Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
125 kapcsolatok: Adriai-tenger, Aleppói fenyő, Újlak (Horvátország), Šibenik, Šibenik-Knin megye, Balkán-félsziget, Békásd, Belovár, Biokovo, Bosznia-Hercegovina, Brač, Bród, Brioni Nemzeti Park, Cetina (folyó), Cres (sziget), Dalmácia, Dalmácia (horvátországi régió), Délkelet-Európa, Dinara, Dinári-hegység, Dráva, Drávaköz, Dubrovnik, Dubrovnik-Neretva megye, Dugi Otok, Duna, Erdő, Eszék, Európa, Félsziget, Földgáz, Földközi-tenger, Feketefenyő, Fiume, Folyó, Galijula, Gorski kotar, Hegyvidéki éghajlat, Horvát tengerpart, Horvátország, Horvátország lakott szigeteinek listája, Hvar (sziget), Illiricum flóratartomány, Isztria, Isztria megye, Isztriai-félsziget, Karszt, Károlyváros, Kárpát-medence, Közép-Európa, ..., Kőolaj, Keménylombú erdő, Kis-Kapela, Kontinentális éghajlat, Konyhasó, Kopácsi-rét, Kornati Nemzeti Park, Krk (sziget), Krka (Horvátország), Krka Nemzeti Park, Kulpa, Kvarner-öböl, Lónyamező, Lópatkó, Lika, Lombhullató növény, Magyaltölgy, Magyarország, Makarskai riviéra, Mérsékelt öv, Mészkő (kőzet), Mediterrán éghajlat, Mediterrán flóraterület, Medvednica, Mirna, Mljet, Montenegró, Mura (Dráva), Muraköz megye, Muraszentmárton, Nagy-Kapela, Nemzeti park, Neretva, Nin (település), Pag (sziget), Pag (település), Paklenica Nemzeti Park, Papuk, Póla, Pelješac-félsziget, Plitvicei-tavak, Pozsega, Prevlaka-félsziget, Rab (sziget), Risnjak, Skradin, Split, Split-Dalmácia megye, Ston, Száva, Szerémség, Szerbia, Sziszek, Szlavónia, Szlovénia, Szubmediterrán flóraterület (Európa), Tűlevelűek, Tó, Tölgy, Telašćica, Tengerszint feletti magasság, Učka, Umag, UNESCO, Varasd, Velebit (hegység), Világörökség, Vinkovce, Virágos kőris, Vukovár, Vukovár-Szerém megye, Zágráb, Zára, Zrmanja, 1870-es évek. Bővíteni index (75 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Új!!: Horvátország földrajza és Adriai-tenger · Többet látni »
Aleppói fenyő
Az aleppói fenyő vagy Aleppó-fenyő (Pinus halepensis) a fenyőfélék családjába tartozó növényfaj, amely a Mediterráneum egész térségében elterjedt.
Új!!: Horvátország földrajza és Aleppói fenyő · Többet látni »
Újlak (Horvátország)
Újlak város és község Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Újlak (Horvátország) · Többet látni »
Šibenik
Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Šibenik · Többet látni »
Šibenik-Knin megye
Šibenik-Knin megye közigazgatási egység Horvátországban, Dalmácia északi-középső részén.
Új!!: Horvátország földrajza és Šibenik-Knin megye · Többet látni »
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: Horvátország földrajza és Balkán-félsziget · Többet látni »
Békásd
Békásd, falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Békásd · Többet látni »
Belovár
Belovár város és község Horvátországban, Belovár-Bilogora megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Belovár · Többet látni »
Biokovo
Az Biokovo egy tengerparti hegység Horvátországban, Dalmácia területén.
Új!!: Horvátország földrajza és Biokovo · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Horvátország földrajza és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Brač
Brač sziget elhelyezkedése az Adrián Supetar, a sziget fővárosa Bol Sumartin Kavicsos öböl a szigeten Kikötő Bol a tenger felől A Horvátországhoz tartozó Brač (ča horvátul Broc) 396 km² területével az Adriai-tenger harmadik legnagyobb, 778 méter magas Vidova gorájával pedig legmagasabb szigete.
Új!!: Horvátország földrajza és Brač · Többet látni »
Bród
Bród, némely forrásban Szlavónbród (régi magyar nevén Nagyrév) Horvátország hatodik legnagyobb városa, Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye.
Új!!: Horvátország földrajza és Bród · Többet látni »
Brioni Nemzeti Park
Térkép Brioni Brioni Eleanor Roosevelt és Tito A Brioni Nemzeti Park Horvátországban található.
