Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Bajor Gizi, Benedek Dezső (építész), Benes Imre, Budapest, Budapest VII. kerülete, Budapest XIV. kerülete, Buza Péter, Fodor Ármin, Gizella út, Hermina út, Herminamező, Hungária körút, Ilka utca, Istvánmező, Kossuth-díj, Magyarország, Schannen Ernő, Szladits Károly.
Bajor Gizi
Bajor Gizi, született Beyer, később Bayor Gizella (Budapest, VII. kerület 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
Új!!: Ida utca és Bajor Gizi · Többet látni »
Benedek Dezső (építész)
Benedek Dezső, született Berger Dezső (Pest, 1869. október 20. – Budapest, 1932. február 24.) zsidó származású magyar építész, építési vállalkozó, fővárosi képviselő.
Új!!: Ida utca és Benedek Dezső (építész) · Többet látni »
Benes Imre
Benes Imre, születési és 1897-ig használt nevén Beer Imre (Budapest, 1875. július 31. – Budapest, Józsefváros, 1945. május 30.) magyar építész.
Új!!: Ida utca és Benes Imre · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Ida utca és Budapest · Többet látni »
Budapest VII. kerülete
Budapest VII.
Új!!: Ida utca és Budapest VII. kerülete · Többet látni »
Budapest XIV. kerülete
240px 240px 240px Budapest XIV.
Új!!: Ida utca és Budapest XIV. kerülete · Többet látni »
Buza Péter
Buza Péter (neve néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest, 1942. május 22. –) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.
Új!!: Ida utca és Buza Péter · Többet látni »
Fodor Ármin
Fodor Ármin, Fleischner (Nagymihály, Zemplén vármegye, 1862. január 27. – Budapest, 1944. február 23.) magyar bíró, jogtudós, kodifikátor, kúriai tanácselnök.
Új!!: Ida utca és Fodor Ármin · Többet látni »
Gizella út
A Gizella út Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája.
Új!!: Ida utca és Gizella út · Többet látni »
Hermina út
A Hermina út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala.
Új!!: Ida utca és Hermina út · Többet látni »
Herminamező
A Herminamező Budapest XIV. kerületének egyik városrésze.
Új!!: Ida utca és Herminamező · Többet látni »
Hungária körút
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hungária körgyűrű.
Új!!: Ida utca és Hungária körút · Többet látni »
Ilka utca
Az Ilka utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája.
Új!!: Ida utca és Ilka utca · Többet látni »
Istvánmező
Istvánmező Budapest egyik városrésze Budapest XIV. kerületében, aminek egy része átnyúlik a VII., illetve a VIII. kerületbe is.
Új!!: Ida utca és Istvánmező · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Ida utca és Kossuth-díj · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ida utca és Magyarország · Többet látni »
Schannen Ernő
Schannen Ernő (Perjámos, 1853. október 27. – Budapest, 1916. április 22.) író, műfordító, műépítész.
Új!!: Ida utca és Schannen Ernő · Többet látni »
Szladits Károly
Doktorrá avatás királyi kitüntetés mellett. A Magyar Tudományos Akadémia nagy dísztermében 1895. október 30-án. A felolvasó dr. Kováts Gyula dékán Szladits Károly (máshol Szladics) (Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.) magyar jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
