Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
98 kapcsolatok: Abonyi Sándor, Alapítvány, Alsóváros (Szeged), Apátfalva, Óföldeák, Bánszki Tamás (képzőművész), Csanád vármegye, Csanádpalota, Csongrád-Csanád vármegye, December 18., December 23., December 30., Első világháború, Földeák vasútállomás, Földeáki TC, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gyula (Magyarország), Házi méh, Hódmezővásárhely, Január 9., József Attila, Június 29., KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom, Karátsonyi család, Karátsonyi Guido, Község, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Kommunista Párt, Magyar Szocialista Párt, Magyarok, Magyarország, Makó, Makó külterületei, Makói járás, Maros, Március 20., Második világháború, Nagyszentmiklós, Návay Tamás, Nemzeti Parasztpárt, November 1., Oltványi Pál, Párbér, Pest vármegye, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Plébános, Rózsaesküvő, Selyemlepke, ..., Solymár, Szeged, Szegedi TE, Tarisznyavár, Török hódoltság, Teke (sport), Tisza, Tizenöt éves háború, Tours-i Szent Márton, Vályi András, Zoológia, Zsellér, 1332, 15. század, 1647, 1658, 17. század, 1723, 1729, 1796, 1799, 1809, 1815, 1823, 1845, 1854, 1855, 1857, 1871, 1872, 1879, 1881, 1882, 1892, 19. század, 1903, 1909, 1911, 1914, 1924, 1929, 1930, 1945, 1948, 1971, 1996, 2001, 4415-ös mellékút (Magyarország). Bővíteni index (48 több) »
Abonyi Sándor
Abonyi Sándor (Földeák, 1881. május 6. – Budapest, 1930. október 21.) magyar zoológus, a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola nyilvános rendkívüli tanára, az állattan és a szövettan tantárgy oktatója, számos tengeri halfaj és ízeltlábú állatcsoport kutatója.
Új!!: Földeák és Abonyi Sándor · Többet látni »
Alapítvány
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Új!!: Földeák és Alapítvány · Többet látni »
Alsóváros (Szeged)
Az Alsóváros Szeged egyik városrésze.
Új!!: Földeák és Alsóváros (Szeged) · Többet látni »
Apátfalva
Apátfalva község Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásban.
Új!!: Földeák és Apátfalva · Többet látni »
Óföldeák
Óföldeák község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Földeák és Óföldeák · Többet látni »
Bánszki Tamás (képzőművész)
Bánszki Tamás (Földeák, 1892. december 18. – Óföldeák, 1971. január 9.) magyar festő-, grafikus- és szobrászművész.
Új!!: Földeák és Bánszki Tamás (képzőművész) · Többet látni »
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Földeák és Csanád vármegye · Többet látni »
Csanádpalota
Csanádpalota város az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Földeák és Csanádpalota · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Földeák és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
December 18.
Névnapok: Auguszta + Dés, Dezsér, Dezsider, Dezső, Gracián, Graciána, Graciella, Haralda, Harmat, Harmatka, Karácson, Mária, Töhötöm, Zajzon.
Új!!: Földeák és December 18. · Többet látni »
December 23.
Névnapok: Viktória + Ancilla, Dagobert, Dagomér, Dalbert, Niké, Viki, Zente, Zéta, Zete, Zétény.
Új!!: Földeák és December 23. · Többet látni »
December 30.
Névnapok: Dávid + Anízia, Aníziusz, Dakó, Dénes, Dienes, Dókus, Dózsa, Hunor, Hunóra, Liberátusz, Libériusz, Libor, Libóriusz, Lotár, Margit, Sebő, Sebők, Szabin, Zalán, Zoárd, Zuárd.
Új!!: Földeák és December 30. · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Földeák és Első világháború · Többet látni »
Földeák vasútállomás
Földeák vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, amit a MÁV üzemeltet.