Új!!: Horvátország földrajza és Brioni Nemzeti Park · Többet látni »
Cetina (folyó)
A Cetina egy folyó Közép-Dalmáciában, Horvátországban.
Új!!: Horvátország földrajza és Cetina (folyó) · Többet látni »
Cres (sziget)
Lubenica strand ''(Plaža Lubenica)'' A Horvátországhoz tartozó Cres (olaszul Cherso) az Adriai-tenger legnagyobb szigete (a szomszédos Krk-val együtt) 405,70 km² területével.
Új!!: Horvátország földrajza és Cres (sziget) · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Horvátország földrajza és Dalmácia · Többet látni »
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Új!!: Horvátország földrajza és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »
Délkelet-Európa
Délkelet-Európa területe a Ciprusi Köztársaság jelölése nélkül Délkelet-Európa Európa egyik régiója.
Új!!: Horvátország földrajza és Délkelet-Európa · Többet látni »
Dinara
A Dinara hegység Horvátországban, Bosznia-Hercegovina határán, a Dinári-hegység része.
Új!!: Horvátország földrajza és Dinara · Többet látni »
Dinári-hegység
A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik.
Új!!: Horvátország földrajza és Dinári-hegység · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Horvátország földrajza és Dráva · Többet látni »
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Új!!: Horvátország földrajza és Drávaköz · Többet látni »
Dubrovnik
Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.
Új!!: Horvátország földrajza és Dubrovnik · Többet látni »
Dubrovnik-Neretva megye
Dubrovnik-Neretva megye (horvátul Dubrovačko-neretvanska županija) Horvátország legdélebbi részén, Dél-Dalmáciában fekszik, központja Dubrovnik.
Új!!: Horvátország földrajza és Dubrovnik-Neretva megye · Többet látni »
Dugi Otok
A Dugi Otok (horvátul am. hosszú sziget) az Adriai-tengeren található, Horvátország részét képezi.
Új!!: Horvátország földrajza és Dugi Otok · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Horvátország földrajza és Duna · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Horvátország földrajza és Erdő · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Horvátország földrajza és Eszék · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Horvátország földrajza és Európa · Többet látni »
Félsziget
Félsziget Horvátországban A félsziget a szárazföldnek a vízbe benyúló része, melyet összefüggő víz legalább három oldalról körbevesz.
Új!!: Horvátország földrajza és Félsziget · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Horvátország földrajza és Földgáz · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Horvátország földrajza és Földközi-tenger · Többet látni »
Feketefenyő
A feketefenyő (Pinus nigra) a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj.
Új!!: Horvátország földrajza és Feketefenyő · Többet látni »
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Fiume · Többet látni »
Folyó
A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.
Új!!: Horvátország földrajza és Folyó · Többet látni »
Galijula
Galijula egy kis lakatlan sziget Horvátországban, a Dalmáciában, az Adriai-tenger délnyugati részén, Palagruža szigetétől 3 tengeri mérföldre.
Új!!: Horvátország földrajza és Galijula · Többet látni »
Gorski kotar
Gorski kotar elhelyezkedése Horvátországban A Gorski kotar (vagy magyarul Hegyvidék) Horvátország földrajzi és történelmi régiója az ország nyugati részén, Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Gorski kotar · Többet látni »
Hegyvidéki éghajlat
A hegyvidéki éghajlat vagy alpesi éghajlat a Föld minden éghajlati övezetében megtalálható.
Új!!: Horvátország földrajza és Hegyvidéki éghajlat · Többet látni »
Horvát tengerpart
Paklenicai alkony A horvát tengerpart vagy horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger erősen tagolt horvátországi partvidéke, a világ egyik legtagoltabb tengerpartja, a tenger és a Dinári-hegység között.
Új!!: Horvátország földrajza és Horvát tengerpart · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Horvátország földrajza és Horvátország · Többet látni »
Horvátország lakott szigeteinek listája
Horvátország szigetei az Adrián Ez a lista Horvátország lakott szigeteit sorolja fel, a szigeteken tartózkodó népesség száma szerint a 2001.
Új!!: Horvátország földrajza és Horvátország lakott szigeteinek listája · Többet látni »
Hvar (sziget)
A Horvátországhoz tartozó Hvar (olaszul Lesina) szigete az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el.
