Tartalomjegyzék
46 kapcsolatok: Amplitúdó, Állóhullám (hang), Cunami, Diffrakció, Diszperzió (fizika), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Elektromágneses sugárzás, Elektromos térerősség, Energia, Fénysebesség, Földrengés, Foton, Frekvencia, Gamma-sugárzás, Gravitációs hullám, Gravitációs tér, Hang, Harmonikus rezgőmozgás, Hertz, Hullámhossz, Hullámlovaglás, Hullámszám, Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, Interferencia, Körfrekvencia, Közeg, Látható spektrum, Longitudinális hullám, Méter, Mechanikai hullám, Mikrohullám, Nyomás, Perdület, Periódusidő, Rádióhullám, Röntgensugárzás, Reciprok, Rendszer, Rezgés, Rugalmassági modulus, Sűrűség, Szuperpozíció, Téridő, Törés (hullám), Transzverzális hullám.
- Differenciálegyenletek
Amplitúdó
Szinuszgörbe1.
Megnézni Hullám és Amplitúdó
Állóhullám (hang)
Állóhullám kialakulása, piros pontok jelölik a rezgési csomópontokat kék: jobbra haladó hullám piros: balra haladó hullám Állóhullám akkor keletkezik, ha egyazon helyen két azonos hullámhosszú hullám egymással ellentétes irányban halad át.
Megnézni Hullám és Állóhullám (hang)
Cunami
A 2004 karácsonyi cunami A cunami partot érésének sematikus ábrázolása A cunami (szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám) japán eredetű kifejezés.
Megnézni Hullám és Cunami
Diffrakció
A diffrakció vagy elhajlás a fizikában egy olyan hullámtani jelenség, mely a hullám terjedése közben következik be, ha a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik.
Megnézni Hullám és Diffrakció
Diszperzió (fizika)
A diszperzió (szétszóródás) fogalma a fizikában általában azzal kapcsolatos, hogy a hullám terjedési sebessége függ a hullám frekvenciájától (hullámhosszától).
Megnézni Hullám és Diszperzió (fizika)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Megnézni Hullám és Eötvös Loránd Tudományegyetem
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Megnézni Hullám és Elektromágneses sugárzás
Elektromos térerősség
Az elektromos (villamos) térerősség az elektromos (villamos) tér által töltéssel rendelkező testekre kifejtett erő hatása és annak mértéke, a villamos teret annak minden pontjában jellemző térvektor.
Megnézni Hullám és Elektromos térerősség
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Megnézni Hullám és Energia
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Megnézni Hullám és Fénysebesség
Földrengés
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Megnézni Hullám és Földrengés
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Megnézni Hullám és Foton
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Megnézni Hullám és Frekvencia
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Megnézni Hullám és Gamma-sugárzás
Gravitációs hullám
Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.
Megnézni Hullám és Gravitációs hullám
Gravitációs tér
A gravitációs tér (nehézségi erőtér vagy helytelenebb szóhasználatban gravitációs mező) egy fizikai modell, ahol egy tömör test hat a körülötte lévő térre, és erővel hat egy másik testre.
Megnézni Hullám és Gravitációs tér
Hang
Egy hangforrás: bőgő sziamang A hang a hallószervünk által felfogható, rugalmas közegekben – például levegőben – mechanikai hullámként terjedő rezgés.
Megnézni Hullám és Hang
Harmonikus rezgőmozgás
Harmonikus rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgásnak nevezzük a két szélsőérték között, szinuszos periodicitással végzett mozgást.
Megnézni Hullám és Harmonikus rezgőmozgás
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Megnézni Hullám és Hertz
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Megnézni Hullám és Hullámhossz
Hullámlovaglás
vitorlázat nélkül, csak a víz felhajtó- és tolóerejét és saját erejüket használják a haladásra Szörfös Oahun A hullámlovaglás vagy szörf (angol eredetije a surf, ami bukóhullámot jelent) az olimpiai sportágak egyike.
Megnézni Hullám és Hullámlovaglás
Hullámszám
A hullámszám a fizika legtöbb területén a hullámhossz reciprokával jellemzett hullámtulajdonság.