Új!!: Földeák és Földeák vasútállomás · Többet látni »
Földeáki TC
A Földeáki Torna Club (Földeák TC) egy 1913-ban alakult Csongrád – Csanád megyei Torna Klub és labdarúgócsapat.
Új!!: Földeák és Földeáki TC · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Földeák és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Földeák és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Földeák és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Házi méh
A házi méh vagy nyugati mézelő méh (Apis mellifera), a köznyelvben gyakran egyszerűen csak méh, méhésznyelven bogár is, a mézet termelő méhfajok egyike.
Új!!: Földeák és Házi méh · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Földeák és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Január 9.
Névnapok: Marcell + Alesszia, Alexia, Hont, Julián, Juliánusz, Júliusz, Marsall, Szulejka, Zulejka.
Új!!: Földeák és Január 9. · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: Földeák és József Attila · Többet látni »
Június 29.
Névnapok: Péter, Pál + Ádám, Aladár, Alicia, Aliz, Beáta, Ditta, Emma, Emmi, Emőke, Ivetta, Judit, Keszi, Kesző, Keve, Kövecs, Orbán, Orbó, Pável, Pető, Petra, Petrina, Pósa, Salómé, Szalóme, Szulamit, Ulászló.
Új!!: Földeák és Június 29. · Többet látni »
KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS KALOT.
Új!!: Földeák és KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom · Többet látni »
Karátsonyi család
A karátsonyfalvi és beodrai nemes és gróf Karátsonyi család magyar nemesi család, melynek Guidó nevű tagja 1858-ban osztrák, majd 1878-ban magyar grófi címet kapott.
Új!!: Földeák és Karátsonyi család · Többet látni »
Karátsonyi Guido
Gróf karácsonyfalvi és beodrai Karátsonyi Guido József Gottlieb István Lázár Lajos Ágost (Pest, 1817. augusztus 7. – Buziás, 1885. szeptember 15.) nagybirtokos, politikus, a Karátsonyi család tagja.
Új!!: Földeák és Karátsonyi Guido · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Földeák és Község · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Földeák és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Magyar Kommunista Párt
A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.
Új!!: Földeák és Magyar Kommunista Párt · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Földeák és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Földeák és Magyarország · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Földeák és Makó · Többet látni »
Makó külterületei
A bogárzói templom Az igási emlékoszlop A rákosi emlékoszlop Makó város külterületei alapvetően három csoportba oszthatóak: az elsőbe tartoznak a mezőgazdasági jellegű tanyák és lakóhelyek, a másodikba az összeírt népesség nélküli külterületek.
Új!!: Földeák és Makó külterületei · Többet látni »
Makói járás
A Makói járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Földeák és Makói járás · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Földeák és Maros · Többet látni »
Március 20.
Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Földeák és Március 20. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Földeák és Második világháború · Többet látni »
Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklós (– régi helyesírással: Sînnicolau Mare,,, bánsági bolgárul: Smikluš) temes megyei város.
Új!!: Földeák és Nagyszentmiklós · Többet látni »
Návay Tamás
Návay Tamás bronzszobra Makón Földeáki Návay Tamás (Földeák, (akkor Csanád vármegye), 1815. december 30. – Földeák, 1879. március 29.) főispán, 1848–49-es kormánybiztos.
Új!!: Földeák és Návay Tamás · Többet látni »
Nemzeti Parasztpárt
A Nemzeti Parasztpárt alapításának 50. évfordulójára emelt emlékmű Makón, a Maros partján A Nemzeti Parasztpárt magyar agrárpárt volt, amelyet 1939-ben alapítottak népi írók és paraszt-politikusok.
Új!!: Földeák és Nemzeti Parasztpárt · Többet látni »
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Új!!: Földeák és November 1. · Többet látni »
Oltványi Pál
Oltványi Pál (Szeged, 1823. augusztus 1. – Szeged, 1909. január 16.) magyar pap, egyházjogász, író, prépost, plébános.
Új!!: Földeák és Oltványi Pál · Többet látni »
Párbér
A párbér (ágybér, karc, lélekpénz, latinul lecticale, lectica, metretatio) a római katolikus egyházban egyházközségi adó volt a lelkész ellátása céljából.
Új!!: Földeák és Párbér · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Földeák és Pest vármegye · Többet látni »
Pilisszentiván
Pilisszentiván község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Földeák és Pilisszentiván · Többet látni »
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
Új!!: Földeák és Pilisvörösvár · Többet látni »
Plébános
#ÁTIRÁNYÍTÁS Plébánia.
Új!!: Földeák és Plébános · Többet látni »
Rózsaesküvő
Tájékoztató tábla a pilisszentiváni német nemzetiségi tanösvény rózsaesküvőkről szóló állomásán A rózsaesküvők, vagy rózsalakodalmak olyan, egyházi jellegű rendezvények, amelyek azt a célt szolgálták, hogy megjutalmazzanak az erényes életükért egy-egy, vagy néhány szegény sorú fiatal leányt (és legényt), egy az adott település egészére kiterjedő ünnepély keretében.
Új!!: Földeák és Rózsaesküvő · Többet látni »
Selyemlepke
A selyemlepke (Bombyx mori) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a selyemlepkefélék (Bombycidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Földeák és Selyemlepke · Többet látni »
Solymár
Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Földeák és Solymár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Földeák és Szeged · Többet látni »
Szegedi TE
A Szegedi TE Szeged első számú tekecsapata, amely a Positive Adamsky Szuperligában szerepel.
Új!!: Földeák és Szegedi TE · Többet látni »
Tarisznyavár
A tarisznyavár, vigyázóház, elővár vagy fiókvár a török hódoltság idején, a 16–17.
Új!!: Földeák és Tarisznyavár · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Földeák és Török hódoltság · Többet látni »
Teke (sport)
Kilencbábos teke A teke golyókkal és bábukkal űzött sport, illetve játék.
Új!!: Földeák és Teke (sport) · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Földeák és Tisza · Többet látni »
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Új!!: Földeák és Tizenöt éves háború · Többet látni »
Tours-i Szent Márton
264px 264px 264px 264px 264px 264px 264px Tours-i Szent Márton (Savaria, 316 vagy 317 – Tours, 397. november 8.) Pannonia provinciában született püspök, Tours harmadik püspöke.
Új!!: Földeák és Tours-i Szent Márton · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Földeák és Vályi András · Többet látni »
Zoológia
A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya.
Új!!: Földeák és Zoológia · Többet látni »
Zsellér
Felújított zsellérház Nagyrédén A zsellér (lat: házas zsellér: inquilinus, házatlan zsellér: subinquilinus) a késő középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban.
Új!!: Földeák és Zsellér · Többet látni »
1332
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1332 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Földeák és 15. század · Többet látni »
1647
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1647 · Többet látni »
1658
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1658 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Földeák és 17. század · Többet látni »
1723
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1723 · Többet látni »
1729
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1729 · Többet látni »
1796
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1796 · Többet látni »
1799
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1799 · Többet látni »
1809
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1809 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1815 · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1823 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1845 · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1854 · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1855 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Földeák és 1857 · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1871 · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1872 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1879 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1881 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1882 · Többet látni »
1892
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1892 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Földeák és 19. század · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1903 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1909 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1911 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1914 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1924 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1929 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1930 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Földeák és 1945 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1948 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1971 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 1996 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Földeák és 2001 · Többet látni »
4415-ös mellékút (Magyarország)
A 4415-ös számú mellékút egy négy számjegyű országos közút Csongrád-Csanád vármegye keleti részén, Hódmezővásárhelyet köti össze Makó külterületeivel, Szikáncs és Földeák érintésével.
Új!!: Földeák és 4415-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