Új!!: Horvátország földrajza és Hvar (sziget) · Többet látni »
Illiricum flóratartomány
A nyugat-balkáni flóratartomány (Illiricum, illetve Illyricum) az északi flórabirodalom (Holarktisz) szubmediterrán flóraterületének része.
Új!!: Horvátország földrajza és Illiricum flóratartomány · Többet látni »
Isztria
#ÁTIRÁNYÍTÁS Isztriai-félsziget.
Új!!: Horvátország földrajza és Isztria · Többet látni »
Isztria megye
Isztria megye (horvátul Istarska županija) Nyugat-Horvátországban, az Isztriai-félszigeten helyezkedik el.
Új!!: Horvátország földrajza és Isztria megye · Többet látni »
Isztriai-félsziget
Hum Pólában A Mirna folyó Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik.
Új!!: Horvátország földrajza és Isztriai-félsziget · Többet látni »
Karszt
Jellegzetes karsztfelszín (Franciaország, Gorges de la Cesse Minerve, Hérault) A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest).
Új!!: Horvátország földrajza és Karszt · Többet látni »
Károlyváros
Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Károlyváros megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Károlyváros · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Horvátország földrajza és Kárpát-medence · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Horvátország földrajza és Közép-Európa · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Horvátország földrajza és Kőolaj · Többet látni »
Keménylombú erdő
Paratölgyes erdő Portugáliában A keménylombú erdő (Durilignosa) a mediterrán éghajlat zonális növénytársulása.
Új!!: Horvátország földrajza és Keménylombú erdő · Többet látni »
Kis-Kapela
A Kis-Kapela a Dinári-hegység egyik hegylánca Horvátország északnyugati részén.
Új!!: Horvátország földrajza és Kis-Kapela · Többet látni »
Kontinentális éghajlat
A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).
Új!!: Horvátország földrajza és Kontinentális éghajlat · Többet látni »
Konyhasó
Konyhasó halomban és sószóróban A konyhasó (vagy legfőbb összetevőjének kémiai neve után nátrium-klorid, melynek képlete: NaCl) az egyik legismertebb só a Földön.
Új!!: Horvátország földrajza és Konyhasó · Többet látni »
Kopácsi-rét
Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület főbejárata A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében (Drávaszögben) elterülő, változatos élőhelyeket magába foglaló természetvédelmi terület.
Új!!: Horvátország földrajza és Kopácsi-rét · Többet látni »
Kornati Nemzeti Park
A Kornati Nemzeti Park Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb nemzeti parkja.
Új!!: Horvátország földrajza és Kornati Nemzeti Park · Többet látni »
Krk (sziget)
Krk (olaszul Veglia, ča horvátul Khark; kiejtése: körk) Horvátország és az Adriai-tenger legnagyobb szigete a szomszédos Cres szigetével együtt.
Új!!: Horvátország földrajza és Krk (sziget) · Többet látni »
Krka (Horvátország)
A Krka folyó Horvátország területén.
Új!!: Horvátország földrajza és Krka (Horvátország) · Többet látni »
Krka Nemzeti Park
Vízesések a nemzeti parkban A Krka Nemzeti Park (horvátul Nacionalni park Krka) 17 km-re található Šibeniktől.
Új!!: Horvátország földrajza és Krka Nemzeti Park · Többet látni »
Kulpa
A Kulpa völgye Sodevci mellett A Kulpa (horvátul Kupa, szlovénül Kolpa) folyó Horvátország és Szlovénia területén, a Száva jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Horvátország földrajza és Kulpa · Többet látni »
Kvarner-öböl
A Kvarner-öböl (horvátul Kvarnerski zaljev, olaszul Golfo del Quarnero) az Adriai-tenger egy része, amely az Isztriai-félsziget, a szárazföld és számos kisebb-nagyobb sziget között helyezkedik el, és Horvátország területéhez tartozik.
Új!!: Horvátország földrajza és Kvarner-öböl · Többet látni »
Lónyamező
A Lónyamező egy síkság Horvátország középső részén.
Új!!: Horvátország földrajza és Lónyamező · Többet látni »
Lópatkó
Hagyományos lópatkók Patkószegek A lópatkó az a többnyire félhold alakú, vasból, rézből, alumíniumból vagy más anyagból készült ívelt fémeszköz, mellyel a ló patáját a kopás ellen védi.
Új!!: Horvátország földrajza és Lópatkó · Többet látni »
Lika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lika (egyértelműsítő lap).
