Tartalomjegyzék
56 kapcsolatok: Andrássy család, Apor István, Apor Péter (történetíró), Apród (heraldika), Aranygyapjas rend, Bajvívás, Bercsényi Miklós (főgenerális), Bethlen Gábor, Címer, Címerfestő, Címerjog, Címerköltő, Címerkönyv, Címerkirály, Címerleírás, Címerművészet, Címertudomány, Chrétien de Troyes, Cseh udvari kancellária, Fullajtár (heraldika), Gelre, Heraldika, Heraldikus, Hertul fia Miklós, I. Károly magyar király, I. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi Ferenc, Jean Courteois, Johann von Francolin, Küldönc (heraldika), Kikiáltó (heraldika), Kismarton, Klingsor von Ungerlant, Lovagi torna, Lovagrend, Magyar Királyi Szent István-rend, Magyar Udvari Kancellária, Marcus Vulson de la Colombière, Mariazell, Mázak, Nagy Iván (történész), Nádasdy Ferenc (hadvezér), Német Lovagrend, Nemességi igazolás, Nevezéktan (heraldika), Osztrák udvari kancellária, Pajzstartók, Perszevant, Peter Suchenwirt, Publius Cornelius Tacitus, ... Bővíteni index (6 több) »
- Heraldika
Andrássy család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Andrássy család (egyértelműsítő lap).
Megnézni Herold és Andrássy család
Apor István
Altorjai gróf Apor István (Altorja, 1638 – Nagyszeben, 1704. november 10.) erdélyi főúr, Erdély kincstartója, Torda vármegye főispánja, erdélyi főgenerális, a katolikus restauráció (ellenreformáció) egyik legfőbb támogatója Erdélyben.
Megnézni Herold és Apor István
Apor Péter (történetíró)
Báró altorjai Apor Péter (Altorja, 1676. június 3. – Altorja, 1752. szeptember 22.) történetíró, főispán, királybíró.
Megnézni Herold és Apor Péter (történetíró)
Apród (heraldika)
Az apród tágabb értelemben a nemesi udvarokban tanuló nemes ifjú, speciális értelemben címerekkel foglalkozó tisztviselő, a heroldok elődje.
Megnézni Herold és Apród (heraldika)
Aranygyapjas rend
Lovagi aranygyapjas rend a bécsi Schatzkammer császári kincstárban border Az Aranygyapjas rend (el tusan, el toison de Oro, Ordre de la toison d’or) lovagrend, amelyet Jó Fülöp burgundi herceg 1429.
Megnézni Herold és Aranygyapjas rend
Bajvívás
A bajvívás a feudalizmusban az istenítélet egyik fajtája volt.
Megnézni Herold és Bajvívás
Bercsényi Miklós (főgenerális)
kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II.
Megnézni Herold és Bercsényi Miklós (főgenerális)
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Megnézni Herold és Bethlen Gábor
Címer
A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
Megnézni Herold és Címer
Címerfestő
Névváltozatok: czimeriró (Nagy Iván VI. 204.), képíró, cÿmeres (1526, MNy 3:463; TESz I. 437.) Cymeres személynév (1411, OklSz.), kép iró: pictor; mater, contrafaiter (NySz I. 1604.) A címerfestő a címerek szabályos megrajzolásával foglalkozó szakember, aki a címert a címerleírás alapján vagy egy korábbi forrás után készíti el a heraldika szabályainak betartásával és a saját művészeti tehetsége szerint.
Megnézni Herold és Címerfestő
Címerjog
A címerjog a heraldikán belül a címerviselés jogával és körülményeivel a foglalkozó diszciplína, melyet a 13.
Megnézni Herold és Címerjog
Címerköltő
A címerköltő (heroldköltő) eredetileg olyan herold volt, aki körülbelül a 13.
Megnézni Herold és Címerköltő
Címerkönyv
Johann von Francolin magyar herold, kép egy prágai címerkönyvből, 1563 A címerkönyvek a heroldok által szerkesztett címeres könyvek, melyek célja az volt, hogy összeállítója nyilvántarthassa benne a hatásköre alá tartozó címerviselők címereit.
Megnézni Herold és Címerkönyv
Címerkirály
A címerkirály a heroldok és perszevantok fölött álló tisztségviselő.
