Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
156 kapcsolatok: A Felvidékről kitelepítettek emléknapja, Abaúj-Torna vármegye, Alispán, Alsókubin, Alsósztregova, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Aranyosmarót, Autonómia (szociológia), Árva vármegye, Érsekújvár, Balassagyarmat, Balassi Bálint, Bars vármegye, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bártfay László, Bercsényi Miklós (főgenerális), Bereg vármegye, Beregszász, Besztercebánya, Blaha Lujza, Borsi, Borsod vármegye, Borsody István, Bottyán János, Csallóköz, Csató Pál, Csehszlovákia, Csehszlovákizmus, Csontváry Kosztka Tivadar, December 11., Dobó István (katonatiszt), Dobóruszka, Dobsina, Dohnányi Ernő, Egyesült Magyar Párt, Eperjes (Szlovákia), Erdély, Esterházy János (politikus), Feketeházy János, Felső-Magyarország, Felvidék fazekasközpontjai, Gazda István (tudománytörténész), Gömör és Kishont vármegye, Gömöry Árpád, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Hóman Bálint, Henckó, Hont vármegye, Horthy Miklós (kormányzó), II. Rákóczi Ferenc, ..., Ipolyság, Irredentizmus, Jókai Mór, Kassa, Kassák Lajos, Kárpátalja, Kiss László (orvostörténész), Kisszeben, Klapka György (tábornok), Komárom (Szlovákia), Lőcse, Liptó vármegye, Liptószentmiklós, Liszka József, Ludwig Emil, Lux Gyula, Lux Kálmán, Madách Imre (író), Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyar történelem, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyarok, Magyarország, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Márai Sándor, Máramaros vármegye, Máramarossziget, Második világháború, Média (kommunikáció), Méry Margit, Mikszáth Kálmán (író), Mikszáthfalva, Miskolc, Nagy Zoltán, Nagyszőlős, Nagyszombat (település), Nógrád vármegye, Nyíregyháza, Nyitra (település), Nyitra vármegye, Oláhpatak, Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia), Osztrák–Magyar Monarchia, Pázmány Péter, PDF, Persay Ferenc, Popély Gyula, Pozsony, Pozsony vármegye, Rendszerváltás, Reuss család (felvidéki), Reviczky Gyula, Rimaszombat, Ruszinok, Sajó Sándor (költő), Sáros vármegye, Sátoraljaújhely, Schulek család (felvidéki), Szabolcs vármegye, Századok (folyóirat), Szepes vármegye, Szinonímia, Szláv népek, Szlávik Mátyás, Szlovákia, Szlovákia magyar emlékei, látnivalói, Szlovákiai magyarok, Szlovákiai magyarok listája, Szlovákok, Szocializmus, Temetvény, Terray család (légrádi és szigligeti), Thököly Imre, Tompa Mihály, Trencsén, Trencsén vármegye, Trianoni békeszerződés, Turóc vármegye, Turócszentmárton, Turchányi Imre, Ugocsa vármegye, Ung vármegye, Ungvár, Vágsellye, Vármegye, Vértanú, Vitfalva, Zászló, Zólyom, Zólyom vármegye, Zemplén vármegye, 1854, 1883, 1884, 19. század, 1901, 1918, 1919, 1920, 1927, 1931, 1932, 1937, 1943, 1957. Bővíteni index (106 több) »
A Felvidékről kitelepítettek emléknapja
A Felvidékről kitelepítettek emléknapját minden év április 12-én tartják a magyar Országgyűlés 86/2012. (XII. 7.) OGY határozata alapján.
Új!!: Felvidék és A Felvidékről kitelepítettek emléknapja · Többet látni »
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
Új!!: Felvidék és Abaúj-Torna vármegye · Többet látni »
Alispán
Az alispán a középkori magyar vármegye ispánjának – az újkorban főispánjának – helyettese volt.
Új!!: Felvidék és Alispán · Többet látni »
Alsókubin
Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín, németül Unterkubin) város Szlovákiában.
Új!!: Felvidék és Alsókubin · Többet látni »
Alsósztregova
Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.
Új!!: Felvidék és Alsósztregova · Többet látni »
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.
