Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Agathoklész szürakuszai türannosz, Balti-tenger, Beludzsisztán, Brit-szigetek, Cukornád, III. Alexandrosz makedón király, Izland, Kraterosz (hadvezér), La Venta, Lucius Papirius Cursor, Marseille, Multán, Olmékok, Pütheasz, Perszepolisz, Siracusa, Szamniszok, Szúza.
Agathoklész szürakuszai türannosz
Agathoklész (görög nyelven: Ἀγαθοκλῆς, Agathoklḗs; i. e. 361 – i. e. 289) - Siracusa görög zsarnoka (Szicília, Thermae Himeraeae i. e. 317– i. e. 289) és Szicília királya (i. e. 304 – i. e. 289).
Új!!: I. e. 325 és Agathoklész szürakuszai türannosz · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: I. e. 325 és Balti-tenger · Többet látni »
Beludzsisztán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Beludzsisztán (egyértelműsítő lap).
Új!!: I. e. 325 és Beludzsisztán · Többet látni »
Brit-szigetek
A Brit-szigetek (angolul British Isles) szigetek csoportja az európai kontinens északnyugati partjai mentén fekszenek, amelyek magukba foglalják a Brit-szigetet, az Ír-szigetet és vagy 1100 kisebb szigetet.
Új!!: I. e. 325 és Brit-szigetek · Többet látni »
Cukornád
A cukornád (Saccharum) a perjefélék (Poaceae) gazdaságilag igen jelentős nemzetsége.
Új!!: I. e. 325 és Cukornád · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: I. e. 325 és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Izland
Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Új!!: I. e. 325 és Izland · Többet látni »
Kraterosz (hadvezér)
Kraterosz (kb. Kr. e. 370. – Kr. e. 321, görögül Κρατερός) Nagy Sándor egyik makedón hadvezére volt, a diadokhoszok egyike.
Új!!: I. e. 325 és Kraterosz (hadvezér) · Többet látni »
La Venta
La Venta térképe Olmék szobor Kígyókőből kirakott emberarc La Venta a legnagyobb és leghíresebb olmék központ, amely Mexikó Tabasco államának déli részén található.
Új!!: I. e. 325 és La Venta · Többet látni »
Lucius Papirius Cursor
Lucius Papirius Cursor római patrícius államférfi és hadvezér, ötször consul és kétszer dictator.
Új!!: I. e. 325 és Lucius Papirius Cursor · Többet látni »
Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.
Új!!: I. e. 325 és Marseille · Többet látni »
Multán
Multán (urdu nyelven: مُلتان) város Pakisztánban, az ország földrajzi középpontján, az Indus folyó völgyében, Pandzsáb tartomány területén.
Új!!: I. e. 325 és Multán · Többet látni »
Olmékok
Az olmék kultúra központjai La Venta-i bazaltfej San Lorenzó-i bazaltfej származó szobor Csecsemő-figura La Venta-i szobrocskák Áldozati oltár maradványa, La Venta Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, Mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott.
Új!!: I. e. 325 és Olmékok · Többet látni »
Pütheasz
Pütheasz, (i. e. 380 körül – i. e. 310 körül) masszaliai (ma Marseille) ógörög utazó volt az i. e. 4. században.
Új!!: I. e. 325 és Pütheasz · Többet látni »
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Új!!: I. e. 325 és Perszepolisz · Többet látni »
Siracusa
Siracusa (szicíliai nyelven Sarausa, görögül Συρακοσαι, latinul Syracusae) város Olaszországban, Szicíliában.
Új!!: I. e. 325 és Siracusa · Többet látni »
Szamniszok
Karthágóiak A szamniszok vagy szamniták (latinul samnites), a déli Appenninek vidékén élő, az italikus nyelvek közé tartozó oszk nyelvet beszélő ókori itáliai nép volt.
Új!!: I. e. 325 és Szamniszok · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: I. e. 325 és Szúza · Többet látni »
