Tartalomjegyzék
26 kapcsolatok: Aladár Paasonen, Augusztus 24., Birszk, Csuvasok, Finnugrisztika, Gombocz Zoltán, Hangtan, Hanti nyelv, Hantik, Helsinki, Irtis, Január 2., Konda, Magyar Tudományos Akadémia, Marik, Matthias Alexander Castrén, Mikkeli, Mordvin nyelv, Mordvinok, Nyelvtudományi Közlemények, Palatalizáció, Szamojéd nyelvek, Szinnyei József (nyelvész), Szurgut, Tatárok, Zaicz Gábor.
Aladár Paasonen
Aladár Antero Zoltán Béla Gyula Árpád Paasonen (Budapest 1898. december 11. – Flourtown, Pennsylvania, USA 1974. július 6.) finn és magyar származású ezredes.
Megnézni Heikki Paasonen és Aladár Paasonen
Augusztus 24.
Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.
Megnézni Heikki Paasonen és Augusztus 24.
Birszk
Birszk (orosz betűkkel: Бирск, baskír írással: Бөрө) város Oroszországban, a Baskír Köztársaság területén.
Megnézni Heikki Paasonen és Birszk
Csuvasok
Csuvas diaszpóra az oroszországi Volgai Körzetben A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek.
Megnézni Heikki Paasonen és Csuvasok
Finnugrisztika
A finnugrisztika a finnugor nyelvek összehasonlító nyelvészeti és irodalmi vizsgálatával, a finnugor nyelvű népek kulturális kapcsolataival foglalkozó tudomány.
Megnézni Heikki Paasonen és Finnugrisztika
Gombocz Zoltán
Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1905, rendes 1922).
Megnézni Heikki Paasonen és Gombocz Zoltán
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Megnézni Heikki Paasonen és Hangtan
Hanti nyelv
A hanti nyelv (saját nyelvükön: ханты ясаӈ, vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv, остя́цкий язы́к) az uráli nyelvcsalád tagja; legközelebbi rokona a manysi (vogul), valamint a magyar.
Megnézni Heikki Paasonen és Hanti nyelv
Hantik
Hanti- és Manysiföld Oroszország térképén A hantik (régebbi szövegekben az osztjákok), Oroszország egyik őshonos népcsoportja, akik legfőképpen Hanti- és Manysiföldön élnek, közülük 26694 fős népesség él a Tyumenyi területen, akik közül 17128 fő él Hanti- és Manysiföldön, 8760-an a Jamali Nyenyecföldön, 873-an a Tomszki területen és 88-an Komiföldön élnek a 2002-es orosz népszámlálás adatai alapján.
Megnézni Heikki Paasonen és Hantik
Helsinki
Helsinki látképe 2002-ben Helsinki Vallila negyede Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Heikki Paasonen és Helsinki
Irtis
Az Irtis (oroszul Иртыш, kazakul Ertis / Эртiс, kínaiul 额尔齐斯河, Erqisi) folyó Ázsiában, Szibériában, az Ob legnagyobb, bal oldali mellékfolyója.
Megnézni Heikki Paasonen és Irtis
Január 2.
Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.
Megnézni Heikki Paasonen és Január 2.
Konda
A Konda folyó Oroszországban, Nyugat-Szibériában, Hanti- és Manysiföldön.
Megnézni Heikki Paasonen és Konda
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Heikki Paasonen és Magyar Tudományos Akadémia
Marik
A marik többségükben Oroszországban, Mariföldön élő, finnugor nyelvű nép.
Megnézni Heikki Paasonen és Marik
Matthias Alexander Castrén
Matthias Alexander Castrén (Finnország, Tervola, 1813. december 2. − Helsinki, 1852. május 7.) finn nyelvész, néprajzkutató, utazó; a finnugor, a szamojéd és más szibériai népek és nyelveik kutatója, az uralisztika egyik megalapozója.
Megnézni Heikki Paasonen és Matthias Alexander Castrén
Mikkeli
Mikkeli (svédül S:t Michel) város és önkormányzat Finnország Kelet-Finnország tartományában, a dél-savoniai régióban.
Megnézni Heikki Paasonen és Mikkeli
Mordvin nyelv
A mordvin nyelv a finnugor nyelvek egyike, a finn-permi ágba, azon belül a finn-volgai nyelvek közé sorolható.
Megnézni Heikki Paasonen és Mordvin nyelv
Mordvinok
A mordvin a magyarok, a finnek és az észtek után lélekszámban a negyedik legnagyobb finnugor nyelvű nép, ha két népcsoportját, az erzát és a moksát egy népnek lehet tekinteni.
Megnézni Heikki Paasonen és Mordvinok
Nyelvtudományi Közlemények
Nyelvtudományi Közlemények a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének folyóirata, a legrégibb nyelvészeti folyóiratok egyike.
Megnézni Heikki Paasonen és Nyelvtudományi Közlemények
Palatalizáció
A palatalizáció (a latin palatum „szájpadlás” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük.
Megnézni Heikki Paasonen és Palatalizáció
Szamojéd nyelvek
A szamojéd nyelvek elterjedésének területe A szamojéd nyelvek az uráli nyelvcsalád egyik ágát alkotják.
Megnézni Heikki Paasonen és Szamojéd nyelvek
Szinnyei József (nyelvész)
Ifjabb Szinnyei József (született Ferber József Károly Vince; Pozsony, 1857. május 26. – Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára.
Megnézni Heikki Paasonen és Szinnyei József (nyelvész)
Szurgut
Szurgut (oroszul: Сургут) város az Oroszországi Föderációban, Nyugat-Szibériában.
Megnézni Heikki Paasonen és Szurgut
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Megnézni Heikki Paasonen és Tatárok
Zaicz Gábor
Zaicz Gábor (Budapest, 1944. április 16. –) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi docens.
Megnézni Heikki Paasonen és Zaicz Gábor