Új!!: Felvidék és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »
Aranyosmarót
Aranyosmarót (szlovákul Zlaté Moravce, németül Goldmorawitz) város Szlovákiában.
Új!!: Felvidék és Aranyosmarót · Többet látni »
Autonómia (szociológia)
Az autonómiára való igény általános emberi tulajdonság, de nem mindenkire azonos mértékben jellemző.
Új!!: Felvidék és Autonómia (szociológia) · Többet látni »
Árva vármegye
Árva vármegye (szlovákul: Orava, németül: Arwa, lengyelül: Orawa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Felvidék és Árva vármegye · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: Felvidék és Érsekújvár · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: Felvidék és Balassagyarmat · Többet látni »
Balassi Bálint
Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.
Új!!: Felvidék és Balassi Bálint · Többet látni »
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Felvidék és Bars vármegye · Többet látni »
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Új!!: Felvidék és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »
Bártfay László
Bártfay László (Felsővadász, 1797. május 6. – Pest, 1858. május 12.) ügyvéd, Károlyi György titkára és központi ügyésze, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
Új!!: Felvidék és Bártfay László · Többet látni »
Bercsényi Miklós (főgenerális)
kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.
Új!!: Felvidék és Bercsényi Miklós (főgenerális) · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Felvidék és Bereg vármegye · Többet látni »
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Új!!: Felvidék és Beregszász · Többet látni »
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Új!!: Felvidék és Besztercebánya · Többet látni »
Blaha Lujza
Zöldiné Szabó Julianna (1812–1886); 23. Dózsa József (1815–1886); 24. Philippovits István (1822–1885) Blaha Lujza (született Reindl Ludovika) (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.
Új!!: Felvidék és Blaha Lujza · Többet látni »
Borsi
Borsi (szlovákul Borša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Új!!: Felvidék és Borsi · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Felvidék és Borsod vármegye · Többet látni »
Borsody István
Borsody István (Eperjes, 1911. szeptember 16. – Boston, 2000. október 17.) újságíró, történész, egyetemi oktató.
Új!!: Felvidék és Borsody István · Többet látni »
Bottyán János
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére.
Új!!: Felvidék és Bottyán János · Többet látni »
Csallóköz
A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.
Új!!: Felvidék és Csallóköz · Többet látni »
Csató Pál
Csatószegi Csató Pál (Sarkad, 1804. január 7. – Pozsony, 1841. február 15.) író, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Új!!: Felvidék és Csató Pál · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Felvidék és Csehszlovákia · Többet látni »
Csehszlovákizmus
A csehszlovákizmus egy 19.
Új!!: Felvidék és Csehszlovákizmus · Többet látni »
Csontváry Kosztka Tivadar
Csontváry kézírásos dokumentuma patikája működési jogának átruházásáról Csontváry Kosztka Tivadar (született Kosztka Mihály Tivadar) (Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) magyar festőművész.
Új!!: Felvidék és Csontváry Kosztka Tivadar · Többet látni »
December 11.
Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.
Új!!: Felvidék és December 11. · Többet látni »
Dobó István (katonatiszt)
Báró ruszkai Dobó István (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes.
Új!!: Felvidék és Dobó István (katonatiszt) · Többet látni »
Dobóruszka
Dobóruszka község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Új!!: Felvidék és Dobóruszka · Többet látni »
Dobsina
Dobsina (szlovákul Dobšiná, németül Dobschau, latinul Dobsinium) város a mai Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Új!!: Felvidék és Dobsina · Többet látni »
Dohnányi Ernő
Dohnányi Ernő Jenő Frigyes (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus.
Új!!: Felvidék és Dohnányi Ernő · Többet látni »
Egyesült Magyar Párt
Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (röviden Egyesült Magyar Párt, 1938-tól Felvidéki Magyar Párt) magyar politikai párt volt Csehszlovákiában, majd az első szlovák köztársaságban és Magyarországon 1936 és 1940 között.
Új!!: Felvidék és Egyesült Magyar Párt · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Felvidék és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Felvidék és Erdély · Többet látni »
Esterházy János (politikus)
Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa.
Új!!: Felvidék és Esterházy János (politikus) · Többet látni »
Feketeházy János
Feketeházy János (Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.) magyar hídépítő mérnök.
