Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
88 kapcsolatok: A létezés három jellemzője, Ahimsza, Anatta, Aparigraha, Asztéja, Atharvavéda, Avidjá (buddhizmus), Ásztika és násztika, Ísvara, Bölcsesség a buddhizmusban, Bhagavad-gíta, Bhava, Brahmacsarja, Brahman, Buddhaság, Buddhizmus, Csárváka, Dháraná, Dhjána (hinduizmus), Dualizmus (filozófia), Dukkha, Dzsainizmus, Dzsíva, Fórizs László, Függő keletkezés, Finomtest, Gautama Sziddhártha, Gnoszticizmus, Három Ékkő, Hindu panteon, Hinduizmus, I. e. 1000, I. e. 6. század, India, Indiai szubkontinens, Isten, Isvara, Jadzsurvéda, Jama, Jóga, Jóga-szútrák, Jógi, Karma, Középút (buddhizmus), Kensó, Klésák (hinduizmus), Lélek, Mahábhárata, Manasz (filozófia), Mímánsza, ..., Móksa, Megválaszolatlan kérdések, Megvilágosodás a buddhizmusban, Monizmus, Négy nemes igazság, Nemes nyolcrétű ösvény, Nijama, Nirvána, Njája, Patandzsali, Prakrti, Pratjáhára, Pránájáma, Puránák, Purusa, Rámájana, Rigvéda, Ruzsa Ferenc, Sankara, Saucsa, Szanszára, Szanszkrit nyelv, Szanszkrit szójegyzék, Szantósa, Szatja, Számavéda, Szánkhja, Szubsztancia, Szvádhjája, Tanhá, Tapasz (hinduizmus), Természetfilozófia, Vaisésika, Vallásfilozófia, Vardhamána, Védák, Védánta, Visnu. Bővíteni index (38 több) »
A létezés három jellemzője
#ÁTIRÁNYÍTÁS A lét három ismérve.
Új!!: Ind filozófia és A létezés három jellemzője · Többet látni »
Ahimsza
Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.
Új!!: Ind filozófia és Ahimsza · Többet látni »
Anatta
Az anatta (páli) vagy anátman (szanszkrit: अनात्मन्) a buddhizmusban a "nem-Én" állapotára utal (Én-telenség, önlét hiánya).
Új!!: Ind filozófia és Anatta · Többet látni »
Aparigraha
Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".
Új!!: Ind filozófia és Aparigraha · Többet látni »
Asztéja
Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.
Új!!: Ind filozófia és Asztéja · Többet látni »
Atharvavéda
Atharvavéda (Dévanágari: अथर्ववेद) a hinduizmus szent iratai közé tartozik, a védák része.
Új!!: Ind filozófia és Atharvavéda · Többet látni »
Avidjá (buddhizmus)
Az avidját (szanszkrit, páli: aviddzsá; tibeti fonetikus: ma rigpa) leggyakrabban magyarul "tévelygésnek", "tudatlanságnak", "a helyes felfogás hiányának" vagy "nem-tudásnak" fordítják.
Új!!: Ind filozófia és Avidjá (buddhizmus) · Többet látni »
Ásztika és násztika
Az ásztika (szanszkrit: आस्तिक) a Védákhoz pontosan igazodó hat bölcseleti iskola (darsana), míg a násztika (szanszkrit: नास्तिक) a Védák tekintélyét el nem fogadó, heterodox indiai vallásokat és filozófiákat jelölő hindu kifejezés.
Új!!: Ind filozófia és Ásztika és násztika · Többet látni »
Ísvara
Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.
Új!!: Ind filozófia és Ísvara · Többet látni »
Bölcsesség a buddhizmusban
A pannyá (páli), IAST: paññā; pradnyá (szanszkrit: प्रज्ञा, IAST: prajñā) "bölcsesség", betekintés a valóság valós természetébe, azaz a mulandóság (aniccsa), a szenvedés (dukkha), éntelenség (anatta) és az üresség (súnjatá).
Új!!: Ind filozófia és Bölcsesség a buddhizmusban · Többet látni »
Bhagavad-gíta
A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve.
