Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
104 kapcsolatok: A magyar nyelv értelmező szótára, Adamikné Jászó Anna, Allofón, Angol nyelv, Ír nyelv, Írás, Belarusz nyelv, Beszéd, Beszédhang, Betű, Birtokos eset, Bolygó, Bosnyák nyelv, Cseh nyelv, Elöljáró, Elválasztás (nyelvészet), Etimológia, Európa, Főnév, Felkiáltójel, Felszólító mód, Finn nyelv, Fonéma, Fonetika, Fonológia, Francia helyesírás, Francia nyelv, Franciák, Görög nyelv, Graféma, Grammatika, Gyaur, Hagyomány, Hasonulás, Határozószó, Helyesírás (Osiris), Homonímia, Horvát nyelv, Idézőjel, Ige, Jövevényszó, Jel, Jelen idő (nyelvészet), Kérdőjel, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Középkor, Kettőshangzó, Kettőspont, Kiefer Ferenc, ..., Kiejtés, Kijelentő mód, Kontextus (nyelvészet), Kultúra, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar helyesírás, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Melléknév, Melléknévi igenév, Mondattan, Montenegrói nyelv, Morféma, Morfológia (nyelvészet), Nádasdy Ádám, Német nyelv, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtani kategória, Olasz nyelv, Orosz nyelv, Politika, Pontosvessző, Rag, Román nyelv, Spanyol helyesírás, Spanyol nyelv, Szám, Szó, Szóösszetétel, Szóköz, Szókincs, Szótár, Szótő, Személyes névmás, Szerb nyelv, Szimbólum, Sztenderd nyelvváltozat, Tárgy (nyelvészet), Társadalom, Török nyelv, Török porta, Történelem, Tőhangváltás, Tibeti nyelv, Toldalék, Tudomány, Vallás, Zöngés és zöngétlen párok, 15. század, 19. század, 20. század. Bővíteni index (54 több) »
A magyar nyelv értelmező szótára
A magyar nyelv értelmező szótára (hivatalos rövidítése: ÉrtSz.) 1959 és 1962 között jelent meg hét kötetben A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézeténél.
Új!!: Helyesírás és A magyar nyelv értelmező szótára · Többet látni »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Helyesírás és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Allofón
Az allofón vagy ejtésváltozat a fonológiában azon beszédhangok egyike, melyek azonos fonéma alá tartoznak.
Új!!: Helyesírás és Allofón · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Helyesírás és Angol nyelv · Többet látni »
Ír nyelv
Az ír nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába, a szigeti, azon belül a gael nyelvek („Q-kelta nyelvek”) közé.
Új!!: Helyesírás és Ír nyelv · Többet látni »
Írás
Középkori magyar kódexszerző, valószínűleg Kálti Márk, a Képes krónika miniatúrája Öt karakter az Indus-völgyi civilizáció, más néven Harappá-civilizáció írásjelei közül Wikipédiában Írás-portál jelkép Az írás a gondolat rögzítése jelekkel, írásjegyekkel, betűkkel, számjegyekkel vagy hangjegyekkel.
Új!!: Helyesírás és Írás · Többet látni »
Belarusz nyelv
A belarusz nyelv (belarusz nyelven: беларуская мова; szintén használt elnevezései: belorusz nyelv, fehérorosz nyelv) ma kb.
Új!!: Helyesírás és Belarusz nyelv · Többet látni »
Beszéd
A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze.
Új!!: Helyesírás és Beszéd · Többet látni »
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Új!!: Helyesírás és Beszédhang · Többet látni »
Betű
Betűk A betű a beszéd közben használt egyes hangok írott vagy nyomtatott jele.
Új!!: Helyesírás és Betű · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Helyesírás és Birtokos eset · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Helyesírás és Bolygó · Többet látni »
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Helyesírás és Bosnyák nyelv · Többet látni »
Cseh nyelv
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.
Új!!: Helyesírás és Cseh nyelv · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Helyesírás és Elöljáró · Többet látni »
Elválasztás (nyelvészet)
Az elválasztás nyelvi értelemben azt jelenti, ha egy szót nyomtatott szövegben – rendszerint sor végén – megszakítunk.
