Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Alkálifémek, Alkáliföldfémek, Alumínium, Bór, Berillium, Elektronegativitás, Fémek, Grignard-reagens, Hidroformilezés, Hidrogén, Ionizációs energia, Ionos kötés, Katalizátor, Kovalens kötés, Lítium, Magnézium, Molekula, Nobel-díj, Szén, Szerves kémia, Töltés, Victor Grignard, 1760, 1912, 20. század.
Alkálifémek
Az öt stabil alkálifém: lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjában (IUPAC szerinti 1-es csoportjában) található elemek, a hidrogén kivételével.
Új!!: Fémorganikus kémia és Alkálifémek · Többet látni »
Alkáliföldfémek
Az alkáliföldfémek Az alkáliföldfémek a periódusos rendszer 2-es csoportjában (régi rendszer szerinti II.A csoportjában) található elemek.
Új!!: Fémorganikus kémia és Alkáliföldfémek · Többet látni »
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Új!!: Fémorganikus kémia és Alumínium · Többet látni »
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Fémorganikus kémia és Bór · Többet látni »
Berillium
A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Fémorganikus kémia és Berillium · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Fémorganikus kémia és Elektronegativitás · Többet látni »
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Új!!: Fémorganikus kémia és Fémek · Többet látni »
Grignard-reagens
Victor Grignard A Grignard-reagens vagy Grignard-vegyület az R−Mg−X általános képlettel leírható fémorganikus vegyületek gyűjtőneve, ahol az R alkil vagy arilcsoport, X pedig egy halogént jelöl (legtöbbször brómot).
Új!!: Fémorganikus kémia és Grignard-reagens · Többet látni »
Hidroformilezés
Alkén hidroformilezése (R1–R3 szerves csoport (pl. alkil- vagy arilcsoport) vagy hidrogén). A hidroformilezés vagy oxoszintézis fontos vegyipari homogén katalitikus folyamat aldehidek alkénekből történő előállítására.
Új!!: Fémorganikus kémia és Hidroformilezés · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Fémorganikus kémia és Hidrogén · Többet látni »
Ionizációs energia
rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát. Az egyes periódusok határát függőleges vonal, valamint a periódust lezáró nemesgáz vegyjele jelöli. Az ionizációs energia ''maximuma'' a periódus számának növelésével csökken, mivel az újabb és újabb elektronhéjak hozzáadásával a legkülső elektronok egyre távolabb kerülnek az atommagtól Az ionizációs energia – jele Ei – a fizikában és kémiában az a legkisebb energiamennyiség, amely a leggyengébben kötött elektron – a vegyértékelektron – egyedülálló, semleges atomból vagy molekulából történő eltávolításához szükséges.
Új!!: Fémorganikus kémia és Ionizációs energia · Többet látni »
Ionos kötés
Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.
Új!!: Fémorganikus kémia és Ionos kötés · Többet látni »
Katalizátor
A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.
Új!!: Fémorganikus kémia és Katalizátor · Többet látni »
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Új!!: Fémorganikus kémia és Kovalens kötés · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Fémorganikus kémia és Lítium · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Fémorganikus kémia és Magnézium · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Fémorganikus kémia és Molekula · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Fémorganikus kémia és Nobel-díj · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Fémorganikus kémia és Szén · Többet látni »
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Új!!: Fémorganikus kémia és Szerves kémia · Többet látni »
Töltés
A fizika területén a töltés egy részecske vagy test valamely fizikai térrel (mezővel) való kölcsönhatását jellemzi.
Új!!: Fémorganikus kémia és Töltés · Többet látni »
Victor Grignard
François Auguste Victor Grignard (Cherbourg, 1871. május 6. – Lyon, 1935. december 13.) francia vegyész.
Új!!: Fémorganikus kémia és Victor Grignard · Többet látni »
1760
Nincs leírás.
Új!!: Fémorganikus kémia és 1760 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Fémorganikus kémia és 1912 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Fémorganikus kémia és 20. század · Többet látni »
