Tartalomjegyzék
28 kapcsolatok: Allotrópia, Amorf, Anyagfejlődés-történet, Ausztenit, Curie-hőmérséklet, Eutektikum, Eutektoid, Fémek, Ferrit, Ferromágnesség, Folyadék, Gáz, Gőz, Hőmérséklet, Jég, Kristályszerkezet, Kristálytan, Lev Davidovics Landau, Mágnes, Nyomás, Peritektikum, Plazma, Szilárd halmazállapot, Szimmetria, Szupravezetés, Termodinamika, Vas, Víz.
- Fizikai jelenségek
Allotrópia
A gyémánt és a grafit a szén allotrop módosulatai Egy kémiai elemnek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását allotrópiának nevezzük.
Megnézni Fázisátalakulás és Allotrópia
Amorf
A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzük amorfnak.
Megnézni Fázisátalakulás és Amorf
Anyagfejlődés-történet
Az anyagfejlődés-történet olyan átfogó tudományos elmélet, amely összképbe rendezi az anyag fejlődéstörténetéről megismert diszciplináris folyamatokat.
Megnézni Fázisátalakulás és Anyagfejlődés-történet
Ausztenit
A vas-szén fázisdiagram, amely bemutatja, hogy az '''ausztenit''', vagy (γ)-vas milyen tartományban stabil acél. A vas-szén (vas-cementit) fázisdiagram szövetszerkezettel. A színkód a következő: piros - olvadék, zöld - ausztenit, szürke - cementit, sárga - ledeburit, világoskék - ferrit, sötétkék - perlit.
Megnézni Fázisátalakulás és Ausztenit
Curie-hőmérséklet
Curie-hőmérséklet felett megszűnik a rendezettség, paramágnesessé válik az anyag Curie-hőmérsékletnek (Tc) nevezik azt a hőmérsékletet, amely felett a ferro- és ferrimágneses anyagok hevítés hatására paramágnesessé válnak.
Megnézni Fázisátalakulás és Curie-hőmérséklet
Eutektikum
Az eutektikum két vagy több komponens (elem vagy vegyület) elegye, amelynek létezik egy vagy több olyan összetétele, amely a tiszta komponensek olvadáspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten olvad meg.
Megnézni Fázisátalakulás és Eutektikum
Eutektoid
A kétkomponensű (binér) rendszerekben a Gibbs-féle fázistörvény értelmében az egymással egyensúlyban lévő fázisok száma maximálisan 3 lehet, ha csak kondenzált – tehát folyadék és/vagy szilárd halmazállapotú – fázisok alkotják a rendszert.
Megnézni Fázisátalakulás és Eutektoid
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Megnézni Fázisátalakulás és Fémek
Ferrit
A vas-szén fázisdiagram, amely bemutatja, hogy a '''ferrit''', vagy alfa-vas milyen tartományban stabil az acélokban. A vas-szén (vas-cementit) fázisdiagram szövetszerkezettel. A színkód a következő: piros - olvadék, zöld - ausztenit, szürke - cementit, sárga - ledeburit, világoskék - ferrit, sötétkék - perlit.
Megnézni Fázisátalakulás és Ferrit
Ferromágnesség
A ferromágneses anyagban a mágneses momentumok a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A ferromágnesség a gyűjtőneve mindazon jelenségeknek, melyek során bizonyos anyagok (mint például a vas) állandó mágnesként viselkednek, vagy erősen kölcsönhatnak a mágnessel (vonzzák vagy taszítják egymást).
Megnézni Fázisátalakulás és Ferromágnesség
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Megnézni Fázisátalakulás és Folyadék
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Megnézni Fázisátalakulás és Gáz
Gőz
1.
Megnézni Fázisátalakulás és Gőz
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Megnézni Fázisátalakulás és Hőmérséklet
Jég
Hópelyhek (Wilson Bentley), 1902 A jég a víz szilárd fázisának neve.
Megnézni Fázisátalakulás és Jég
Kristályszerkezet
Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.
Megnézni Fázisátalakulás és Kristályszerkezet
Kristálytan
A kristálytan, idegen szóval krisztallográfia azokkal a szilárd anyagokkal foglalkozik, amelyekben az anyagot fölépítő részecskék (atomok, ionok, molekulák) térrácsszerkezettel rendelkeznek.
Megnézni Fázisátalakulás és Kristálytan
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Megnézni Fázisátalakulás és Lev Davidovics Landau
Mágnes
#ÁTIRÁNYÍTÁS Állandó mágnes.
Megnézni Fázisátalakulás és Mágnes
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Megnézni Fázisátalakulás és Nyomás
Peritektikum
A kétkomponensű (binér) rendszerekben a Gibbs-féle fázistörvény értelmében az egymással egyensúlyban lévő fázisok száma maximálisan 3 lehet, ha csak kondenzált – tehát folyadék és/vagy szilárd halmazállapotú – fázisok alkotják a rendszert.
Megnézni Fázisátalakulás és Peritektikum
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Megnézni Fázisátalakulás és Plazma
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Megnézni Fázisátalakulás és Szilárd halmazállapot
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Megnézni Fázisátalakulás és Szimmetria
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Megnézni Fázisátalakulás és Szupravezetés
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Megnézni Fázisátalakulás és Termodinamika
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Megnézni Fázisátalakulás és Vas
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Megnézni Fázisátalakulás és Víz
Lásd még
Fizikai jelenségek
- Éneklő homok
- Casimir-effektus
- Coandă-hatás
- Coriolis-erő
- Cserenkov-effektus
- Diffrakció
- Dugattyúhatás
- Elektromágneses indukció
- Eseményhorizont
- Fázisátalakulás
- Fénytörés
- Fényvisszaverődés
- Fermat-elv (optika)
- Ferromágnesség
- Gravitációs szingularitás
- Hőelektromosság
- Idő
- Idődilatáció
- Kavitáció
- Konvekció
- Kvázirészecske
- Kvantálás (fizika)
- Leidenfrost-hatás
- Lorentz-erő
- Mössbauer-effektus
- Magfúzió
- Magnus-effektus
- Magreakció
- Megfigyelői hatás
- Mozgás (fizika)
- Mpemba-paradoxon
- Paramágnesség
- Pillangóhatás (elmélet)
- Prandtl–Glauert-szingularitás
- Rayleigh-szórás
- Szórás (fizika)
- Szonolumineszcencia
- Szuperfolyékonyság
- Szupravezetés
- Teljes fényvisszaverődés
- Ultraibolya katasztrófa
- Vákuum
- Vízütés