Új!!: Helyesírás és Elválasztás (nyelvészet) · Többet látni »
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
Új!!: Helyesírás és Etimológia · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Helyesírás és Európa · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Helyesírás és Főnév · Többet látni »
Felkiáltójel
Felkiáltójel (!) A felkiáltójel (!) valamennyi latin ábécét használó nyelvben az az írásjel, amely – általában a mondat végén állva – felkiáltás, felszólítás, meglepetés, óhajtás, kívánság, vágy, parancs, tiltás, kérés jelölésére szolgál a kijelentéssel (állítással) és kérdéssel szemben.
Új!!: Helyesírás és Felkiáltójel · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Helyesírás és Felszólító mód · Többet látni »
Finn nyelv
A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Helyesírás és Finn nyelv · Többet látni »
Fonéma
A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.
Új!!: Helyesírás és Fonéma · Többet látni »
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Új!!: Helyesírás és Fonetika · Többet látni »
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Új!!: Helyesírás és Fonológia · Többet látni »
Francia helyesírás
A francia nyelv helyesírásának fő jellegzetessége az, hogy sokkal kevésbé hűen adja vissza a kiejtést, mint például a magyar nyelvé, mivel nagy mértékben a hagyományörzés elvét követi.
Új!!: Helyesírás és Francia helyesírás · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Helyesírás és Francia nyelv · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Helyesírás és Franciák · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Helyesírás és Görög nyelv · Többet látni »
Graféma
A graféma (görög szó) egy nyelv írásrendszerének legkisebb és szétválaszthatatlan eleme (a hangtanban a fonéma megfelelője).
Új!!: Helyesírás és Graféma · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Helyesírás és Grammatika · Többet látni »
Gyaur
A gyaur szó az arab káfir كافر (jelentése: az igazság elfedője, Allah irgalmának elhárítója) szó perzsa, török és szerb közvetítésével a magyar nyelvbe érkezett alakja.
Új!!: Helyesírás és Gyaur · Többet látni »
Hagyomány
Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján.
Új!!: Helyesírás és Hagyomány · Többet látni »
Hasonulás
A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).
Új!!: Helyesírás és Hasonulás · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Helyesírás és Határozószó · Többet látni »
Helyesírás (Osiris)
A Helyesírás az Osiris Kiadó 2004-ben (majd kisebb javításokkal 2005-ben és 2006-ban) megjelent kézikönyve a magyar helyesírásról, A Magyar Nyelv Kézikönyvtára című tízrészes sorozat első kötete. jobb.
Új!!: Helyesírás és Helyesírás (Osiris) · Többet látni »
Homonímia
A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó – esetleg egyéb nyelvi elem, például szókapcsolat – közötti véletlen egybeesés, amikor írásképük (és többnyire hangalakjuk is) azonos, de a jelentésük különbözik.
Új!!: Helyesírás és Homonímia · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Helyesírás és Horvát nyelv · Többet látni »
Idézőjel
Az idézőjel olyan írásjel, mely idézetek, kifejezések vagy egyéb különlegességek kiemelésére szolgál.
Új!!: Helyesírás és Idézőjel · Többet látni »
Ige
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ige (nyelvészet).
Új!!: Helyesírás és Ige · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Helyesírás és Jövevényszó · Többet látni »
Jel
A jelekkel foglalkozó tudomány meghatározása szerint a jel a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja, jelensége, amely az (emberi vagy állati, vagy egyéb) elme vagy értelem számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal (Georg Klaus megállapítása).
Új!!: Helyesírás és Jel · Többet látni »
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Helyesírás és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »
Kérdőjel
A kérdőjel (?) valamennyi latin ábécét használó nyelvben az az írásjel, amely – általában a mondat végén állva – a kérdés jelölésére szolgál a kijelentéssel (állítással) és felkiáltással (felszólítással) szemben.
Új!!: Helyesírás és Kérdőjel · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Helyesírás és Kötőszó · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Helyesírás és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Helyesírás és Középkor · Többet látni »
Kettőshangzó
A hagyományos fonetikában a kettőshangzó (idegen szóval diftongus) egyes szerzők szerint egy szótagban kiejtett két magánhangzó együttese.
Új!!: Helyesírás és Kettőshangzó · Többet látni »
Kettőspont
A kettőspont egy írásjel.