Új!!: Horvátország földrajza és Lika · Többet látni »
Lombhullató növény
A botanikában lombhullató (ismert még mint: levélhullató, lombváltó vagy nyárizöld) növényeknek azokat a fákat, cserjéket vagy évelő lágy szárú növényeket nevezzük, melyek az év valamely részében elhullajtják a leveleiket (abszcisszió).
Új!!: Horvátország földrajza és Lombhullató növény · Többet látni »
Magyaltölgy
Porzós virágzata Makkjai ''Quercus ilex'' A magyaltölgy (Quercus ilex) a bükkfafélék (Fagaceae) családjába, azon belül a tölgy (Quercus) nemzetségbe tartozó fa.
Új!!: Horvátország földrajza és Magyaltölgy · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Horvátország földrajza és Magyarország · Többet látni »
Makarskai riviéra
A Makarskai riviéra Horvátország földrajzi régiója a tengerparton, Split-Dalmácia megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Makarskai riviéra · Többet látni »
Mérsékelt öv
A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik.
Új!!: Horvátország földrajza és Mérsékelt öv · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Horvátország földrajza és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Mediterrán éghajlat
Mediterrán éghajlatú területek A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.
Új!!: Horvátország földrajza és Mediterrán éghajlat · Többet látni »
Mediterrán flóraterület
A mediterrán flóraterület az északi flórabirodalom (Holarktisz) 12 flóraterületének egyike.
Új!!: Horvátország földrajza és Mediterrán flóraterület · Többet látni »
Medvednica
A Medvednica egy hegylánc Horvátországban, Zágráb megyében, amely elválasztja a horvát fővárost, Zágrábot az északabbra fekvő Zagorje szomszédos területétől.
Új!!: Horvátország földrajza és Medvednica · Többet látni »
Mirna
A Mirna folyó az Isztriai-félszigeten, Isztria leghosszabb folyója.
Új!!: Horvátország földrajza és Mirna · Többet látni »
Mljet
Mljet (olaszul Meleda) egy Horvátországhoz tartozó, majd' 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában.
Új!!: Horvátország földrajza és Mljet · Többet látni »
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Új!!: Horvátország földrajza és Montenegró · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Horvátország földrajza és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muraköz megye
Muraköz megye (horvátul Međimurska županija) Horvátország legkisebb és legsűrűbben lakott megyéje, székhelye Csáktornya.
Új!!: Horvátország földrajza és Muraköz megye · Többet látni »
Muraszentmárton
jobbra Muraszentmárton (horvátul Sveti Martin na Muri, 1965 és 1991 között Martin na Muri) falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Muraszentmárton · Többet látni »
Nagy-Kapela
A Nagy-Kapela a Dinári-hegység egyik hegylánca Horvátország északnyugati részén.
Új!!: Horvátország földrajza és Nagy-Kapela · Többet látni »
Nemzeti park
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
Új!!: Horvátország földrajza és Nemzeti park · Többet látni »
Neretva
A Neretva (olaszul Narenta) folyam Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén.
Új!!: Horvátország földrajza és Neretva · Többet látni »
Nin (település)
Nin város és község (járás) Horvátországban, Dalmáciában, Zára megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Nin (település) · Többet látni »
Pag (sziget)
Pag Horvátország 5.
Új!!: Horvátország földrajza és Pag (sziget) · Többet látni »
Pag (település)
Pag város és község (járás) Horvátországban, Zára megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Pag (település) · Többet látni »
Paklenica Nemzeti Park
A Paklenica Nemzeti Park a Velebit-hegylánc tengeri oldalán, kb.
Új!!: Horvátország földrajza és Paklenica Nemzeti Park · Többet látni »
Papuk
A Papuk egy középhegység Horvátország szlavóniai régiójában, Pozsega és Szalatnok városok között.
Új!!: Horvátország földrajza és Papuk · Többet látni »
Póla
Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Póla · Többet látni »
Pelješac-félsziget
Pelješac fekvése Horvátországban Térkép A 8000 fős Pelješac-félszigetet a hajóskapitányok és a legfinomabb horvát vörösbor szülőföldjeként tartják számon.
Új!!: Horvátország földrajza és Pelješac-félsziget · Többet látni »
Plitvicei-tavak
A Plitvicei-tavak Horvátországban található tórendszer.
Új!!: Horvátország földrajza és Plitvicei-tavak · Többet látni »
Pozsega
Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.