Megnézni Hullám és Hullámszám
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Megnézni Hullám és Ibolyántúli sugárzás
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Megnézni Hullám és Infravörös sugárzás
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik).
Megnézni Hullám és Interferencia
Körfrekvencia
Rezgések, hullámok gyakoriságának jellemzésére többféle paraméter is használható, ezek a hullámhossz, a frekvencia és a körfrekvencia.
Megnézni Hullám és Körfrekvencia
Közeg
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül.
Megnézni Hullám és Közeg
Látható spektrum
Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.
Megnézni Hullám és Látható spektrum
Longitudinális hullám
Longitudinális síkhullám Lépegető rugó fémből A longitudinális hullám olyan hullám, mely a haladási irányával párhuzamosan kelt rezgéseket.
Megnézni Hullám és Longitudinális hullám
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Megnézni Hullám és Méter
Mechanikai hullám
transzverzális haladó hullám. A kék pötty harmonikus rezgőmozgást végez, de nem halad.Mechanikai hullámnak nevezzük egy deformáció, állapotváltozás terjedését rugalmas közegben.
Megnézni Hullám és Mechanikai hullám
Mikrohullám
A mikrohullámok olyan elektromágneses hullámok, amelyeknek a frekvenciája nagyjából 0,3-300 GHz közötti, ennek megfelelően a hullámhosszuk 1 m–1 mm között van.
Megnézni Hullám és Mikrohullám
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Megnézni Hullám és Nyomás
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Megnézni Hullám és Perdület
Periódusidő
A periódusidő egy ismétlődő jelenség időbeli jellemzésére szolgál.
Megnézni Hullám és Periódusidő
Rádióhullám
Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.
Megnézni Hullám és Rádióhullám
Röntgensugárzás
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.
Megnézni Hullám és Röntgensugárzás
Reciprok
hiperbola. A matematikában egy nullától különböző szám reciprokának vagy multiplikatív inverzének azt a számot nevezik, amivel a számot szorozva az eredmény 1.
Megnézni Hullám és Reciprok
Rendszer
A rendszer fogalma a tudományok és a tudományfilozófia egyik legalapvetőbb fogalma, mégis csak a huszadik században kezdtek el foglalkozni vele, a rendszerelmélet más fogalmaival együtt.
Megnézni Hullám és Rendszer
Rezgés
Egytömegű, ideális lengőrendszer A mechanikai rezgés vagy lengés oszcilláló mozgást jelent egy egyensúlyi állapot körül.
Megnézni Hullám és Rezgés
Rugalmassági modulus
A szilárdságtanban és rugalmasságtanban a rugalmassági modulus vagy Young-modulus egy anyagra jellemző állandó, az adott anyag merevségéről nyújt információt.
Megnézni Hullám és Rugalmassági modulus
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Megnézni Hullám és Sűrűség
Szuperpozíció
A szuperpozíció elve lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszerre vonatkozó általános elv.
Megnézni Hullám és Szuperpozíció
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne.
Megnézni Hullám és Téridő
Törés (hullám)
Hullámok törése egyenes közeghatáron Hullámtörés akkor következik be, amikor hullámtani szempontból különböző közegek határára ferdén érkező hullám terjedési iránya az új közegben megváltozik.
Megnézni Hullám és Törés (hullám)
Transzverzális hullám
A fény számos különböző transzverzális hullámból tevődik össze. Transzverzális síkhullám terjedése egy 2d rácson. Transzverzális gömbhullám terjedése egy 2d rácson. A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.
Megnézni Hullám és Transzverzális hullám
Lásd még
Differenciálegyenletek
- Differenciálegyenlet
- Disztribúció (matematika)
- Hullám
- Közönséges differenciálegyenlet
- Láncgörbe
- Laplace-transzformáció
- Lineáris differenciálegyenlet
- Matematikai inga
- Parciális differenciálegyenlet
- Schrödinger-egyenlet
- Smoluchowski-féle koagulációs egyenlet