Új!!: Helyesírás és Kettőspont · Többet látni »
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Helyesírás és Kiefer Ferenc · Többet látni »
Kiejtés
A fonetikában a kiejtés terminusnak több jelentése van.
Új!!: Helyesírás és Kiejtés · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Helyesírás és Kijelentő mód · Többet látni »
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Új!!: Helyesírás és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Helyesírás és Kultúra · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Helyesírás és Latin nyelv · Többet látni »
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Új!!: Helyesírás és Magánhangzó · Többet látni »
Magyar helyesírás
A magyar helyesírás a latin betűs magyar írással készített, magyar nyelvű szövegek hivatalosan elfogadott helyesírási szabályrendszere, normája.
Új!!: Helyesírás és Magyar helyesírás · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Helyesírás és Magyar nyelv · Többet látni »
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Új!!: Helyesírás és Mássalhangzó · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Helyesírás és Melléknév · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Helyesírás és Melléknévi igenév · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Helyesírás és Mondattan · Többet látni »
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Helyesírás és Montenegrói nyelv · Többet látni »
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Új!!: Helyesírás és Morféma · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Helyesírás és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.
Új!!: Helyesírás és Nádasdy Ádám · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Helyesírás és Német nyelv · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Helyesírás és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Helyesírás és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Helyesírás és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Új!!: Helyesírás és Nyelvtani kategória · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Helyesírás és Olasz nyelv · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Helyesírás és Orosz nyelv · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Helyesírás és Politika · Többet látni »
Pontosvessző
A pontosvessző egy írásjel.
Új!!: Helyesírás és Pontosvessző · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Helyesírás és Rag · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Helyesírás és Román nyelv · Többet látni »
Spanyol helyesírás
Az ''Orthographía española'' 1741-ből Spanyol helyesíráson a Spanyol Királyi Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) által készített normatív helyesírási szabályok összességét értjük, amely az egész spanyol nyelvterületre kiterjedően egységes.
Új!!: Helyesírás és Spanyol helyesírás · Többet látni »
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Új!!: Helyesírás és Spanyol nyelv · Többet látni »
Szám
A szám matematikai fogalom, mennyiségek leírására használatos.
Új!!: Helyesírás és Szám · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Helyesírás és Szó · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Helyesírás és Szóösszetétel · Többet látni »
Szóköz
Az írásban a spácium egy kihagyás két írott szakasz között.
Új!!: Helyesírás és Szóköz · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Helyesírás és Szókincs · Többet látni »
Szótár
A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
Új!!: Helyesírás és Szótár · Többet látni »
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Új!!: Helyesírás és Szótő · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Helyesírás és Személyes névmás · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Helyesírás és Szerb nyelv · Többet látni »
Szimbólum
Az Európai Unió szimbóluma, a 12 ötágú csillag az óralap számaival azonos pozícióban A szimbólum a legáltalánosabb értelemben vett jel, amelyhez egy jelentés kapcsolódik.
Új!!: Helyesírás és Szimbólum · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Helyesírás és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Helyesírás és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Helyesírás és Társadalom · Többet látni »
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Új!!: Helyesírás és Török nyelv · Többet látni »
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Új!!: Helyesírás és Török porta · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Helyesírás és Történelem · Többet látni »
Tőhangváltás
A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonológiai jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a szótőnek egynél több hangbeli változata van, azaz beszédhang vagy beszédhangok csoportja szabályszerűen váltakozik más beszédhanggal / beszédhangok csoportjaival, vagy ezek hiányával a toldalékolás során.
Új!!: Helyesírás és Tőhangváltás · Többet látni »
Tibeti nyelv
A tibeti nyelvet a Pamírtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatai által körülzárt Tibetben beszélik.
Új!!: Helyesírás és Tibeti nyelv · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Helyesírás és Toldalék · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Helyesírás és Tudomány · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Helyesírás és Vallás · Többet látni »
Zöngés és zöngétlen párok
A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek.
Új!!: Helyesírás és Zöngés és zöngétlen párok · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Helyesírás és 15. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Helyesírás és 19. század · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Helyesírás és 20. század · Többet látni »