Új!!: Ind filozófia és Bhagavad-gíta · Többet látni »
Bhava
A "bhava" (szanszkrit भाव, 'létállapot, szubjektív létesülés, tudatállapotok', a भू bhú, 'létesülni' szóból) kifejezés magyar fordításai 'érzés, érzelem, hangulat, elkötelezett tudatállapot'.
Új!!: Ind filozófia és Bhava · Többet látni »
Brahmacsarja
A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatást, önfegyelmet jelent.
Új!!: Ind filozófia és Brahmacsarja · Többet látni »
Brahman
Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.
Új!!: Ind filozófia és Brahman · Többet látni »
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Új!!: Ind filozófia és Buddhaság · Többet látni »
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: Ind filozófia és Buddhizmus · Többet látni »
Csárváka
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lókájata.
Új!!: Ind filozófia és Csárváka · Többet látni »
Dháraná
#ÁTIRÁNYÍTÁS dhárana.
Új!!: Ind filozófia és Dháraná · Többet látni »
Dhjána (hinduizmus)
A dhjána (szanszkrit: ध्यान) szó jelentése szemlélődés, mély meditáció.
Új!!: Ind filozófia és Dhjána (hinduizmus) · Többet látni »
Dualizmus (filozófia)
William Blake: A gonosz és a Jó egy angyallal A dualizmus a filozófiai gondolkodásban, mint neve is mutatja, két szubsztancia létezését állító elméletek összességét foglalja magában.
Új!!: Ind filozófia és Dualizmus (filozófia) · Többet látni »
Dukkha
A dukkha (páli: दुक्ख; szanszkrit: दुःख duḥkha; a nyelvtani hagyományok szerint a dusz-kha "nem könnyű" kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a "dusz-sztha" prákritizált alakja lehet, amelynek jelentése "kiegyensúlyozatlan, elhalkiíttatlan") páli fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható.
Új!!: Ind filozófia és Dukkha · Többet látni »
Dzsainizmus
Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.
Új!!: Ind filozófia és Dzsainizmus · Többet látni »
Dzsíva
A dzsíva a világhoz kötődő és önmagát empirikus valóságnak tartva az elmével és testtel azonosuló élő lélek az ind filozófiában.
Új!!: Ind filozófia és Dzsíva · Többet látni »
Fórizs László
Fórizs László, dr.
Új!!: Ind filozófia és Fórizs László · Többet látni »
Függő keletkezés
A pratítja-szamutpáda (páliul: paticcsa szamuppáda), melyet leggyakrabban függő keletkezésként fordítanak magyar nyelvre, a buddhizmus egyik fő tana, amely szerint ok-okozati összefüggés van a pszichológiai jelenségek között.
Új!!: Ind filozófia és Függő keletkezés · Többet látni »
Finomtest
A finomtest (szanszkrit: linga-saríra vagy szúksma-saríra) a nem-fizikai (éteri) test neve az ind filozófiában és különféle ezoterikus, okkult és misztikus tanításokban.
Új!!: Ind filozófia és Finomtest · Többet látni »
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Új!!: Ind filozófia és Gautama Sziddhártha · Többet látni »
Gnoszticizmus
A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.
Új!!: Ind filozófia és Gnoszticizmus · Többet látni »
Három Ékkő
A Három Ékkő (szanszkrit: triratna, páli: tiratana) elsősorban az ind vallásokban használt kifejezés.
Új!!: Ind filozófia és Három Ékkő · Többet látni »
Hindu panteon
A panteon jelentése: az istenek temploma.
Új!!: Ind filozófia és Hindu panteon · Többet látni »
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Új!!: Ind filozófia és Hinduizmus · Többet látni »
I. e. 1000
Évszázadok: i. e. 11. század – i. e. 10. század – i. e. 9. század Évtizedek: i. e. 1050-es évek – i. e. 1040-es évek – i. e. 1030-as évek – i. e. 1020-as évek – i. e. 1010-es évek – i. e. 1000-es évek – i. e. 990-es évek – i. e. 980-as évek – i. e. 970-es évek – i. e. 960-as évek – i. e. 950-es évek i. e. 1005 i. e. 1004 i. e. 1003 i. e. 1002 i. e. 1001 i. e. 1000 i. e. 999 i. e. 998 i. e. 997 i. e. 996 i. e. 995.