Új!!: Felvidék és Feketeházy János · Többet látni »
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Új!!: Felvidék és Felső-Magyarország · Többet látni »
Felvidék fazekasközpontjai
A Felvidék fazekasságát vizsgálva két fontos tényt említhetünk: A kitűnő tűzálló föld megléte (Gömörben), másrészt az ecsetes díszítésmód elterjedése, és az, hogy az íróka (szaru) itt lényegesen kevesebb szerepet kapott a dekorálásban, mint a Kárpát-medence más területein.
Új!!: Felvidék és Felvidék fazekasközpontjai · Többet látni »
Gazda István (tudománytörténész)
Gazda István (Budapest, 1948. december 2. –) tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.
Új!!: Felvidék és Gazda István (tudománytörténész) · Többet látni »
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Új!!: Felvidék és Gömör és Kishont vármegye · Többet látni »
Gömöry Árpád
Vitéz Gömöry Árpád József Mihály (Hatvan, 1882. május 28. – Budapest, 1943. augusztus 13.) magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író.
Új!!: Felvidék és Gömöry Árpád · Többet látni »
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (röviden: HVIM) nemzeti radikális, szélsőjobboldali ifjúsági szervezet.
Új!!: Felvidék és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom · Többet látni »
Hóman Bálint
Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is.
Új!!: Felvidék és Hóman Bálint · Többet látni »
Henckó
Henckó község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Új!!: Felvidék és Henckó · Többet látni »
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Felvidék és Hont vármegye · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Felvidék és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Felvidék és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Ipolyság
Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Felvidék és Ipolyság · Többet látni »
Irredentizmus
Magyar irredenta plakát 1922-ből. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírása után az irredentizmus kultusszá vált Magyarországon, kialakultak sajátos jelképei Lillafüred, 1939 Az irredentizmus (olasz irredento, azaz „meg nem váltott” szóból) a nacionalizmussal és a revizionizmussal összefüggő eszme vagy mozgalom, melynek célja az elvesztett szülőföld visszaigénylése, és visszafoglalása.
Új!!: Felvidék és Irredentizmus · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Felvidék és Jókai Mór · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Felvidék és Kassa · Többet látni »
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Új!!: Felvidék és Kassák Lajos · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Felvidék és Kárpátalja · Többet látni »
Kiss László (orvostörténész)
Kiss László (Ipolyság, 1950. március 18. –) felvidéki magyar orvos, író, orvostörténész.
Új!!: Felvidék és Kiss László (orvostörténész) · Többet látni »
Kisszeben
Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.
Új!!: Felvidék és Kisszeben · Többet látni »
Klapka György (tábornok)
Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
Új!!: Felvidék és Klapka György (tábornok) · Többet látni »
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Új!!: Felvidék és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »
Lőcse
Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.
Új!!: Felvidék és Lőcse · Többet látni »
Liptó vármegye
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.
Új!!: Felvidék és Liptó vármegye · Többet látni »
Liptószentmiklós
Liptószentmiklós (1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye.
Új!!: Felvidék és Liptószentmiklós · Többet látni »
Liszka József
Liszka József (Köbölkút, 1956. április 6. –) szlovákiai magyar néprajzkutató, többek között az interetnikus kapcsolatok és a szakrális kisemlékek kutatója.
Új!!: Felvidék és Liszka József · Többet látni »
Ludwig Emil
Ludwig Emil (Budapest, 1952. október 17. – 2022. április 16.) magyar újságíró.
Új!!: Felvidék és Ludwig Emil · Többet látni »
Lux Gyula
Lux Gyula János (Henckó, Gömör és Kis-Hont vármegye, 1884. április 20. – Budapest, 1957. november 5.) tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója.
Új!!: Felvidék és Lux Gyula · Többet látni »
Lux Kálmán
A lillafüredi palotaszálló Lux Kálmán sírja Budapesten. Új köztemető: 89-2-57. Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14. – Budapest, 1961. december 21.) építész, restaurátor, a Ferenc József-rend lovagja.
