Tartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Alkálifémek, Alkáliföldfémek, Alumínium, Bór, Berillium, Elektronegativitás, Fémek, Grignard-reagens, Hidroformilezés, Hidrogén, Ionizációs energia, Ionos kötés, Katalizátor, Kovalens kötés, Lítium, Magnézium, Molekula, Nobel-díj, Szén, Szerves kémia, Töltés, Victor Grignard, 20. század.
Alkálifémek
Az öt stabil alkálifém: lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjában (IUPAC szerinti 1-es csoportjában) található elemek, a hidrogén kivételével.
Megnézni Fémorganikus kémia és Alkálifémek
Alkáliföldfémek
Az alkáliföldfémek Az alkáliföldfémek a periódusos rendszer 2-es csoportjában (régi rendszer szerinti II.A csoportjában) található elemek.
Megnézni Fémorganikus kémia és Alkáliföldfémek
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Megnézni Fémorganikus kémia és Alumínium
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Fémorganikus kémia és Bór
Berillium
A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Fémorganikus kémia és Berillium
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Megnézni Fémorganikus kémia és Elektronegativitás
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Megnézni Fémorganikus kémia és Fémek
Grignard-reagens
Victor Grignard A Grignard-reagens vagy Grignard-vegyület az R−Mg−X általános képlettel leírható fémorganikus vegyületek gyűjtőneve, ahol az R alkil vagy arilcsoport, X pedig egy halogént jelöl (legtöbbször brómot).
Megnézni Fémorganikus kémia és Grignard-reagens
Hidroformilezés
Alkén hidroformilezése (R1–R3 szerves csoport (pl. alkil- vagy arilcsoport) vagy hidrogén). A hidroformilezés vagy oxoszintézis fontos vegyipari homogén katalitikus folyamat aldehidek alkénekből történő előállítására.
Megnézni Fémorganikus kémia és Hidroformilezés
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Fémorganikus kémia és Hidrogén
Ionizációs energia
rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát.
Megnézni Fémorganikus kémia és Ionizációs energia
Ionos kötés
Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.
Megnézni Fémorganikus kémia és Ionos kötés
Katalizátor
A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.
Megnézni Fémorganikus kémia és Katalizátor
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Megnézni Fémorganikus kémia és Kovalens kötés
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Megnézni Fémorganikus kémia és Lítium
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Fémorganikus kémia és Magnézium
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Megnézni Fémorganikus kémia és Molekula
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Megnézni Fémorganikus kémia és Nobel-díj
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Megnézni Fémorganikus kémia és Szén
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Megnézni Fémorganikus kémia és Szerves kémia
Töltés
A fizika területén a töltés egy részecske vagy test valamely fizikai térrel (mezővel) való kölcsönhatását jellemzi.
Megnézni Fémorganikus kémia és Töltés
Victor Grignard
François Auguste Victor Grignard (Cherbourg, 1871. május 6. – Lyon, 1935. december 13.) francia vegyész.
Megnézni Fémorganikus kémia és Victor Grignard
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Fémorganikus kémia és 20. század
Ismert mint Fémorganikus vegyület.