Tartalomjegyzék
49 kapcsolatok: Alszeghy Zsolt, Új Idők, Az Újság, Bánáti svábok, Berlin, Budapest, Budapest novemberben, Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Farkasréti temető, Február 24., Fehértemplom, Harold Harmsworth, Húgyvérűség, Herczeg Ferenc-díj, Irodalmi Jelen, Jókai Mór, Kisfaludy Társaság, Kondor Vilmos, Magyar Corvin-lánc, Magyar irodalom, Magyar Külügyi Társaság, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok Világszövetsége, Markó utca, Második világháború, Nemzeti Színház, Nobel-díj, Pécska, Pekár Gyula, Petőfi Társaság, Rákosi Jenő, Regény, Revíziós Liga, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Sipos László (tanító), Szabadelvű Párt, Szabadság tér (Budapest), Szeged, Szeptember 22., Szilézia, Tanácsköztársaság, Temesvár, Temesvári Piarista Gimnázium, Tisza István (miniszterelnök), Vác, Versec, 1945.
Alszeghy Zsolt
Alszeghy Zsolt, születési nevén Alszeghy Zoltán János (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Alszeghy Zsolt
Új Idők
Új Idők (gyakran Uj Idők formában is) címmel két különböző folyóirat is megjelent már Magyarországon.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Új Idők
Az Újság
Az 1903-tól kiadott Az Újság - majd 1925-től névelő nélkül Újság, a címlap fejlécében: Az Ujság, később: Ujság - délutánonként megjelenő politikai napilap volt Budapesten.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Az Újság
Bánáti svábok
A bánáti svábok vagy bánsági svábok német népcsoport Közép- és Délkelet-Európában.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Bánáti svábok
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Berlin
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Budapest
Budapest novemberben
A Budapest novemberben Kondor Vilmos magyar író ötödik regénye, a Bűnös Budapest-ciklus zárókötete, amely 2012 júniusában jelent meg az Ünnepi könyvhétre az Agave Könyvek gondozásában.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Budapest novemberben
Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)
A Budapesti Hírlap 1881.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Eötvös Loránd Tudományegyetem
Farkasréti temető
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Farkasréti temető
Február 24.
Február 24.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Február 24.
Fehértemplom
Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Fehértemplom
Harold Harmsworth
Sidney Harold Harmsworth (Dublin, 1868. április 26. – Bermuda, 1940. november 26.) Rothermere első vikomtja, brit sajtómágnás és politikus, az Associated Newpapers Limited tulajdonosa.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Harold Harmsworth
Húgyvérűség
A húgyvérűség vagy urémia (uraemia) a vese elégtelen működése miatt fellépő tünetegyüttes, amikor azok az anyagok, amelyeket rendes körülmények között a vese vizelet formájában választ ki, a vérben maradnak, s ott mérgező hatást fejtenek ki.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Húgyvérűség
Herczeg Ferenc-díj
A Herczeg Ferenc-díj 2019-ben alapított kormányzati irodalmi díj.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Herczeg Ferenc-díj
Irodalmi Jelen
Az Irodalmi Jelen független irodalmi lap, amely három formában jut el az olvasókhoz: elektronikus újságként, nyomtatott folyóiratként és újságmellékletként.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Irodalmi Jelen
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Jókai Mór
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Kisfaludy Társaság
Kondor Vilmos
Kondor Vilmos (Budapest, 1954 –) Zsoldos Péter-díjas magyar író, első regénye, A Budapest noir 2008-ban jelent meg.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Kondor Vilmos
Magyar Corvin-lánc
A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Magyar Corvin-lánc
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Magyar irodalom
Magyar Külügyi Társaság
A Magyar Külügyi Társaság eredetileg 1920.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Magyar Külügyi Társaság
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Magyar nyelv
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Magyar Tudományos Akadémia
Magyarok Világszövetsége
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) magyar nemzeti szervezet, amelynek feladata a világ magyarságának összefogása, értékeinek, kultúrájának őrzése és ápolása.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Magyarok Világszövetsége
Markó utca
A Markó utca a budapesti Lipótváros területén fekszik, a Duna-partot a Bajcsy-Zsilinszky úttal köti össze, jelentős hivatali épületeknek ad helyet.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Markó utca
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Második világháború
Nemzeti Színház
A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Nemzeti Színház
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Nobel-díj
Pécska
Pécska (románul Pecica, németül Petschka) kisváros Romániában, Arad megyében, a román-magyar határ mellett.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Pécska
Pekár Gyula
Rozsnyói Pekár Gyula (Debrecen, 1866. november 8. – Budapest, Józsefváros, 1937. augusztus 19.) író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920-tól 1936-ig a Petőfi Társaság elnöke, Pekár Imre fia.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Pekár Gyula
Petőfi Társaság
Petőfi Sándor magyar költő, volt honvéd őrnagy A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Petőfi Társaság
Rákosi Jenő
Mindszenti Rákosi Jenő (született Kremsner Jenő) (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Rákosi Jenő
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Regény
Revíziós Liga
A Magyar Revíziós Liga egy magyar társadalmi szervezet és revíziós mozgalom volt, amelyet az irredenta tevékenység szervezésére és összehangolására hozták létre a trianoni békeszerződés után.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Revíziós Liga
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
1885-ben Singer Sándor és Wolfner József megalapította a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. könyvkiadó és könyvkereskedő céget.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
Sipos László (tanító)
Sipos László (Kézdimárkosfalva, 1860. november 7. – Versec, 1886. július 30.) tanító, tiszthelyettes, Herczeg Ferenccel párbajozott Versecen. A párbajban halálos sebet kapott, a helyszínen elvérzett.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Sipos László (tanító)
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Szabadelvű Párt
Szabadság tér (Budapest)
A budapesti Szabadság tér a belvárosban, az V. kerületben, a Lipótvárosban található, a hivatali negyed közepén.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Szabadság tér (Budapest)
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Szeged
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Szeptember 22.
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Szilézia
Tanácsköztársaság
Vörös csillag szimbólum, megalkotójának személye ismeretlen Budapesti plakátok a Tanácsköztársaság idején A tanácsköztársaság vagy szovjetköztársaság olyan államforma illetve kormányzati forma, amelyben a hatalmat közvetlenül munkástanácsok, szovjetek gyakorolják.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Tanácsköztársaság
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Temesvár
Temesvári Piarista Gimnázium
A Temesvári Piarista Gimnázium egy 1790 és 1948 között, Temesváron működött, a piarista rend fenntartásában levő középiskola volt.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Temesvári Piarista Gimnázium
Tisza István (miniszterelnök)
Borosjenői és szegedi gróf Tisza István (teljes nevén Tisza István Imre Lajos Pál) (Pest, Osztrák Császárság, 1861. április 22. – Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, 1918. október 31.) a Tisza családból származó magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke először 1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között (egyben a király személye körüli miniszter), továbbá a Képviselőház elnöke 1912 és 1913 között, valamint több alkalommal a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri tisztséget is betöltötte.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Tisza István (miniszterelnök)
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Vác
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és Versec
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Herczeg Ferenc (író) és 1945