Új!!: Felvidék és Lux Kálmán · Többet látni »
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Felvidék és Madách Imre (író) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Felvidék és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Felvidék és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: Felvidék és Magyar történelem · Többet látni »
Magyar Tudománytörténeti Intézet
A Magyar Tudománytörténeti Intézet (teljesebb neve: Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.) a matematika és a természettudományok magyarországi történetének kutatására, a kutatási eredmények közzétételére, valamint a tudománytörténeti ismeretek oktatására, népszerűsítésére 1994 januárjában szerveződött intézet.
Új!!: Felvidék és Magyar Tudománytörténeti Intézet · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Felvidék és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) az első világháború végén a Károlyi Mihály-kormány segítségével alakult országos politikai propagandaszervezet volt, ami a történelmi Magyarország területi egységének megóvását tűzte zászlajára.
Új!!: Felvidék és Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája · Többet látni »
Márai Sándor
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Új!!: Felvidék és Márai Sándor · Többet látni »
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Felvidék és Máramaros vármegye · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Felvidék és Máramarossziget · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Felvidék és Második világháború · Többet látni »
Média (kommunikáció)
A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.
Új!!: Felvidék és Média (kommunikáció) · Többet látni »
Méry Margit
Méry Margit (Tardoskedd, 1936. október 1. –) szlovákiai magyar néprajzkutató.
Új!!: Felvidék és Méry Margit · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Felvidék és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Mikszáthfalva
Mikszáthfalva (1899-ig Szklabonya, 1910-ig Kürtabony; szlovákul Sklabiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.
Új!!: Felvidék és Mikszáthfalva · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Felvidék és Miskolc · Többet látni »
Nagy Zoltán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagy Zoltán (egyértelműsítő lap).
Új!!: Felvidék és Nagy Zoltán · Többet látni »
Nagyszőlős
Az egykori főtér Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohragyiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Felvidék és Nagyszőlős · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: Felvidék és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Felvidék és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Felvidék és Nyíregyháza · Többet látni »
Nyitra (település)
Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
Új!!: Felvidék és Nyitra (település) · Többet látni »
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Felvidék és Nyitra vármegye · Többet látni »
Oláhpatak
Oláhpatak község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Új!!: Felvidék és Oláhpatak · Többet látni »
Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)
OKSZP tagsági igazolvány, 1933-ból Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) elnevezést az 1920-as csehszlovákiai választások után vette fel a Magyar-Német Keresztényszocialista Párt.
Új!!: Felvidék és Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia) · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Felvidék és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Új!!: Felvidék és Pázmány Péter · Többet látni »
#ÁTIRÁNYÍTÁS Portable Document Format.
Új!!: Felvidék és PDF · Többet látni »
Persay Ferenc
Persai Persay Ferenc Pál (Cegléd, 1854. június 22. – Budapest, 1937. augusztus 4.) jogász, ügyvéd, Bars vármegye utolsó magyar alispánja, Bars vármegye tiszti főügyésze, hírlapíró, az irredentista Honvédelmi Párt korelnöke, a III.
Új!!: Felvidék és Persay Ferenc · Többet látni »
Popély Gyula
Popély Gyula (Abara, 1945. június 8. –) szlovákiai magyar történész, képviselő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Új!!: Felvidék és Popély Gyula · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Felvidék és Pozsony · Többet látni »
Pozsony vármegye
Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Felvidék és Pozsony vármegye · Többet látni »
Rendszerváltás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rendszerváltás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Felvidék és Rendszerváltás · Többet látni »
Reuss család (felvidéki)
A nemzetközi családtörténeti szakirodalomból ismert a német Reuss (Reuß) hercegi család.
Új!!: Felvidék és Reuss család (felvidéki) · Többet látni »
Reviczky Gyula
Egyik verse a hagyatékból Kerepesi temető: 34/1-1-13. Gách István Lipót alkotása Reviczky Gyula (Vitkóc, 1855. április 9. – Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író.
Új!!: Felvidék és Reviczky Gyula · Többet látni »
Rimaszombat
Rimaszombat város Szlovákiában.
Új!!: Felvidék és Rimaszombat · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és Ruszinok · Többet látni »
Sajó Sándor (költő)
Sajó Sándor, született Heringer (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 1.) költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja.
Új!!: Felvidék és Sajó Sándor (költő) · Többet látni »
Sáros vármegye
Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Felvidék és Sáros vármegye · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Felvidék és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Schulek család (felvidéki)
A feltételezések szerint a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna és a család a XVI.
Új!!: Felvidék és Schulek család (felvidéki) · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Felvidék és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Századok (folyóirat)
A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.
Új!!: Felvidék és Századok (folyóirat) · Többet látni »
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Felvidék és Szepes vármegye · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Felvidék és Szinonímia · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Felvidék és Szláv népek · Többet látni »
Szlávik Mátyás
Szlávik Mátyás (Dobsina, 1860. október 22. – Rákosszentmihály, 1937. december 3.) bölcseleti doktor, filozófus, evangélikus teológiai tanár.
Új!!: Felvidék és Szlávik Mátyás · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Felvidék és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákia magyar emlékei, látnivalói
A magyar nyelvű Komáromi Jókai Színház Kassa főtere eperjesi Rákóczi-ház Ez a szócikk Szlovákia legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a szlovákiai magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be terület és téma szerinti csoportosításban.
Új!!: Felvidék és Szlovákia magyar emlékei, látnivalói · Többet látni »
Szlovákiai magyarok
50-100% 0-10% A szlovákiai magyarok vagy felvidéki magyarokA Felvidék csak 1920 óta jelenti a mai Szlovákia területének egészét, korábban csak a Magyar Királyság északi hegyvidéki területét jelentette, így a Kisalföld mai szlovákiai területe nem tartozott hozzá egyike azon kisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződések következtében alakultak ki.
Új!!: Felvidék és Szlovákiai magyarok · Többet látni »
Szlovákiai magyarok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nevezetes szlovákiai magyarok listája.
Új!!: Felvidék és Szlovákiai magyarok listája · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Felvidék és Szlovákok · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Felvidék és Szocializmus · Többet látni »
Temetvény
Temetvény (szlovákul Hrádok) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
Új!!: Felvidék és Temetvény · Többet látni »
Terray család (légrádi és szigligeti)
A Terray család három ága ismert.
Új!!: Felvidék és Terray család (légrádi és szigligeti) · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: Felvidék és Thököly Imre · Többet látni »
Tompa Mihály
Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
Új!!: Felvidék és Tompa Mihály · Többet látni »
Trencsén
A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.
Új!!: Felvidék és Trencsén · Többet látni »
Trencsén vármegye
Trencsén vármegye (szlovákul Trenčianska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Felvidék és Trencsén vármegye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Felvidék és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Turóc vármegye
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.
Új!!: Felvidék és Turóc vármegye · Többet látni »
Turócszentmárton
Turócszentmárton (szlovákul Martin, korábban Turčiansky Svätý Martin, németül (Turz-)Sankt Martin) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásának székhelye.
Új!!: Felvidék és Turócszentmárton · Többet látni »
Turchányi Imre
Turchányi Imre (Nyitrarudnó, 1889. február 23. – Budapest, 1955. szeptember 5.) ügyvéd, földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő.
Új!!: Felvidék és Turchányi Imre · Többet látni »
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
Új!!: Felvidék és Ugocsa vármegye · Többet látni »
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Felvidék és Ung vármegye · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Felvidék és Ungvár · Többet látni »
Vágsellye
Vágsellye (szlovákul Šaľa, németül Schelle) város Szlovákiában.
Új!!: Felvidék és Vágsellye · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Felvidék és Vármegye · Többet látni »
Vértanú
Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.
Új!!: Felvidék és Vértanú · Többet látni »
Vitfalva
Vitfalva (1892-ig Vitkócz,, vagy Witkowetz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Új!!: Felvidék és Vitfalva · Többet látni »
Zászló
A magyar zászló Turáni nemzetek zászlói A zászló rúdra rögzített, meghatározott színezésű illetve mintájú textil, mely árbócon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.
Új!!: Felvidék és Zászló · Többet látni »
Zólyom
Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Új!!: Felvidék és Zólyom · Többet látni »
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Felvidék és Zólyom vármegye · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Felvidék és Zemplén vármegye · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1854 · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1883 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1884 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Felvidék és 19. század · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Felvidék és 1901 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1919 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1920 · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1927 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1931 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1932 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1937 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1943 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Felvidék és 1957 · Többet látni »
