Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Erdélyi vérengzés (1848–49)

Index Erdélyi vérengzés (1848–49)

Avram Iancu román felkelővezér Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848.

48 kapcsolatok: Abrudbánya, Algyógy, Alsó-Fehér vármegye, Avram Iancu, Balázsfalva, Balázsfalvi gyűlések, Bél (település), Boklya, Borosbenedek, Borosbocsárd, Boroskrakkó, Bucsesd, Erdély, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Felvinc, Gerendkeresztúr, Hatvani Imre, Ioan Dragoș, Karl von Urban, Kis-Küküllő vármegye, Kisenyed, Kolozsvár, Magyar Királyság, Magyarigen, Magyarok, Maros, Marosújvár, Május 15., Május 17., Május 9., Mócok, Mikeszásza, Nagyenyed, Nagyenyedi vérengzés, Nemesség, Obeliszk, Október 19., Ompolygyepű, Pogrom, Románok, Székelykocsárd, Torda-Aranyos vármegye, Verespatak, Zalatna, 1848, 1849.

Abrudbánya

Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Abrudbánya · Többet látni »

Algyógy

A kerektemplom A református templom A mezőgazdasági középiskola Algyógy (románul Geoagiu, németül Gergesdorf) város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Algyógy · Többet látni »

Alsó-Fehér vármegye

Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Alsó-Fehér vármegye (Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Alsó-Fehér vármegye · Többet látni »

Avram Iancu

Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Avram Iancu · Többet látni »

Balázsfalva

Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Balázsfalva · Többet látni »

Balázsfalvi gyűlések

Balázsfalvi nemzeti gyűlésA balázsfalvi gyűlések 1848-ban az erdélyi Alsófehér vármegyében, Balázsfalva mellett tartott román nemzetiségi gyűlések voltak, melyeken az erdélyi románság hangot adott követeléseinek.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Balázsfalvi gyűlések · Többet látni »

Bél (település)

Bél falu Romániában, Arad megyében, Beliu központja.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Bél (település) · Többet látni »

Boklya

Boklya egy régi térképen Boklya (Bochia), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Boklya · Többet látni »

Borosbenedek

Borosbenedek, 1911-ig Benedek (vagy Benedic) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Borosbenedek · Többet látni »

Borosbocsárd

„Boros” és „Ola Botsard” környéke 1769–73 körül Borosbocsárd falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Borosbocsárd · Többet látni »

Boroskrakkó

250px 250px Boroskrakkó, 1911-ig Krakkó település Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Boroskrakkó · Többet látni »

Bucsesd

Bucsesd (románul Buceș) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Bucsesd · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdély · Többet látni »

Erdélyi országgyűlés

Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdélyi-középhegység

Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi-középhegység · Többet látni »

Felvinc

Felvinc (románul Unirea, korábban Vintu de Sus, németül Oberwinz, korábban Winzendorf vagy Winsch) község Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Felvinc · Többet látni »

Gerendkeresztúr

Gerendkeresztúr falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Gerendkeresztúr · Többet látni »

Hatvani Imre

Hatvani Imre (Monostorpályi, 1818. július 19. – Buda, 1856. március 15.) ügyvéd, gerilla őrnagy.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Hatvani Imre · Többet látni »

Ioan Dragoș

Ioan Dragoș (magyarul Drágos János, toplicai) (Nagyvárad, 1810. március 5. – Abrudbánya, 1849. május 9.) román nemzetiségű politikus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar országgyűlés képviselője.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Ioan Dragoș · Többet látni »

Karl von Urban

Báró Karl von Urban (Krakkó, 1802. augusztus 31. – Brünn, 1877. január 1.), osztrák katonatiszt, császári-királyi altábornagy (Feldmarschallleutnant). Ő volt az első katonatiszt, aki megtagadta az engedelmességet az első felelős magyar kormánynak.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Karl von Urban · Többet látni »

Kis-Küküllő vármegye

Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kis-Küküllő vármegye · Többet látni »

Kisenyed

ortodox fatemplom Kisenyed (szász nyelven Klinonyeten) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kisenyed · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kolozsvár · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarigen

A református parókia Magyarigeni román női viselet a 20. század elején Magyarigen falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyarigen · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyarok · Többet látni »

Maros

Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Maros · Többet látni »

Marosújvár

Marosújvár látképe 1870 körül A görögkatolikus templom a városközpontban A református templom A sóbánya egyik épülete A városháza Az 1980-as években lerombolt zsinagóga Marosújvár környéke 1769–1773 között Marosújvár (az 1950-es évekig Uioara) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Marosújvár · Többet látni »

Május 15.

Névnapok: Zsófia, Szonja + Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Upor, Zsófi.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 15. · Többet látni »

Május 17.

Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 17. · Többet látni »

Május 9.

Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 9. · Többet látni »

Mócok

A mócok (avagy havasi románok románul: moți) a Erdélyi-középhegységben, azaz a Nyugati Érchegységben (avagy erdélyi kifejezés szerint: az Ércben) élő, román nyelvű népcsoport.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Mócok · Többet látni »

Mikeszásza

Mikeszásza (románul Micăsasa, németül Feigendorf) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Mikeszásza · Többet látni »

Nagyenyed

Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nagyenyed · Többet látni »

Nagyenyedi vérengzés

A nagyenyedi vérengzés 1849.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nagyenyedi vérengzés · Többet látni »

Nemesség

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nemesség · Többet látni »

Obeliszk

A karnaki obeliszk Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, 'nyárs, szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Obeliszk · Többet látni »

Október 19.

Névnapok: Nándor + Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Október 19. · Többet látni »

Ompolygyepű

Ompolygyepű (korábban Ompoly-Preszáka, románul Presaca Ampoiului, németül Ober-Pressendorf) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Ompolygyepű · Többet látni »

Pogrom

Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Pogrom · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Románok · Többet látni »

Székelykocsárd

Székelykocsárd környéke 1770 körül Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Székelykocsárd · Többet látni »

Torda-Aranyos vármegye

Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Torda-Aranyos vármegye · Többet látni »

Verespatak

Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) falu Romániában Fehér megyében, Verespatak község központja.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Verespatak · Többet látni »

Zalatna

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és Zalatna · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és 1848 · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi vérengzés (1848–49) és 1849 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »