Tartalomjegyzék
66 kapcsolatok: Ambrus Zoltán (író), Arckép, Balaton, Budapest, Buják, Corvin-koszorú, Csendélet, Dunántúl, Eötvös Károly, Erdő, Ernst Múzeum, Evangélikus kereszténység, Fa (botanika), Falu, Farkasréti temető, Február 23., Ferenczy Károly (festő), Gárdonyi Géza, Genf, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hó, Hegy, Hollósy Simon, Ibolya (virág), Ima, Iványi-Grünwald Béla, Janus Pannonius Múzeum, Juh, Kelet, Kossuth-díj, Levegő, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Nemzeti Galéria, Magyarország Kiváló Művésze díj, Második világháború, Műcsarnok, München, MIÉNK, Mikszáth Kálmán (író), Millenniumi kiállítás, Miskolc, Munkácsy Mihály, Nagybánya, Nagybányai művésztelep, Nap, Néprajz, Nógrád vármegye, Nemzeti Szalon, Október 13., Párizs, ... Bővíteni index (16 több) »
Ambrus Zoltán (író)
Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Glatz Oszkár és Ambrus Zoltán (író)
Arckép
Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása.
Megnézni Glatz Oszkár és Arckép
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Glatz Oszkár és Balaton
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Glatz Oszkár és Budapest
Buják
Buják község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban található.
Megnézni Glatz Oszkár és Buják
Corvin-koszorú
A Corvin-koszorú egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.
Megnézni Glatz Oszkár és Corvin-koszorú
Csendélet
A csendélet festőien csoportosított tárgyak és/vagy állatok ábrázolása.
Megnézni Glatz Oszkár és Csendélet
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Glatz Oszkár és Dunántúl
Eötvös Károly
Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”.
Megnézni Glatz Oszkár és Eötvös Károly
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Megnézni Glatz Oszkár és Erdő
Ernst Múzeum
Az Ernst Múzeum egy kortárs magyar művészeti múzeum volt Budapesten.
Megnézni Glatz Oszkár és Ernst Múzeum
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Megnézni Glatz Oszkár és Evangélikus kereszténység
Fa (botanika)
recens fafajok közül a legmagasabbra Fának olyan évelő, fás szárú növényeket nevezünk, amelyek felálló, egy vagy több törzsű, koronás növények.
Megnézni Glatz Oszkár és Fa (botanika)
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Megnézni Glatz Oszkár és Falu
Farkasréti temető
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg.
Megnézni Glatz Oszkár és Farkasréti temető
Február 23.
Névnapok: Alfréd + Alfréda, Antigon, Balambér, Fáta, Hasszán, Kardos, Lázár, Lázó, Mirtill, Ottó, Péter, Pető, Polikárp, Romána, Romina, Szemere, Szirén.
Megnézni Glatz Oszkár és Február 23.
Ferenczy Károly (festő)
Madárdal Önarckép, 1893 Ferenczy Károly (született Freund) (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.
Megnézni Glatz Oszkár és Ferenczy Károly (festő)
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Megnézni Glatz Oszkár és Gárdonyi Géza
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Megnézni Glatz Oszkár és Genf
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Megnézni Glatz Oszkár és Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Hó
Tél a tiroli Achensee-ben Hópelyhek alacsony hőmérsékleten készült elektronmikroszkópos felvételen A hó 0 °C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.
Megnézni Glatz Oszkár és Hó
Hegy
A Pico Yordas hegy Spanyolországban 120 fényképből álló gömbpanoráma a svájci Dent de Vaulion hegycsúcsról A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből.
Megnézni Glatz Oszkár és Hegy
Hollósy Simon
Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító.
Megnézni Glatz Oszkár és Hollósy Simon
Ibolya (virág)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ibolya (növénynemzetség).
Megnézni Glatz Oszkár és Ibolya (virág)
Ima
Az ima vagy imádság olyan vallásos cselekedet, amely szóbeli vagy elmebeli kommunikáció útján egy felsőbbrendű lénnyel vagy az imádat tárgyával való kapcsolatot akarja létrehozni.
Megnézni Glatz Oszkár és Ima
Iványi-Grünwald Béla
Felesége, Biltz Irén (Thorma János festménye) Kerepesi temető: 41/1-1-73. Iványi-Grünwald Béla (Som, 1867. május 16. – Budapest, 1940. szeptember 24.) magyar festő.
Megnézni Glatz Oszkár és Iványi-Grünwald Béla
Janus Pannonius Múzeum
A Janus Pannonius Múzeum Magyarország legnagyobb vidéki múzeuma, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelye.
Megnézni Glatz Oszkár és Janus Pannonius Múzeum
Juh
A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.
Megnézni Glatz Oszkár és Juh
Kelet
Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.
Megnézni Glatz Oszkár és Kelet
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Megnézni Glatz Oszkár és Kossuth-díj
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Megnézni Glatz Oszkár és Levegő
Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (rövidítve: MKE, ritkábban "Nagyképző") a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71.
