Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Angol nyelv, Csillag, Csillagközi anyag, Fénysebesség, Fekete lyuk, Gamma-kitörés, Gamma-sugárzás, Gravitáció, Gravitációs összeomlás, Kilonóva, Nap, Relativisztikus jet, Szupernóva, Wolf–Rayet-csillag.
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Hipernóva és Angol nyelv · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Hipernóva és Csillag · Többet látni »
Csillagközi anyag
Egy szupernóva maradványai (NGC 2736) A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű plazma, gáz és csillagközi por tölti ki.
Új!!: Hipernóva és Csillagközi anyag · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Hipernóva és Fénysebesség · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Hipernóva és Fekete lyuk · Többet látni »
Gamma-kitörés
Fantáziakép egy gamma-kitörésről A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol gamma-ray burst-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám).
Új!!: Hipernóva és Gamma-kitörés · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Új!!: Hipernóva és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Hipernóva és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs összeomlás
A gravitációs összeomlás (vagy gravitációs kollapszus) olyan asztrofizikai folyamat, melynek során egy csillag kifogy tüzelőanyagából, ennek következtében anyaga a saját gravitációja miatt a középpont felé összeomlik, átmérője akár atomnál is kisebb méretűre zsugorodik.
Új!!: Hipernóva és Gravitációs összeomlás · Többet látni »
Kilonóva
A kilonóva egy csillagászati jelenség, melynek során két sűrű, csillagászati objektum, például két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk egymásba olvad.
Új!!: Hipernóva és Kilonóva · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Hipernóva és Nap · Többet látni »
Relativisztikus jet
M87 elliptikus galaxisból kiinduló jet A relativisztikus jet (ejtsd:dzset) vagy relativisztikus anyagsugár aktív galaxisok, főleg rádiógalaxisok és kvazárok középpontjából kiinduló erőteljes plazmakilövellés.
Új!!: Hipernóva és Relativisztikus jet · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Hipernóva és Szupernóva · Többet látni »
Wolf–Rayet-csillag
A WR 124 Wolf-Rayet csillagot körülvevő M1–67 köd (A Hubble űrtávcső felvétele) A Wolf–Rayet-csillag (rövidebben WR-csillag, ejtsd: volf-rajé) nagy (jellemzően 7-20 naptömegű) tömegű változócsillag, az első ilyen csillagokat Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászok fedezték fel a 19. században, 1867-ben.
