Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Adil Giráj krími kán, Északi háború (1655–60), Bahcsiszeráj, Bohdan Hmelnyickij, Cserkeszek, Domahida, Dzsanibek Giráj krími kán, Gyulafehérvár, Habsburg–török háború (1663–64), Havasalföld, Hátszeg, I. Apafi Mihály, I. Bahadir Giráj krími kán, I. Szelamet Giráj krími kán, Ibrahim oszmán szultán, II. Rákóczi György, III. Iszlám Giráj krími kán, IV. Mehmed szultán, Július 29., Kalga, Kemény János erdélyi fejedelem, Krími kánok családfája, Krími kánok listája, Krími Tatár Kánság, Moldva (fejedelemség), Morvaország, Rodosz (sziget), Szászsebes, Szászváros, Szúfizmus, Szilézia, XI. Károly svéd király, 1606, 1641, 1644, 1654, 1656, 1657, 1658, 1661, 1663, 1665, 1666, 1674.
Adil Giráj krími kán
Adil Giráj (krími tatár: Adil Geray, عادل كراى), (1617 – 1672) krími tatár kán.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Adil Giráj krími kán · Többet látni »
Északi háború (1655–60)
Az északi háború (1655–60) Svédország 1655-60 között a dánok, lengyelek és oroszok ellen folytatott háborújának közismert neve.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Északi háború (1655–60) · Többet látni »
Bahcsiszeráj
Bahcsiszeráj vagy Bahcsiszaraj (krími tatárul Bağçasaray) város a Krím félszigeten a Bahcsiszaraji járásban.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Bahcsiszeráj · Többet látni »
Bohdan Hmelnyickij
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bohdan_Hmelnickij.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Bohdan Hmelnyickij · Többet látni »
Cserkeszek
A cserkeszek, más néven középső cserkeszek (önelnevezésük адыгэ / adüge vagy шэрджэс / serdzsesz) Oroszország déli részén, a Karacsáj- és Cserkeszföld északnyugati részén, a Kaukázus északnyugati oldalán, a Kubán felső folyása mentén élő népcsoport.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Cserkeszek · Többet látni »
Domahida
Domahida (románul Domănești) falu Romániában Szatmár megyében.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Domahida · Többet látni »
Dzsanibek Giráj krími kán
Dzsanibek Giráj (krími tatár: Canibek Geray, جانيبک كراى), (1568 – 1636) krími tatár kán.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Dzsanibek Giráj krími kán · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Gyulafehérvár · Többet látni »
Habsburg–török háború (1663–64)
Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Havasalföld · Többet látni »
Hátszeg
right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Hátszeg · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Bahadir Giráj krími kán
I.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és I. Bahadir Giráj krími kán · Többet látni »
I. Szelamet Giráj krími kán
I.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és I. Szelamet Giráj krími kán · Többet látni »
Ibrahim oszmán szultán
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. – Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán és kalifa 1640-től 1648-ig.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Ibrahim oszmán szultán · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és II. Rákóczi György · Többet látni »
III. Iszlám Giráj krími kán
III.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és III. Iszlám Giráj krími kán · Többet látni »
IV. Mehmed szultán
#ÁTIRÁNYÍTÁS IV. Mehmed oszmán szultán.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és IV. Mehmed szultán · Többet látni »
Július 29.
Névnapok: Flóra, Márta + Márti, Adelmár, Bea, Beatrix, Csatár, Elmó, Félix, Fiorella, Fioretta, Florica, Florinda, Olaf, Olavi, Oldamur, Trixi, Tűzvirág, Vadvirág, Virág.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Július 29. · Többet látni »
Kalga
Kalga (krími tatár: qalğa, قالغا; qalğay, قالغاى), méltóságnév a Krími Tatár Kánságban, a kán után a második legfontosabb személy.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Kalga · Többet látni »
Kemény János erdélyi fejedelem
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »
Krími kánok családfája
Az alábbi családfa a krími kánok családi kapcsolatait hivatott tartalmazni.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Krími kánok családfája · Többet látni »
Krími kánok listája
Az államalakulat az 1600-as években Az alábbi lista a Krími Tatár Kánság (az Arany Horda egyik utódállama) uralkodóit tartalmazza 1441-től 1783-ig.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Krími kánok listája · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Morvaország · Többet látni »
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Rodosz (sziget) · Többet látni »
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Szászsebes · Többet látni »
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Szászváros · Többet látni »
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Szúfizmus · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és Szilézia · Többet látni »
XI. Károly svéd király
XI. Károly XI.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és XI. Károly svéd király · Többet látni »
1606
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1606 · Többet látni »
1641
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1641 · Többet látni »
1644
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1644 · Többet látni »
1654
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1654 · Többet látni »
1656
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1656 · Többet látni »
1657
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1657 · Többet látni »
1658
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1658 · Többet látni »
1661
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1661 · Többet látni »
1663
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1663 · Többet látni »
1665
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1665 · Többet látni »
1666
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1666 · Többet látni »
1674
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed Giráj krími kán és 1674 · Többet látni »