Megnézni Glatz Oszkár és Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Nemzeti Galéria
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
Megnézni Glatz Oszkár és Magyar Nemzeti Galéria
Magyarország Kiváló Művésze díj
A Magyarország Kiváló Művésze díj állami kitüntetés, amely a legjelentősebb magyar művészeti állami kitüntetés.
Megnézni Glatz Oszkár és Magyarország Kiváló Művésze díj
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Glatz Oszkár és Második világháború
Műcsarnok
A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt.
Megnézni Glatz Oszkár és Műcsarnok
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Megnézni Glatz Oszkár és München
MIÉNK
Szinyei Merse Pál ''A hinta'' (1869) Ferenczy Károly ''Nyár'' (1901) Rippl-Rónai József: A körtvélyesi kastély (c. 1907) A MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) 1908–1911-ig működő művészegyesület.
Megnézni Glatz Oszkár és MIÉNK
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Megnézni Glatz Oszkár és Mikszáth Kálmán (író)
Millenniumi kiállítás
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1896-os millenniumi ünnepségek.
Megnézni Glatz Oszkár és Millenniumi kiállítás
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Megnézni Glatz Oszkár és Miskolc
Munkácsy Mihály
Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19.
Megnézni Glatz Oszkár és Munkácsy Mihály
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Megnézni Glatz Oszkár és Nagybánya
Nagybányai művésztelep
Ferenczy Károly ''Dombtetőn'' (1901) Maticska Jenő ''Nagybányai táj'' Maticska Jenő ''A Zazar partján'' Galimberti Sándor: Nagybánya, c. 1910 Thorma János ''Tavasz Nagybányán'' (1934) Thorma János ''Festőnő'' (1934) A nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének.
Megnézni Glatz Oszkár és Nagybányai művésztelep
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Glatz Oszkár és Nap
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Megnézni Glatz Oszkár és Néprajz
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Megnézni Glatz Oszkár és Nógrád vármegye
Nemzeti Szalon
Az Erzsébet téri Kioszk eredeti, Hauszmann Alajos tervezte formájában A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten 1894.
Megnézni Glatz Oszkár és Nemzeti Szalon
Október 13.
Névnapok: Ede, Kálmán + Ében, Edgár, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Fatima, Fatime, Jagelló, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Káleb, Romulusz, Teofil.
Megnézni Glatz Oszkár és Október 13.
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Glatz Oszkár és Párizs
Pásztor
Juhpásztor a Fogarasi-havasokban Hagyományőrző csikós, jellegzetes viseletben Gulya, előtérben a gulyással és a kutyájával Juhász és nyája a Mohácsi-szigeten A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is.
Megnézni Glatz Oszkár és Pásztor
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Glatz Oszkár és Pécs
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Glatz Oszkár és Pest (történelmi település)
Plein air
A plein air (kiejtése kb. „plener”) a 19. század második felétől divatba jött szabadban való festés, jellemzője a műtermi megvilágítás helyett a természetes szórt fény, a reflexszínek megjelenítése.
Megnézni Glatz Oszkár és Plein air
Réti István (festő)
Réti István, született Viser István (Nagybánya, 1872. december 16. – Budapest, 1945. január 17.) magyar festő és grafikus, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, rajz- és festőmester, művészettörténész és a művészettörténet tanára.
Megnézni Glatz Oszkár és Réti István (festő)
Reichenberg
#ÁTIRÁNYÍTÁSReichenberg (egyértelműsítő lap).
Megnézni Glatz Oszkár és Reichenberg
Rozsály
Rozsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Megnézni Glatz Oszkár és Rozsály
Szilágyság
A Szilágyság (románul Sălaj), népies nevén Szilágyország (ez a név vonatkozott Szilágy megyére is) Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két oldalán elhelyezkedő dombság.
Megnézni Glatz Oszkár és Szilágyság
Szinyei Merse Pál Társaság
Sidló Ferenc: ''Zichy Mihály emléktábla'' Nagy István: ''Sárgakendős kislány'' Nagy István: ''Erdélyi táj'' A Szinyei Merse Pál Társaságot 1920.
Megnézni Glatz Oszkár és Szinyei Merse Pál Társaság
Szocialista realizmus
Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.
Megnézni Glatz Oszkár és Szocialista realizmus
Tájkép
Id. Pieter Bruegel festménye (1565) A tájkép a festészet egyik műfaja.
Megnézni Glatz Oszkár és Tájkép
Tűz
Egy fahasáb a tűzön A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.
Megnézni Glatz Oszkár és Tűz
Thorma János
Thorma János (Kiskunhalas, 1870. április 24. – Nagybánya, 1937. december 5.) magyar festő, a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.
Megnézni Glatz Oszkár és Thorma János
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Glatz Oszkár és 1900
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Megnézni Glatz Oszkár és 1901
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Megnézni Glatz Oszkár és 1934