többet látni »
Május 9.
Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.
Új!!: Ioan Dragoș és Május 9. · Többet látni »
Március 5.
Névnapok: Adorján, Adrián + Adria, Adrianna, Adriel, Adrienn, Geraszim, Oliva, Olivér, Olívia, Özséb, Teofil, Virgil, Virgília.
Új!!: Ioan Dragoș és Március 5. · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Ioan Dragoș és Nagyvárad · Többet látni »
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Új!!: Ioan Dragoș és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Ioan Dragoș és Román nyelv · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Ioan Dragoș és Románok · Többet látni »
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Új!!: Ioan Dragoș és Szemere Bertalan · Többet látni »
Táblabíró
A vármegyei táblabíró (latinul: Tabulae Regiae Judiciariae Assessor; németül: Gerichtstafelbeisitzer) egy cím, amely a Magyar Királyságban használatban volt 1848-ig.
Új!!: Ioan Dragoș és Táblabíró · Többet látni »
1810
Nincs leírás.
Új!!: Ioan Dragoș és 1810 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Ioan Dragoș és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Ioan Dragoș és 1849 · Többet látni »