Megnézni Herold és Címerkirály
Címerleírás
Doncs mester címere (1327). A legkorábbi magyar címeradomány és egyben címerjavítás. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.Nagy Iván (IX. 345. l.) a csebi Pogány családdal kapcsolatban említi, hogy címerüket Károly Róberttől kapták 1326-ban.
Megnézni Herold és Címerleírás
Címerművészet
A címerművészet vagy gyakorlati heraldika a heraldika egyik részterülete, mely a címerek szabályos megszerkesztésével, megrajzolásával (kiállításával), grafikai vagy plasztikus megszerkesztésével, gyakorlati alkalmazásával, leírásával, historizálásával és címerkritikával foglalkozik.
Megnézni Herold és Címerművészet
Címertudomány
#ÁTIRÁNYÍTÁS címerelmélet.
Megnézni Herold és Címertudomány
Chrétien de Troyes
Sir Gauvain és a barát. 15. századi illusztráció Chrétien de Troyes egy művéhez Chrétien de Troyes (cc1140 – cc1190) francia költő, a középkori regény (roman) műfajának egyik legjelentősebb alakja, a Grál-költészet egyik képviselője.
Megnézni Herold és Chrétien de Troyes
Cseh udvari kancellária
A cseh királyi címer az udvari kancellária egykori palotájának főhomlokzatán (Bécs, Wipplingerstraße) A cseh udvari kancellária vagy cseh királyi kancellária a Habsburg Birodalom történelmi intézménye volt a 16–19.
Megnézni Herold és Cseh udvari kancellária
Fullajtár (heraldika)
A régi fullajtár kifejezés eredetileg olyan kikiáltóra vonatkozott, aki ura előtt járt vagy lovagolt.
Megnézni Herold és Fullajtár (heraldika)
Gelre
Claes Heinen (vagy Heynensoen), avagy ismertebb nevén Gelre herold (1340/1345 k.-1414), Ruyers címerkirálya, II.
Megnézni Herold és Gelre
Heraldika
A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.
Megnézni Herold és Heraldika
Heraldikus
Heraldikus oktatja a tanítványait A heraldikus a címerekkel és a heraldikával hivatásszerűen foglalkozó tudós.
Megnézni Herold és Heraldikus
Hertul fia Miklós
Hertul fia Miklós (1320 k.–1385 k.) avagy Meggyesi Miklós, Nagy Lajos király udvari festője, címerfestő és talán herold (cymerarius), Hertul mester fia.
Megnézni Herold és Hertul fia Miklós
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Megnézni Herold és I. Károly magyar király
I. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24. – Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették meg.
Megnézni Herold és I. Rákóczi Ferenc
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Megnézni Herold és II. Rákóczi Ferenc
Jean Courteois
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jean Courtois.
Megnézni Herold és Jean Courteois
Johann von Francolin
Johann von Francolin (1520 k. – 1586 vagy 1580), burgundiai nemes, a bécsi udvar magyar királyi heroldja (Ehrenherold).
Megnézni Herold és Johann von Francolin
Küldönc (heraldika)
Névváltozatok: trombitás, bakter la: garciones, de: Garzun, fr: garçon, it: garzone, en: trumpet-blower.
Megnézni Herold és Küldönc (heraldika)
Kikiáltó (heraldika)
Névváltozatok: fr: crogierare, kroijiraere, grôjeraere, de: Krogierer (Ausrufer) A kikiáltó a címerekkel foglalkozó tisztviselők legalsó rétege.
Megnézni Herold és Kikiáltó (heraldika)
Kismarton
Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.
Megnézni Herold és Kismarton
Klingsor von Ungerlant
Klingsor von Ungerlant 13. századi rejtélyes irodalmi alak, csillagjós és költő.
Megnézni Herold és Klingsor von Ungerlant
Lovagi torna
I. Lajos magyar király lovagi öltözete A lovagi tornák hajdanán hozzátartoztak a középkori ember mindennapjaihoz, s több funkciójuk is volt.
Megnézni Herold és Lovagi torna
Lovagrend
A lovagrendek a buzi, a papok és laikusok olyan szervezett csoportjai, a lovagi méltóság társadalmi előjogai és kiváltságai nélkül, amelyekben a lovagok jelenléte az alapvető és meghatározó elem.
