Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
61 kapcsolatok: Bajta, Bakócz Tamás, Balassa Bálint Múzeum, Bars és Hont k.e.e. vármegye, Bars vármegye, Bányászat, Búcs, Borovszky Samu, Budapest, Budapest–Esztergom-vasútvonal, Csata (település), Dömös, Dobogó-kő, Duna, Első bécsi döntés, Esztergom, Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, Esztergomi érsek, Esztergomi járás, Garam, Garamkövesd, Gerecse, Györffy György, Hont vármegye, I. István magyar király, Járás, Kálvinizmus, Kicsind, Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye, Komárom vármegye, Latin nyelv, Lábatlan, Leléd, Magyar Királyság, Magyarok, Mária Valéria híd, Megyei város (polgári korszak), Muzsla (település), Német nyelv, Németek, Nyergesújfalu, Párkány (település), Párkányi járás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Pilis (hegység), Piszke (település), Római katolikus egyház, Rendezett tanácsú város, Szabad királyi város, Szamárhegy (Esztergom), ..., Szatmári György (esztergomi érsek), Szlovák nyelv, Tóth-Szabó Pál, Tótok, Törvényhatóság, Vaskapu (Esztergom), Vármegye, 1881, 1891, 1893, 1910. Bővíteni index (11 több) »
Bajta
Bajta (szlovákul Bajtava) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Esztergom vármegye és Bajta · Többet látni »
Bakócz Tamás
Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.
Új!!: Esztergom vármegye és Bakócz Tamás · Többet látni »
Balassa Bálint Múzeum
A MNM Balassa Bálint Múzeuma Esztergomban található, a Nemzeti Múzeum területi múzeumi besorolású muzeális intézménye.
Új!!: Esztergom vármegye és Balassa Bálint Múzeum · Többet látni »
Bars és Hont k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bars vármegye déli része és Hont vármegye majdnem teljes elszakított területe újra magyar uralom alá került.
Új!!: Esztergom vármegye és Bars és Hont k.e.e. vármegye · Többet látni »
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Esztergom vármegye és Bars vármegye · Többet látni »
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Új!!: Esztergom vármegye és Bányászat · Többet látni »
Búcs
Búcs község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Új!!: Esztergom vármegye és Búcs · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Esztergom vármegye és Borovszky Samu · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Esztergom vármegye és Budapest · Többet látni »
Budapest–Esztergom-vasútvonal
| A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú, Rákosrendező elágazás és Újpest, valamint Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, a többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonal.
Új!!: Esztergom vármegye és Budapest–Esztergom-vasútvonal · Többet látni »
Csata (település)
Csata (szlovákul Čata) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Esztergom vármegye és Csata (település) · Többet látni »
Dömös
Dömös község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergom vármegye és Dömös · Többet látni »
Dobogó-kő
A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.
Új!!: Esztergom vármegye és Dobogó-kő · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Esztergom vármegye és Duna · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Esztergom vármegye és Első bécsi döntés · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Esztergom vármegye és Esztergom · Többet látni »
Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal
| A 4-es számú Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal egy 42 kilométer hosszú egyvágányú, nem villamosított mellékvonal az Észak-Dunántúlon.
Új!!: Esztergom vármegye és Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal · Többet látni »
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Új!!: Esztergom vármegye és Esztergomi érsek · Többet látni »
Esztergomi járás
Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom.
Új!!: Esztergom vármegye és Esztergomi járás · Többet látni »
Garam
A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.
Új!!: Esztergom vármegye és Garam · Többet látni »
Garamkövesd
Garamkövesd (szlovákul Kamenica nad Hronom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Esztergom vármegye és Garamkövesd · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Esztergom vármegye és Gerecse · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Esztergom vármegye és Györffy György · Többet látni »
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Esztergom vármegye és Hont vármegye · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Esztergom vármegye és I. István magyar király · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Esztergom vármegye és Járás · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Esztergom vármegye és Kálvinizmus · Többet látni »
Kicsind
Kicsind (szlovákul Malá nad Hronom, korábban Kičind) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Új!!: Esztergom vármegye és Kicsind · Többet látni »
Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye
1 Komárom tjv. Magyarországon maradt része, 2 Győr vm., 3 Hont vm., 4 Komárom és Esztergom k.e.e.vm. 1923-1938, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1914-es megyehatár Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Esztergom vármegye és Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye · Többet látni »
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Esztergom vármegye és Komárom vármegye · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Esztergom vármegye és Latin nyelv · Többet látni »
Lábatlan
Lábatlan város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergom vármegye és Lábatlan · Többet látni »
Leléd
Leléd (szlovákul Leľa) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Esztergom vármegye és Leléd · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Esztergom vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Esztergom vármegye és Magyarok · Többet látni »
Mária Valéria híd
A Mária Valéria híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,8 folyamkilométerénél található.
Új!!: Esztergom vármegye és Mária Valéria híd · Többet látni »
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Új!!: Esztergom vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »
Muzsla (település)
Muzsla (szlovákul Mužla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Új!!: Esztergom vármegye és Muzsla (település) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Esztergom vármegye és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Esztergom vármegye és Németek · Többet látni »
Nyergesújfalu
Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergom vármegye és Nyergesújfalu · Többet látni »
Párkány (település)
Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Esztergom vármegye és Párkány (település) · Többet látni »
Párkányi járás
A Párkányi járás a Magyar Királyság Esztergom vármegyéjének Duna-balparti járása volt a trianoni békeszerződés előtt, illetve a második világháború idején.
Új!!: Esztergom vármegye és Párkányi járás · Többet látni »
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Új!!: Esztergom vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Új!!: Esztergom vármegye és Pilis (hegység) · Többet látni »
Piszke (település)
Piszke 1950 óta Lábatlanhoz tartozó egykori község a mai Komárom-Esztergom vármegyében.
Új!!: Esztergom vármegye és Piszke (település) · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Esztergom vármegye és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Esztergom vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Esztergom vármegye és Szabad királyi város · Többet látni »
Szamárhegy (Esztergom)
Szamárhegy Esztergom központi belterületétől 4 km-re keletre, a Szamár-hegy nyugati oldalán lévő belterületi városrész.
Új!!: Esztergom vármegye és Szamárhegy (Esztergom) · Többet látni »
Szatmári György (esztergomi érsek)
Szatmári György, olykor Szakmáry György (Kassa, 1457. – Buda, 1524. április 7.) Magyarország prímása, esztergomi érsek.
Új!!: Esztergom vármegye és Szatmári György (esztergomi érsek) · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Esztergom vármegye és Szlovák nyelv · Többet látni »
Tóth-Szabó Pál
Tóth-Szabó László Pál (Hidvégardó, 1872. január 28. – Budapest, 1938. október 26.) levéltáros, történész.
Új!!: Esztergom vármegye és Tóth-Szabó Pál · Többet látni »
Tótok
Felvidéki tót viselet a 19. században A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi exonímája (azaz külső megnevezése) volt, amivel a magyarok illették őket.
Új!!: Esztergom vármegye és Tótok · Többet látni »
Törvényhatóság
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Esztergom vármegye és Törvényhatóság · Többet látni »
Vaskapu (Esztergom)
A Vaskapu egy Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs a Visegrádi-hegységben.
Új!!: Esztergom vármegye és Vaskapu (Esztergom) · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Esztergom vármegye és Vármegye · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Esztergom vármegye és 1881 · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Esztergom vármegye és 1891 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Esztergom vármegye és 1893 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Esztergom vármegye és 1910 · Többet látni »