Új!!: Horvátország földrajza és Pozsega · Többet látni »
Prevlaka-félsziget
A Prevlaka-félsziget keskeny földnyelv Horvátország déli csücskében, az Adriai-tengeren, a Kotori-öböl bejáratánál.
Új!!: Horvátország földrajza és Prevlaka-félsziget · Többet látni »
Rab (sziget)
A Rab-sziget vagy egyszerűen csak Rab (horvátul Otok Rab vagy Rab, olaszul Isola Arbe vagy Arbe) sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Tengermellék-Hegyvidék megyéhez tartozik.
Új!!: Horvátország földrajza és Rab (sziget) · Többet látni »
Risnjak
A Risnjak egy hegység és nemzeti park Horvátországban, Gorski kotar területén.
Új!!: Horvátország földrajza és Risnjak · Többet látni »
Skradin
Skradin város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Skradin · Többet látni »
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Horvátország földrajza és Split · Többet látni »
Split-Dalmácia megye
Split-Dalmácia megye közigazgatási egység Horvátországban, Dalmácia középső részén.
Új!!: Horvátország földrajza és Split-Dalmácia megye · Többet látni »
Ston
Ston (ejtsd: szton) kisváros és község (járás) Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében, a Pelješac-félsziget bejáratánál.
Új!!: Horvátország földrajza és Ston · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Horvátország földrajza és Száva · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Horvátország földrajza és Szerémség · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Horvátország földrajza és Szerbia · Többet látni »
Sziszek
Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.
Új!!: Horvátország földrajza és Sziszek · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Horvátország földrajza és Szlavónia · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Horvátország földrajza és Szlovénia · Többet látni »
Szubmediterrán flóraterület (Európa)
A szubmediterrán flóraterület az északi flórabirodalom (Holarktisz) része, a mediterrán flóraterület északi határvidéke.
Új!!: Horvátország földrajza és Szubmediterrán flóraterület (Európa) · Többet látni »
Tűlevelűek
A tűlevelűek (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya.
Új!!: Horvátország földrajza és Tűlevelűek · Többet látni »
Tó
A Nahuel Huapi-tó (Argentína) Kasmírban Tanganyika-tavon A tó szárazfölddel körülvett állóvíz.
Új!!: Horvátország földrajza és Tó · Többet látni »
Tölgy
Tölgyfa a Budai-hegységben Kocsányos tölgyek télen Tölgylevelek 263px Kocsányos tölgy (Quercus robur) határozó 263px 263px A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal.
Új!!: Horvátország földrajza és Tölgy · Többet látni »
Telašćica
A Telašćica egy tengeröböl Horvátországban, az Adriai-tenger keleti partjának középső részén fekvő Dugi Otok nevű sziget délkeleti partján.
Új!!: Horvátország földrajza és Telašćica · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Horvátország földrajza és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Učka
Az Učka egy hegylánc Horvátország északnyugati részén, Isztria megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Učka · Többet látni »
Umag
Umag (olaszul Umago) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Umag · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Horvátország földrajza és UNESCO · Többet látni »
Varasd
Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.
Új!!: Horvátország földrajza és Varasd · Többet látni »
Velebit (hegység)
A Velebit a legnagyobb, ugyanakkor nem a legmagasabb hegylánc Horvátországban.
Új!!: Horvátország földrajza és Velebit (hegység) · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Horvátország földrajza és Világörökség · Többet látni »
Vinkovce
Vinkovce Vinkovci (középkori neve „Szentillye”) város Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.
Új!!: Horvátország földrajza és Vinkovce · Többet látni »
Virágos kőris
A virágos kőris, más néven mannakőris (Fraxinus ornus) az olajfafélék családjába tartozó lombhullató fafaj.
Új!!: Horvátország földrajza és Virágos kőris · Többet látni »
Vukovár
Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.
Új!!: Horvátország földrajza és Vukovár · Többet látni »
Vukovár-Szerém megye
Kelet-Horvátország térképe Vukovár-Szerém megye vagy Valkóvár-Szerém megye (horvátul Vukovarsko-srijemska županija) Kelet-Horvátország egyik megyéje.
Új!!: Horvátország földrajza és Vukovár-Szerém megye · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Horvátország földrajza és Zágráb · Többet látni »
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Új!!: Horvátország földrajza és Zára · Többet látni »
Zrmanja
A Zrmanja folyó Dalmáciában, Horvátország területén.
Új!!: Horvátország földrajza és Zrmanja · Többet látni »
1870-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Horvátország földrajza és 1870-es évek · Többet látni »
