48 kapcsolatok: Abrudbánya, Algyógy, Alsó-Fehér vármegye, Avram Iancu, Balázsfalva, Balázsfalvi gyűlések, Bél (település), Boklya, Borosbenedek, Borosbocsárd, Boroskrakkó, Bucsesd, Erdély, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Felvinc, Gerendkeresztúr, Hatvani Imre, Ioan Dragoș, Karl von Urban, Kis-Küküllő vármegye, Kisenyed, Kolozsvár, Magyar Királyság, Magyarigen, Magyarok, Maros, Marosújvár, Május 15., Május 17., Május 9., Mócok, Mikeszásza, Nagyenyed, Nagyenyedi vérengzés, Nemesség, Obeliszk, Október 19., Ompolygyepű, Pogrom, Románok, Székelykocsárd, Torda-Aranyos vármegye, Verespatak, Zalatna, 1848, 1849.
Abrudbánya
Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Abrudbánya · Többet látni »
Algyógy
A kerektemplom A református templom A mezőgazdasági középiskola Algyógy (románul Geoagiu, németül Gergesdorf) város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Algyógy · Többet látni »
Alsó-Fehér vármegye
Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Alsó-Fehér vármegye (Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Alsó-Fehér vármegye · Többet látni »
Avram Iancu
Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Avram Iancu · Többet látni »
Balázsfalva
Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Balázsfalva · Többet látni »
Balázsfalvi gyűlések
Balázsfalvi nemzeti gyűlésA balázsfalvi gyűlések 1848-ban az erdélyi Alsófehér vármegyében, Balázsfalva mellett tartott román nemzetiségi gyűlések voltak, melyeken az erdélyi románság hangot adott követeléseinek.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Balázsfalvi gyűlések · Többet látni »
Bél (település)
Bél falu Romániában, Arad megyében, Beliu központja.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Bél (település) · Többet látni »
Boklya
Boklya egy régi térképen Boklya (Bochia), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Boklya · Többet látni »
Borosbenedek
Borosbenedek, 1911-ig Benedek (vagy Benedic) falu Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Borosbenedek · Többet látni »
Borosbocsárd
„Boros” és „Ola Botsard” környéke 1769–73 körül Borosbocsárd falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Borosbocsárd · Többet látni »
Boroskrakkó
250px 250px Boroskrakkó, 1911-ig Krakkó település Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Boroskrakkó · Többet látni »
Bucsesd
Bucsesd (románul Buceș) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Bucsesd · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdély · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi szászok · Többet látni »
Erdélyi-középhegység
Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi-középhegység · Többet látni »
Felvinc
Felvinc (románul Unirea, korábban Vintu de Sus, németül Oberwinz, korábban Winzendorf vagy Winsch) község Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Felvinc · Többet látni »
Gerendkeresztúr
Gerendkeresztúr falu Romániában, Maros megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Gerendkeresztúr · Többet látni »
Hatvani Imre
Hatvani Imre (Monostorpályi, 1818. július 19. – Buda, 1856. március 15.) ügyvéd, gerilla őrnagy.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Hatvani Imre · Többet látni »
Ioan Dragoș
Ioan Dragoș (magyarul Drágos János, toplicai) (Nagyvárad, 1810. március 5. – Abrudbánya, 1849. május 9.) román nemzetiségű politikus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar országgyűlés képviselője.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Ioan Dragoș · Többet látni »
Karl von Urban
Báró Karl von Urban (Krakkó, 1802. augusztus 31. – Brünn, 1877. január 1.), osztrák katonatiszt, császári-királyi altábornagy (Feldmarschallleutnant). Ő volt az első katonatiszt, aki megtagadta az engedelmességet az első felelős magyar kormánynak.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Karl von Urban · Többet látni »
Kis-Küküllő vármegye
Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kis-Küküllő vármegye · Többet látni »
Kisenyed
ortodox fatemplom Kisenyed (szász nyelven Klinonyeten) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kisenyed · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kolozsvár · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarigen
A református parókia Magyarigeni román női viselet a 20. század elején Magyarigen falu Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyarigen · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyarok · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Maros · Többet látni »
Marosújvár
Marosújvár látképe 1870 körül A görögkatolikus templom a városközpontban A református templom A sóbánya egyik épülete A városháza Az 1980-as években lerombolt zsinagóga Marosújvár környéke 1769–1773 között Marosújvár (az 1950-es évekig Uioara) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Marosújvár · Többet látni »
Május 15.
Névnapok: Zsófia, Szonja + Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Upor, Zsófi.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 15. · Többet látni »
Május 17.
Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 17. · Többet látni »
Május 9.
Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 9. · Többet látni »
Mócok
A mócok (avagy havasi románok románul: moți) a Erdélyi-középhegységben, azaz a Nyugati Érchegységben (avagy erdélyi kifejezés szerint: az Ércben) élő, román nyelvű népcsoport.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Mócok · Többet látni »
Mikeszásza
Mikeszásza (románul Micăsasa, németül Feigendorf) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Mikeszásza · Többet látni »
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nagyenyed · Többet látni »
Nagyenyedi vérengzés
A nagyenyedi vérengzés 1849.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nagyenyedi vérengzés · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nemesség · Többet látni »
Obeliszk
A karnaki obeliszk Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, 'nyárs, szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Obeliszk · Többet látni »
Október 19.
Névnapok: Nándor + Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Október 19. · Többet látni »
Ompolygyepű
Ompolygyepű (korábban Ompoly-Preszáka, románul Presaca Ampoiului, németül Ober-Pressendorf) falu Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Ompolygyepű · Többet látni »
Pogrom
Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Pogrom · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Románok · Többet látni »
Székelykocsárd
Székelykocsárd környéke 1770 körül Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Székelykocsárd · Többet látni »
Torda-Aranyos vármegye
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Torda-Aranyos vármegye · Többet látni »
Verespatak
Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) falu Romániában Fehér megyében, Verespatak község központja.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Verespatak · Többet látni »
Zalatna
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Zalatna · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és 1848 · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és 1849 · Többet látni »