Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Acél, Aszfalt, Beke József (mérnök), Budapest, Budapest villamosvonal-hálózata, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Czekelius Aurél, Diósgyőri Acélművek, Duna, Duna-hidak, Erzsébet híd (Budapest, 1964), Esslingen am Neckar, Függőhíd, Ferenciek tere, Genf, Híd, Hídfő, I. Ferenc József magyar király, Kherndl Antal, Kossuth Lajos utca (Budapest, V. kerület), Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Magyarország, Második világháború, Nagy Virgil, Október 10., Osztrák–magyar korona, Petőfi híd, Rákóczi út, Régi pesti városháza, Siemens–Martin-acélgyártás, Stuttgart, Szabadság híd, Wehrmacht, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, 1894, 1898, 1902, 1903, 1945.
Acél
Egy öreg bányafelvonó acélkötele Acélhíd Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Acél · Többet látni »
Aszfalt
Aszfaltburkolat Az aszfalt (régies: földszurok) egy természetben előforduló szénhidrogén kőzet, amely a kőolaj szilárdnak tűnő módosulataként a földfelszínen is előfordul.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Aszfalt · Többet látni »
Beke József (mérnök)
Beke József, 1884-ig Beck (Pápa, 1867. augusztus 22. – Budapest, 1940. május 15.) magyar hídépítő mérnök, számos hazai Duna-híd tervezője, Beke Manó matematikus öccse.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Beke József (mérnök) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Budapest · Többet látni »
Budapest villamosvonal-hálózata
Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az összessége.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Budapest villamosvonal-hálózata · Többet látni »
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »
Czekelius Aurél
Czekelius Aurél (Csiklovabánya, 1844. október 5. – Budapest, 1927. november 14.) magyar hídépítő mérnök.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Czekelius Aurél · Többet látni »
Diósgyőri Acélművek
A Diósgyőri Acélművek egykor az ország egyik legnagyobb kohászati komplexuma, Miskolc legnagyobb munkaadója volt.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Diósgyőri Acélművek · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Duna · Többet látni »
Duna-hidak
A Breg és a Brigach összefolyása, innentől „Duna” a neve a folyónak Az első Duna-híd Donaueschingen szélén Duna-csatornán A Béskai híd Szerbiában Steinerne Brücke, Regensburg, Bajorország A Dunán összesen 342 híd van.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Duna-hidak · Többet látni »
Erzsébet híd (Budapest, 1964)
Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Erzsébet híd (Budapest, 1964) · Többet látni »
Esslingen am Neckar
Esslingen am Neckar város Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Esslingen am Neckar · Többet látni »
Függőhíd
San Franciscoban A John A. Roebling függőhíd Cincinnatiban A függőhíd olyan híd, melynek fő tartószerkezeti elemei a végpontjaikon lehorgonyzott tartókábelek vagy -láncok, és a híd pályaszerkezete (merevítőgerendája) e főtartók alá kerül befüggesztésre jellemzően függőleges, esetenként ferde helyzetű függesztőrudakkal vagy -kábelekkel.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Függőhíd · Többet látni »
Ferenciek tere
A Kígyó tér (egy ideig Apponyi tér)A kép bal oldalán az ún. Királyi bérház látható A Ferenciek tere és a templom 1901-ben (a Duna felől nézve) Az 1909–1913 között épült Párisi udvar villamosmegállóval (1963. február 20.) ferences templom kapuja Egyetemi Könyvtár Ferenciek tere (Kígyó tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd, jobbra egy reklám szöveg: "''Olcso butor eladás a ház lerombolása végett''" Ferenciek tere és az egykori Kossuth Lajos utca. A felvétel 1890 után készült (Klösz György felvétele) Ferenciek tere 2. A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Ferenciek tere · Többet látni »
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Genf · Többet látni »
Híd
A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Híd · Többet látni »
Hídfő
Huningue erődje hídfővel és a Rajnán átívelő híddal A hídfő egy, a katonai szakterminológiában használt kifejezés, mely egy olyan - jól kiépített - stratégiai védőpontot jelent, melynek feladata a katonai csapatok folyami átkelésének, partraszállásának biztosítása.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Hídfő · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Kherndl Antal
Kherndl Antal (Zselíz, 1842. május 10. – Budapest, 1919. október 7.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1884) majd rendes (1898) tagja.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Kherndl Antal · Többet látni »
Kossuth Lajos utca (Budapest, V. kerület)
A Kossuth Lajos utca Budapest egyik legforgalmasabb sugárútja, az V. kerületben található.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Kossuth Lajos utca (Budapest, V. kerület) · Többet látni »
Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak
A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (röviden MÁVAG) a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a MÁV-ot mozdonyokkal és gördülőállománnyal ellátó gyár volt.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Második világháború · Többet látni »
Nagy Virgil
Nagy Virgil (Temesvár, 1859. április 25. – Budapest, 1921. november 8.) magyar építészmérnök, egyetemi tanár.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Nagy Virgil · Többet látni »
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Október 10. · Többet látni »
Osztrák–magyar korona
Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Osztrák–magyar korona · Többet látni »
Petőfi híd
A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Petőfi híd · Többet látni »
Rákóczi út
Uránia mozitól a Keleti pályaudvar felé (háttérben, az út „közepén”) tekintve A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Rákóczi út · Többet látni »
Régi pesti városháza
A régi pesti városház előbb egy-, majd két-, végül háromemeletes épülete hosszú időn át szolgált közigazgatási központként.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Régi pesti városháza · Többet látni »
Siemens–Martin-acélgyártás
Siemens–Martin-kemence hosszmetszete egy 1895-ös kiadványból A Siemens–Martin-acélgyártási eljárást Pierre-Émile Martin francia mérnök szabadalmaztatta 1864-ben.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Siemens–Martin-acélgyártás · Többet látni »
Stuttgart
Stuttgart (svábul: Schduagert) a németországi Baden-Württemberg tartomány fővárosa és legnagyobb városa az ország délnyugati részén.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Stuttgart · Többet látni »
Szabadság híd
A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd, Vámház téri híd) Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja, Budapest központjának legrövidebb hídja.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Szabadság híd · Többet látni »
Wehrmacht
Tizedesi rendfokozati kabátjelzés a ''Wehrmacht''ban ''Wehrmacht'' (Heer) övcsat '''Gott mit uns''' (Isten velünk van) felirattal A Wehrmacht (szó szerint kb. véderő) a Harmadik Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1946-ig.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Wehrmacht · Többet látni »
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és 1894 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és 1898 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és 1902 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és 1903 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) és 1945 · Többet látni »
