Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: A termodinamika második főtétele, Anyagmennyiség, Belső energia, Energiamegmaradás, Extenzív mennyiség, Fluxus, Folyadék, Gáz, Gradiens, Halmazállapot, Hő, Hőáramlás, Hőátadás, Hőmérséklet, Hőmérséklet-vezetési tényező, Hőveszteség, Hővezetési tényező, Idő, Intenzív mennyiség, Szilárd halmazállapot, Térfogat, Transzportjelenség.
A termodinamika második főtétele
A természetben lejátszódó folyamatok többsége egy irányban zajlik le, fordított irányban maguktól nem mennek végbe (külső hatás egyes esetekben megfordíthatja a folyamatot).
Új!!: Hővezetés és A termodinamika második főtétele · Többet látni »
Anyagmennyiség
Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.
Új!!: Hővezetés és Anyagmennyiség · Többet látni »
Belső energia
A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma.
Új!!: Hővezetés és Belső energia · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Hővezetés és Energiamegmaradás · Többet látni »
Extenzív mennyiség
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ.
Új!!: Hővezetés és Extenzív mennyiség · Többet látni »
Fluxus
A fluxus (átáramlás) általában egy adott \boldsymbol felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi.
Új!!: Hővezetés és Fluxus · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Hővezetés és Folyadék · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Hővezetés és Gáz · Többet látni »
Gradiens
Két skalármező szürkeárnyalatosan ábrázolva (a sötétebb árnyalat nagyobb függvényértéknek felel meg). A kék nyilak a gradienseket jelzik. A gradiens a matematikában egy skalármezőkre alkalmazható differenciáloperátor.
Új!!: Hővezetés és Gradiens · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: Hővezetés és Halmazállapot · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Hővezetés és Hő · Többet látni »
Hőáramlás
''Természetes konvekció'' által létrehozott cirkuláció sémája A földköpenyben zajló konvekció szimulációját mutató diagram. A vörös szín a melegebb, a kék szín a hidegebb részeket jelöli. A hőáramlás vagy konvektív hőátadás a hőátadás olyan formája, amely során a hő átadása hőt felvevő, felmelegedő részecskék tovaáramlásával zajlik.
Új!!: Hővezetés és Hőáramlás · Többet látni »
Hőátadás
A hőátadás, hőközlés, hőátvitel vagy hőcsere az a fizikai folyamat, melynek során egy fizikai rendszer energiát ('''hőt''') ad át a másiknak.
Új!!: Hővezetés és Hőátadás · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Hővezetés és Hőmérséklet · Többet látni »
Hőmérséklet-vezetési tényező
A hődiffúziós tényező, közkeletű elnevezéssel: hőmérséklet-vezetési tényező (más elnevezés szerint hődiffuzivitás) anyagi állandó, amely a hőmérsékletnek térbeli és időbeli eloszlásának egyenlőtlenségéből származik, és a hőáram-sűrűség értékét befolyásolja.
Új!!: Hővezetés és Hőmérséklet-vezetési tényező · Többet látni »
Hőveszteség
A hőveszteség az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél.
Új!!: Hővezetés és Hőveszteség · Többet látni »
Hővezetési tényező
Ha egy rendszeren belül a hőmérséklet pontról-pontra nem azonos, akkor önmagától olyan folyamat indul el, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjék.
Új!!: Hővezetés és Hővezetési tényező · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Hővezetés és Idő · Többet látni »
Intenzív mennyiség
Az intenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – amely a kémiában az alkotó részecskék számával arányos – független.
Új!!: Hővezetés és Intenzív mennyiség · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Hővezetés és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Hővezetés és Térfogat · Többet látni »
Transzportjelenség
Transzportjelenség fogalmán a vizsgált rendszert leíró extenzív fizikai mennyiségnek, a tér egyik részéből egy másik részébe történő elmozdulását, átadását, szállítását értjük.
Új!!: Hővezetés és Transzportjelenség · Többet látni »
