Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Apahida, Arad (Románia), Újfehértó, Árpád-vonal, Budapest, Csap (település), Dél Hadseregcsoport, Debrecen, Derecske, Endrőd, Gyoma (település), Hajdúszoboszló, Harmadik Birodalom, Heszlényi József, ISBN, Jagdpanzer 38(t) Hetzer, Jagdpanzer IV, Karcag, Kárpátok, Körösök, Körösladány, Közép Hadseregcsoport, Kisújszállás, Kolozsvár, Komádi, Lviv, Magyar 2. hadsereg, Magyar Királyság, Magyarország, Második világháború, Mezőtúr, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagykálló, Nagyszalonta, Nagyvárad, Nyíregyháza, Október 26., Október 9., Panzerkampfwagen V, Panzerkampfwagen VI B, Piac utca, Polgár (település), Református kistemplom (Debrecen), Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, Román Királyság, Románia, Sebes-Körös, Sturmgeschütz III, Szövetséges hatalmak a második világháborúban, Szeged, ..., Szurdok (Románia), Túrkeve, Tisza, Tiszalök, Tiszántúl, Tokaj, Ukrajna, Villámháború, Visztula, Zilah, 1. magyar hadsereg, 1944, 2. Ukrán Front, 3. magyar hadsereg. Bővíteni index (14 több) »
Apahida
Apahida (románul Apahida, németül Bruckendorf, latinul Pons Abbatis) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Apahida · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Arad (Románia) · Többet látni »
Újfehértó
Újfehértó város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Újfehértó · Többet látni »
Árpád-vonal
Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Árpád-vonal · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Budapest · Többet látni »
Csap (település)
Csap területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Csap (település) · Többet látni »
Dél Hadseregcsoport
Dél Hadseregcsoport (németül Heeresgruppe Süd, rövidítve HG Süd vagy HGr Süd) volt a neve a második világháború során a német Wehrmacht egyik magasabbegységének.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Dél Hadseregcsoport · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Debrecen · Többet látni »
Derecske
Derecske város Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Derecske · Többet látni »
Endrőd
Endrőd ma Gyomaendrőd város része Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Endrőd · Többet látni »
Gyoma (település)
Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés vármegye Gyomaendrődi járásában, 1982 előtt önálló nagyközség volt.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Gyoma (település) · Többet látni »
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Hajdúszoboszló · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Heszlényi József
Heszlényi József (született: Heyszl József, 1890. július 24. – 1945. június 2.) tüzér vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Heszlényi József · Többet látni »
ISBN
81-7525-766-0 a tetejére, a 13 számjegyű az aljára kerül. Mindkét szám ugyanazt a könyvet jelöli. (2007. január 1. óta a vonalkód fölött is a 13 jegyű ISBN-t kell feltüntetni.) Az ISBN vagy ISBN-szám (International Standard Book Number) 13 jegyű (a 2007. január 1. előtt kiadott könyveknél 10 jegyű) azonosítószám, a könyvek és egyéb monografikus jellegű művek (a részletes listát lásd az Alkalmazási köre szakaszban) nyilvántartására szolgáló nemzetközi szabványos számrendszerhez tartozó kód.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és ISBN · Többet látni »
Jagdpanzer 38(t) Hetzer
A Jagdpanzer 38(t) (Sd.Kfz. 138/2) a második világháború után mint Hetzer („lesvető”) vált ismertté.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Jagdpanzer 38(t) Hetzer · Többet látni »
Jagdpanzer IV
A Jagdpanzer IV (Sd.Kfz. 162) egy vadászpáncélos volt, amely a Panzer IV-es alvázán alapult, és három fő variációja készült.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Jagdpanzer IV · Többet látni »
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Karcag · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Kárpátok · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Körösök · Többet látni »
Körösladány
Körösladány város Békés vármegye Szeghalmi járásában.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Körösladány · Többet látni »
Közép Hadseregcsoport
Közép Hadseregcsoport (németül Heeresgruppe Mitte) volt a neve a második világháború során a német Wehrmacht egyik magasabbegységének.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Közép Hadseregcsoport · Többet látni »
Kisújszállás
Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Kisújszállás · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Kolozsvár · Többet látni »
Komádi
Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Komádi · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Lviv · Többet látni »
Magyar 2. hadsereg
Veszteségek a harcok után a Don partján, 1942 Német, olasz, román és magyar hadifoglyok, 1943 II. Magyar Hadsereg katonái 1942 karácsonyán a keleti hadszíntéren A Magyar 2.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Magyar 2. hadsereg · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Második világháború · Többet látni »
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Mezőtúr · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Nagykálló
Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Nagykálló · Többet látni »
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Nagyszalonta · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Nagyvárad · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Nyíregyháza · Többet látni »
Október 26.