Új!!: Ind filozófia és I. e. 1000 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Ind filozófia és I. e. 6. század · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Ind filozófia és India · Többet látni »
Indiai szubkontinens
Az Indiai szubkontinens Az Indiai szubkontinens Ázsiának az a régiója, amely az indo-ausztráliai tektonikus lemezen fekszik.
Új!!: Ind filozófia és Indiai szubkontinens · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Ind filozófia és Isten · Többet látni »
Isvara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ísvara.
Új!!: Ind filozófia és Isvara · Többet látni »
Jadzsurvéda
Jadzsurvéda (Dévanágari: यजुर्वेद) a hinduizmus szent iratai közé tartozik, a Védák része.
Új!!: Ind filozófia és Jadzsurvéda · Többet látni »
Jama
A jama (néha jáma, szanszkrit: यम, yama, jelentése: szabályozni vagy harmonizálniGodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002) etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: Ind filozófia és Jama · Többet látni »
Jóga
A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
Új!!: Ind filozófia és Jóga · Többet látni »
Jóga-szútrák
A című mű (szanszkrit: योगसूत्र) 196 ind szútrát tartalmaz.
Új!!: Ind filozófia és Jóga-szútrák · Többet látni »
Jógi
ászanában A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga azon gyakorlója, aki már elért egy bizonyos mesteri szintet, beleértve az indiai vallások szannjásza és meditáció gyakorlóját is.
Új!!: Ind filozófia és Jógi · Többet látni »
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Új!!: Ind filozófia és Karma · Többet látni »
Középút (buddhizmus)
A középút (páli: maddzshimá patipadá; szanszkrit: madhyamā-pratipad) kifejezést Gautama Sziddhártha használta, hogy leírja azt az utat, ami a számára megvilágosodáshoz vezetett.
Új!!: Ind filozófia és Középút (buddhizmus) · Többet látni »
Kensó
A kensó jele A kensó (japánul:見性 | kenshō) a zen buddhizmus egyik alapvető és kulcsfontosságú fogalma, jelentése „a valódi természet, lényeg (shō) megpillantása (ken)”.
Új!!: Ind filozófia és Kensó · Többet látni »
Klésák (hinduizmus)
A klésa (szanszkrit: क्लेश) az ind filozófiában és a jóga bölcseletében használt fogalom, jelentése: méreg.
Új!!: Ind filozófia és Klésák (hinduizmus) · Többet látni »
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Új!!: Ind filozófia és Lélek · Többet látni »
Mahábhárata
A Mahábhárata (Szanszkrit nyelven: महाभारत; nemzetközi átírással: Mahābhārata, teljes címe Mahábháratajuddham. Jelentése: „Bharata leszármazottainak nagy küzdelme” vagy „Bharata nagy nemzetségének harca”) ősi, mintegy háromezer éves, szanszkrit nyelvű hindu eposz.
Új!!: Ind filozófia és Mahábhárata · Többet látni »
Manasz (filozófia)
A manasz (dévanágari: मनस्) az értelem, a gondolat, a felfogás, az érzékelés és az akarat koordináló szerveként felfogott elme a szanszkrit irodalomban.
Új!!: Ind filozófia és Manasz (filozófia) · Többet látni »
Mímánsza
A mímánszá vagy mímámszá (dévanágarí: मीमांसा, IAST: mīmāṃsā) a hat klasszikus ind filozófiai rendszer egyike.
Új!!: Ind filozófia és Mímánsza · Többet látni »
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Új!!: Ind filozófia és Móksa · Többet látni »
Megválaszolatlan kérdések
A megválaszolatlan kérdések (szanszkrit: avjákrta, páli: avjákata – "feneketlen, kifejtetlen") a buddhizmusban azokra az általános filozófiai kérdésekre vonatkoznak, amelyekre Buddha megtagadta a válaszadást a buddhista szövegek szerint.
Új!!: Ind filozófia és Megválaszolatlan kérdések · Többet látni »
Megvilágosodás a buddhizmusban
A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.
Új!!: Ind filozófia és Megvilágosodás a buddhizmusban · Többet látni »
Monizmus
Azokat a metafizikai elképzeléseket nevezzük monistáknak (az egy, egyetlen jelentésű görög monosz szóból), amelyek csak egyféle szubsztancia létezését fogadják el.