Megnézni Herold és Lovagrend
Magyar Királyi Szent István-rend
A Szent István-rend keresztje és csillaga A rend szalagsávja Szent Koronával Esterházy Ferenc kamarai kancellár, a Szent István-rend felterjesztője és első kancellárja A Szent István-rend, 1938-tól: Magyar Királyi Szent István-rend (németül (Königlich Ungarischer) Sankt Stephans Orden, latinul Ordo Equitum Sancti Stephani Regis (Hungariae) Apostolici, a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend, amelyet 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapított.
Megnézni Herold és Magyar Királyi Szent István-rend
Magyar Udvari Kancellária
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett.
Megnézni Herold és Magyar Udvari Kancellária
Marcus Vulson de la Colombière
de la Colombière 1644-es művének 38. lapja és a színjelölés táblázata Nagyítás de la Colombière színjelölési táblázatáról (1644-es művéből) De la Colombière 1639-es művének címlapja Marcus Vulson de la Colombière (? – 1658), avagy Marc de Vulson, Sieur de La Colombière (azaz Colombière Sieur-e, avagy seniora), francia heraldikus, történész, költő, a királyi udvar kegyence.
Megnézni Herold és Marcus Vulson de la Colombière
Mariazell
Mariazell város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely.
Megnézni Herold és Mariazell
Mázak
A mázak a heraldikában a fémek és a színek összefoglaló neve.
Megnézni Herold és Mázak
Nagy Iván (történész)
Felsőgyőri Nagy Iván (Balassagyarmat, 1824. június 18. – Horpács, 1898. október 26.) Teljes neve Nagy Joannes Nicolaus az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldikus, történész.
Megnézni Herold és Nagy Iván (történész)
Nádasdy Ferenc (hadvezér)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy II.
Megnézni Herold és Nádasdy Ferenc (hadvezér)
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Megnézni Herold és Német Lovagrend
Nemességi igazolás
A nemesség igazolás a nemesi cím jogos használatának igazolása.
Megnézni Herold és Nemességi igazolás
Nevezéktan (heraldika)
A heraldikai nevezéktan a címertanban használt speciális szakkifejezések összessége, a címerábrák bélyegeinek taxonómiai definiálása.
Megnézni Herold és Nevezéktan (heraldika)
Osztrák udvari kancellária
Az osztrák udvari kancellária a Habsburg Birodalom ill.
Megnézni Herold és Osztrák udvari kancellária
Pajzstartók
A pajzstartó alakok a címertanban azok a heraldikai elemek, amelyeket a pajzs két oldalára helyeznek, és ezek tartják a pajzsot.
Megnézni Herold és Pajzstartók
Perszevant
Névváltozatok: alherold fr: poursuivant, porsivant, poursivant, en: pursuivant, pursuivant at arms, de: Persevant, Wappenknabe A perszevant vagy persevant a herold segédje, hozzá hasonló feladatokat lát el.
Megnézni Herold és Perszevant
Peter Suchenwirt
Peter Suchenwirt (1320 körül – 1396) osztrák címerköltő és herold.
Megnézni Herold és Peter Suchenwirt
Publius Cornelius Tacitus
Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 vagy 56 – valószínűleg 117 és 120 között) római történetíró.
Megnézni Herold és Publius Cornelius Tacitus
Ruda János
Ruda János, Rudolf király kassai származású heroldja, térképész.
Megnézni Herold és Ruda János
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Megnézni Herold és Sárvár
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött.
Megnézni Herold és Szalánkeméni csata
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Megnézni Herold és Thököly Imre
Tinódi Lantos Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.
Megnézni Herold és Tinódi Lantos Sebestyén
Trubadúr
Középkori trubadúr és a szíve hölgye a Codex Manesse (Nagy Heidelbergi Daloskönyv) illusztrációja Trubadúr volt a neve a középkori provanszál irodalomban az olyan költőnek, aki ellentétben a fizetésért éneklő dalosokkal, a jongleurökkel, a költészetet csupán kedvtelésből művelte.
Megnézni Herold és Trubadúr
Lásd még
Heraldika
- Önhatalmúlag felvett címerek
- Összerovott
- Beszélő címer
- Boglárpajzs
- Borítás
- Címerábra
- Címeres levél
- Címerleírás
- Gonfaloniere
- Gutmann család
- Házassági címer
- Heraldika
- Herold
- Kitüntetés
- Mező (heraldika)
- Osztóvonal
- Osztott címer
- Póz
- Pajzs (heraldika)
- Pajzstagolás
- Sisaktakaró
- Származásjegy
- Szégyenjegy
- Szocialista heraldika
- Vimperga