Névnapok: Dömötör + Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Medox, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Október 26. · Többet látni »
Október 9.
Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Október 9. · Többet látni »
Panzerkampfwagen V
A Panzerkampfwagen V Panther (jelentése párduc) a Harmadik Birodalom egy közepesharckocsi-típusa, melyet a második világháború alatt fejlesztettek ki és alkalmaztak.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Panzerkampfwagen V · Többet látni »
Panzerkampfwagen VI B
A Panzerkampfwagen VI Ausf.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Panzerkampfwagen VI B · Többet látni »
Piac utca
A Piac utca Debrecen egyik legfontosabb utcája.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Piac utca · Többet látni »
Polgár (település)
Polgár város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban, a Polgári kistérség székhelye.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Polgár (település) · Többet látni »
Református kistemplom (Debrecen)
A debreceni református kistemplom (helyi elnevezéssel: kistemplom vagy csonkatemplom) Debrecenben, a Piac utca és a Széchenyi utca délnyugati sarkán található Révész-téren áll.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Református kistemplom (Debrecen) · Többet látni »
Rogyion Jakovlevics Malinovszkij
Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (Odessza, 1898. november 23. – Moszkva, 1967. március 31.) orosz-szovjet katona, a Szovjetunió marsallja és védelmi minisztere.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Rogyion Jakovlevics Malinovszkij · Többet látni »
Román Királyság
A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Román Királyság · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Románia · Többet látni »
Sebes-Körös
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Sebes-Körös · Többet látni »
Sturmgeschütz III
A Sturmgeschütz III (Sd. Kfz. 142, rövidítve StuG III) rohamlöveg a Harmadik Birodalom legsikeresebb és legnagyobb számban gyártott páncélozott harcjárműve volt a második világháború során.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Sturmgeschütz III · Többet látni »
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek (angolul Allies) a második világháborúban azok az országok voltak, amelyek együtt küzdöttek az ún.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Szövetséges hatalmak a második világháborúban · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Szeged · Többet látni »
Szurdok (Románia)
Szurdok (jiddisül סטרימטרה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Szurdok (Románia) · Többet látni »
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Túrkeve · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Tisza · Többet látni »
Tiszalök
Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban található.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Tiszalök · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Tiszántúl · Többet látni »
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Tokaj · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Ukrajna · Többet látni »
Villámháború
Villámháború Lengyelországban (1939. szeptember 1–14.) A Blitzkrieg német kifejezés, magyar megfelelője: villámháború, amely főként a második világháborúban a német Wehrmacht által indított különböző hadműveletek stratégiáját és taktikáját jelenti.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Villámháború · Többet látni »
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Visztula · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és Zilah · Többet látni »
1. magyar hadsereg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar 1. hadsereg.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és 1. magyar hadsereg · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és 1944 · Többet látni »
2. Ukrán Front
A 2.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és 2. Ukrán Front · Többet látni »
3. magyar hadsereg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar 3. hadsereg.
Új!!: Hortobágyi páncéloscsata és 3. magyar hadsereg · Többet látni »