Új!!: Ind filozófia és Monizmus · Többet látni »
Négy nemes igazság
A négy nemes igazság (szanszkrit: चत्वारि आर्यसत्यानि, csatvári árjaszatjáni; páli: csattári árijaszaccsáni; tibeti: 'phagsz pa'i bden pa bzhi) a legalapvetőbb buddhista tanítások egyike.
Új!!: Ind filozófia és Négy nemes igazság · Többet látni »
Nemes nyolcrétű ösvény
A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kerekere” a Nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi. A nemes nyolcrétű ösvény (szanszkrit: árjástánga-márga, páli: árija-atthangika-magga)) a „történelmi Buddha” egyik legfőbb tanítása, amely szerint a módszer követése a szenvedés megszüntetéséhez (dukkha) és a megvilágosodáshoz vezető út. A buddhisták ezeknek a tanításoknak az intelmeit arra használják, hogy a jelenségek tiszta természetébe bepillantást nyerjenek, és megszabaduljanak a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az érzéki csalódásoktól. A nemes nyolcrétű ösvény a négy nemes igazság negyedik pontjának felel meg, miközben a nemes nyolcrétű ösvény első pontja megegyezik a négy nemes igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban középútnak. A buddhista szimbolikában a nemes nyolcrétű vagy nyolcágú ösvényt gyakran ábrázolják dharmacsakrával (páli: dhammacsakka), azaz dharma-kerékkel (tankerék), amelynek nyolc küllője az ösvény nyolc összetevőjét jelenti.
Új!!: Ind filozófia és Nemes nyolcrétű ösvény · Többet látni »
Nijama
A nijama (néha nijáma, szanszkrit: नियम, nijamá) betartandó előírásokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: Ind filozófia és Nijama · Többet látni »
Nirvána
A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban.
Új!!: Ind filozófia és Nirvána · Többet látni »
Njája
A njája (szanszkrit: न्याय; jelentése: érvelés) logikai bizonyítás vagy igazolás a hinduizmusban, a sruti és a szmriti mellett a vallási tudás megszerzésének harmadik módja.
Új!!: Ind filozófia és Njája · Többet látni »
Patandzsali
Patandzsali vagy másképp Patanydzsali (szanszkrit: पतञ्जलि, tamil: பதஞ்சலி, angol átírás: Patanjali) egy indiai név.
Új!!: Ind filozófia és Patandzsali · Többet látni »
Prakrti
#ÁTIRÁNYÍTÁS Prakriti.
Új!!: Ind filozófia és Prakrti · Többet látni »
Pratjáhára
A pratjáhára (szanszkrit: प्रत्याहार; tibeti: སོ་སོར་སྡུད་པ) az elmeműködés befelé fordítását, a tudatos magunkba tekintést, elmélyedést jelent.
Új!!: Ind filozófia és Pratjáhára · Többet látni »
Pránájáma
A pránájáma szanszkrit szó (प्राणायाम), jelentése a prána irányítása, kiterjesztése.
Új!!: Ind filozófia és Pránájáma · Többet látni »
Puránák
Krisnát fürdeti A Puránák (a szanszkrit: पुराण, „ősi” szóból) a hindu vallás szent hagyományának, a szmriti részei.
Új!!: Ind filozófia és Puránák · Többet látni »
Purusa
#ÁTIRÁNYÍTÁS átman.
Új!!: Ind filozófia és Purusa · Többet látni »
Rámájana
A Rámájana (szanszkrit: रामायण nemzetközi átírás: Rāmāyaṇa) egy ősi szanszkrit epikus ciklus, amelyet a hindu bölcsnek, Válmíkinek tulajdonítanak, és fontos részét képezi a hindu kánonnak (szmriti).
Új!!: Ind filozófia és Rámájana · Többet látni »
Rigvéda
A Rigvéda (Szanszkrit: ऋग्वेद, nemzetközi átírás:ṛgveda, jelentése: versekben kifejezett tudás) egyike a hinduizmus négy, a hinduk szerint öröktől fogva létező, alapvető fontosságú szent szövegének a Védáknak, amelyet az ortodox hívők az istenek a látók (risik) számára kinyilatkoztatott szövegének tulajdonítanak (sruti).
