Tartalomjegyzék
46 kapcsolatok: A termodinamika második főtétele, Acél, Aerogél, Alumínium, Arany (kémiai elem), Argon, Üveg, Üveggyapot, Ólom, Beton, Bizmut, Cink, Ezüst, Fa (anyag), Grafit, Gránit, Gyémánt, Hélium, Hőmérséklet, Hővezetés, Hővezetési tényező, Hidrogén, Higany, Jég, Joseph Fourier, Kálium, Levegő, Magnézium, Nikkel, Nitrogén, Olaj, Oxigén, Platina, Réz, Sárgaréz, Szén, Szén-dioxid, Sztirol, Tantál, Titán (elem), Transzportjelenség, Vas, Vákuum, Vályog, Víz, Volfrám.
A termodinamika második főtétele
A természetben lejátszódó folyamatok többsége egy irányban zajlik le, fordított irányban maguktól nem mennek végbe (külső hatás egyes esetekben megfordíthatja a folyamatot).
Megnézni Hővezetési tényező és A termodinamika második főtétele
Acél
Egy öreg bányafelvonó acélkötele Acélhíd Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz.
Megnézni Hővezetési tényező és Acél
Aerogél
2,5 kilogrammos tégla 2,38 gramm tömegű aerogélen Peter Tsou (NASA) aerogélt tart a kezében Az aerogél nagyon alacsony sűrűségű, szilárd anyag, amely gélből származik, a folyékony komponenst gáznemű anyaggal cserélve ki.
Megnézni Hővezetési tényező és Aerogél
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Megnézni Hővezetési tényező és Alumínium
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Megnézni Hővezetési tényező és Arany (kémiai elem)
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Megnézni Hővezetési tényező és Argon
Üveg
Tektit (ausztralit) — átmérője 20 mm, tömege 3,5 g Illatszeres üvegcsék az i. e. 6–4. századból (Katalán Régészeti Múzeum) Római üvegedény, i. e. 1. század Az üveg többnyire átlátszó, és akár formába is önthető Muranói üvegedény (1600 körül) feng shui lakberendező elv egyik fontos kelléke Az üveg általános értelemben amorf szilárd anyag, amelynek egyes tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek.
Megnézni Hővezetési tényező és Üveg
Üveggyapot
Az üveggyapot egy üvegszálakból álló, gyapjúhoz hasonló szerkezetű szigetelőanyag.
Megnézni Hővezetési tényező és Üveggyapot
Ólom
Az ólom (nyelvújításkori magyar nevén ólmany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Ólom
Beton
Alapozás transzportbetonnal A beton mesterséges építőanyag, melynek összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz.
Megnézni Hővezetési tényező és Beton
Bizmut
A bizmut (nyelvújításkori magyar nevén: keneny) a 83-as rendszámú kémiai elem, vegyjele Bi.
Megnézni Hővezetési tényező és Bizmut
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Megnézni Hővezetési tényező és Cink
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Megnézni Hővezetési tényező és Ezüst
Fa (anyag)
Fából faragott angyalok a kis Jézussal, 15. század Különböző fatípusok bemutatója A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll.
Megnézni Hővezetési tényező és Fa (anyag)
Grafit
A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotrop módosulata.
Megnézni Hővezetési tényező és Grafit
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Megnézni Hővezetési tényező és Gránit
Gyémánt
A gyémánt neve (latinosan diamans) a görög adamosz szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami mind a keménységére utal.
Megnézni Hővezetési tényező és Gyémánt
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Megnézni Hővezetési tényező és Hélium
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Megnézni Hővezetési tényező és Hőmérséklet
Hővezetés
A hővezetés vagy konduktív hőátadás a hőátadás olyan formája, amely a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) folyékony vagy légnemű halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására jön létre.
Megnézni Hővezetési tényező és Hővezetés
Hővezetési tényező
Ha egy rendszeren belül a hőmérséklet pontról-pontra nem azonos, akkor önmagától olyan folyamat indul el, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjék.
Megnézni Hővezetési tényező és Hővezetési tényező
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Hidrogén
Higany
A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Higany
Jég
Hópelyhek (Wilson Bentley), 1902 A jég a víz szilárd fázisának neve.
Megnézni Hővezetési tényező és Jég
Joseph Fourier
Jean-Baptiste Joseph Fourier (Auxerre, 1768. március 21. – Párizs, 1830. május 16.) francia matematikus és fizikus.
Megnézni Hővezetési tényező és Joseph Fourier
Kálium
A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Kálium
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Megnézni Hővezetési tényező és Levegő
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Magnézium
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Nikkel
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Megnézni Hővezetési tényező és Nitrogén
Olaj
#ÁTIRÁNYÍTÁS Olaj (egyértelműsítő lap).
Megnézni Hővezetési tényező és Olaj
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Hővezetési tényező és Oxigén
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Megnézni Hővezetési tényező és Platina
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Megnézni Hővezetési tényező és Réz
Sárgaréz
Sárgaréz-öntvény figura Sárgaréz manométerszelep A holland ''Amandine'' hajó csavarja A sárgaréz a réz és a cink ötvözete.
Megnézni Hővezetési tényező és Sárgaréz
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Szén
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Megnézni Hővezetési tényező és Szén-dioxid
Sztirol
A sztirol egy telítetlen oldalláncú aromás szénhidrogén.
Megnézni Hővezetési tényező és Sztirol
Tantál
A tantál a periódusos rendszer 73-as rendszámú eleme.
Megnézni Hővezetési tényező és Tantál
Titán (elem)
A titán a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Hővezetési tényező és Titán (elem)
Transzportjelenség
Transzportjelenség fogalmán a vizsgált rendszert leíró extenzív fizikai mennyiségnek, a tér egyik részéből egy másik részébe történő elmozdulását, átadását, szállítását értjük.
Megnézni Hővezetési tényező és Transzportjelenség
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Megnézni Hővezetési tényező és Vas
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Megnézni Hővezetési tényező és Vákuum
Vályog
A vályog olyan törmelékes üledék, amely szemcseméret-összetétel szerint megközelítőleg azonos mennyiségben agyagból, iszapból és homokból áll (jellemzően 40-40-20% arányban).
Megnézni Hővezetési tényező és Vályog
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Megnézni Hővezetési tényező és Víz
Volfrám
A volfrám fémes elem, átmenetifém.
Megnézni Hővezetési tényező és Volfrám