Tartalomjegyzék
31 kapcsolatok: Banovina (tájegység), Bertalan apostol, Cillei család, Független Horvát Állam, Ferences rend, Horvátország, Hrasztovica vára, Jugoszlávia, Katonai határőrvidék, Középkor, Krajinai Szerb Köztársaság, Magyarország első katonai felmérése, Második világháború, Petrinjčica, Petrinya, Szent Quirinus, Szentlélek, Szentlélek-templom (Hrasztovica), Sziszek, Sziszek-Monoszló megye, Tallóci Matkó, Török hódoltság, Templomosok, Vihar hadművelet, Zágráb vármegye, Zsigmond magyar király, 16. század, 18. század, 1857, 1900, 2011.
Banovina (tájegység)
A Banovina (korábban Banska krajina, vagy Banija) egy természetföldrajzi egység Horvátország középső részén, Sziszek-Monoszló megye területén.
Megnézni Hrasztovica és Banovina (tájegység)
Bertalan apostol
Szent Bertalan; Michelangelo: Utolsó ítélet (részlet) a Sixtus-kápolna oltárfalán, Róma, (1535-1541). Az apostol a saját bőrét tartja. Erre a bőrre Michelangelo az önarcképét festette meg Bertalan apostol szobra a milánói dómban Bertalan apostol vagy Szent Bertalan (? – kb.
Megnézni Hrasztovica és Bertalan apostol
Cillei család
A Cilleiek, a Stájer Hercegség területéről származó, nagy hatalomra szert tevő főúri család, amely a középkori európai történelemre és a középkori Magyar Királyság története szempontjából is jelenős szereppel bírtak.
Megnézni Hrasztovica és Cillei család
Független Horvát Állam
A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.
Megnézni Hrasztovica és Független Horvát Állam
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Megnézni Hrasztovica és Ferences rend
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Hrasztovica és Horvátország
Hrasztovica vára
Hrasztovica vára egy középkori várrom Horvátországban, a Petrinyához tartozó Hrasztovica település határában.
Megnézni Hrasztovica és Hrasztovica vára
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Megnézni Hrasztovica és Jugoszlávia
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Megnézni Hrasztovica és Katonai határőrvidék
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Hrasztovica és Középkor
Krajinai Szerb Köztársaság
A Krajinai Szerb Köztársaság, egyszerűbben Szerb Krajina, vagy Krajina, egy a délszláv háború idején a Horvátország területén belül önmagát függetlennek kikiáltó, többségében szerbek lakta terület volt.
Megnézni Hrasztovica és Krajinai Szerb Köztársaság
Magyarország első katonai felmérése
Josephinische Landesaufnahme, 1763–87 date.
Megnézni Hrasztovica és Magyarország első katonai felmérése
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Hrasztovica és Második világháború
Petrinjčica
A Petrinjčica (Petrinja és Petrinjica néven is ismert) egy patak Horvátországban, Szlavóniában.
Megnézni Hrasztovica és Petrinjčica
Petrinya
Petrinya város és község Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.
Megnézni Hrasztovica és Petrinya
Szent Quirinus
Krk város Fő terén álló kút oldalán Perint parti emlékhely, ahol a holttestét megtalálták – ma Szombathely Óperint utca - emléktábla halálának 1700. évfordulójára Szent Quirinus (? – Savaria, 303.
Megnézni Hrasztovica és Szent Quirinus
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Megnézni Hrasztovica és Szentlélek
Szentlélek-templom (Hrasztovica)
A hrasztovicai Szentlélek-templom egy templomrom Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében a Petrinyához tartozó Hrasztovica településen.
Megnézni Hrasztovica és Szentlélek-templom (Hrasztovica)
Sziszek
Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.
Megnézni Hrasztovica és Sziszek
Sziszek-Monoszló megye
Sziszek-Monoszló megye (horvátul Sisačko-moslavačka županija) Horvátország középső részén fekszik, székhelye Sziszek.
Megnézni Hrasztovica és Sziszek-Monoszló megye
Tallóci Matkó
Tallóci Matkó (? – 1445. január), névalakjai: Thallóczy Matkó (Máté, Mátyus), horvátul: Matko Talovac, raguzai származású zászlósúr, szlavón (1435–1445) és dalmát-horvát bán (1436–1445).
Megnézni Hrasztovica és Tallóci Matkó
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Hrasztovica és Török hódoltság
Templomosok
Krisztus-rendi kolostor Tomarban (Portugália) A templomosok vagy templomos lovagrend (latinul milites templi) az egyik leghíresebb katolikus harcos szerzetesrend, egyházi lovagrend volt.
Megnézni Hrasztovica és Templomosok
Vihar hadművelet
A Vihar hadművelet (szerbhorvátul Operacija Oluja, Операција Олуја) volt a horvátországi háború utolsó nagy csatája, mely a boszniai háború kimenetelében is jelentős szerepet játszott.
Megnézni Hrasztovica és Vihar hadművelet
Zágráb vármegye
Mátyás király halálakor Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében.
Megnézni Hrasztovica és Zágráb vármegye
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Hrasztovica és Zsigmond magyar király
16. század
A 16.
Megnézni Hrasztovica és 16. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Hrasztovica és 18. század
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Megnézni Hrasztovica és 1857
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Hrasztovica és 1900
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Megnézni Hrasztovica és 2011