Új!!: Ind filozófia és Rigvéda · Többet látni »
Ruzsa Ferenc
Ruzsa Ferenc (Budapest, 1957. október 14. –) magyar indológus, filozófus, egyetemi tanár.
Új!!: Ind filozófia és Ruzsa Ferenc · Többet látni »
Sankara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ádi Sankara.
Új!!: Ind filozófia és Sankara · Többet látni »
Saucsa
A saucsa (szanszkrit: शौच) tisztaságot jelent.
Új!!: Ind filozófia és Saucsa · Többet látni »
Szanszára
A szó (saṃsāra, szanszkrit: संसार, magyaros átírásban szanszára vagy szamszára) jelentése „vándorlás”, átvitt értelemben „létforgatag”, a születés és a halál körforgása, a lélekvándorlás indiai formája.
Új!!: Ind filozófia és Szanszára · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Ind filozófia és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szanszkrit szójegyzék
E szanszkrit szójegyzék a hinduizmusban, az ind filozófiában és hagyományban gyakran használt szanszkrit szavak gyűjteménye és értelmezése.
Új!!: Ind filozófia és Szanszkrit szójegyzék · Többet látni »
Szantósa
A szantósa vagy szamtósa szanszkrit szó (संतोष), jelentése megelégedettség, elégedettnek lenni.
Új!!: Ind filozófia és Szantósa · Többet látni »
Szatja
A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.
Új!!: Ind filozófia és Szatja · Többet látni »
Számavéda
A Számavéda, vagy Száma-véda (Dévanágari: सामवेद) a hinduizmus szent iratai közé tartozik, a Védák része, az áldozati szertartások előkészületeinek énekeit tartalmazza.
Új!!: Ind filozófia és Számavéda · Többet látni »
Szánkhja
A szánkhja vagy számkhja (szanszkrit सांख्य) az egyik legrégibb ind filozófiai rendszer, a hat darsana (hindu szemléletmód) egyike.
Új!!: Ind filozófia és Szánkhja · Többet látni »
Szubsztancia
A szubsztancia (latin: substantia.
Új!!: Ind filozófia és Szubsztancia · Többet látni »
Szvádhjája
A szvádhjája szanszkrit kifejezés (स्वाध्याय); szó szerinti jelentése: öntanulmányozás.
Új!!: Ind filozófia és Szvádhjája · Többet látni »
Tanhá
A tanhá (páli: tanhá; szanszkrit: trisna) buddhista fogalom, amelynek szó szerinti jelentése "szomjúság" és leggyakrabban úgy fordítják, hogy sóvárgás, létszomj vagy vágy.
Új!!: Ind filozófia és Tanhá · Többet látni »
Tapasz (hinduizmus)
A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.
Új!!: Ind filozófia és Tapasz (hinduizmus) · Többet látni »
Természetfilozófia
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.
Új!!: Ind filozófia és Természetfilozófia · Többet látni »
Vaisésika
A vaisésika (szanszkrit: वैशेषिक, angol átírás: Vaisheshika) a hat ortodox ind filozófiai rendszer egyike.
Új!!: Ind filozófia és Vaisésika · Többet látni »
Vallásfilozófia
A vallásfilozófia a vallásra irányuló filozófiai reflexió.
Új!!: Ind filozófia és Vallásfilozófia · Többet látni »
Vardhamána
Vardhamána (szanszkrit: वर्धमान) (kb. Kr. e. 599 – Kr. e. 527, egyes kutatók szerint pár évtizeddel később élt) a dzsainizmus egyik fő prófétája, a 24 tírthankara közül az utolsó.
Új!!: Ind filozófia és Vardhamána · Többet látni »
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Új!!: Ind filozófia és Védák · Többet látni »
Védánta
Védánta templom Hollywoodban A Védánta (dévanágari: वेदान्त, IAST: Vedānta) a hindu filozófia hat (āsztika) iskolájának legjelentősebb része.
Új!!: Ind filozófia és Védánta · Többet látni »
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
Új!!: Ind filozófia és Visnu · Többet látni »
