Tartalomjegyzék
45 kapcsolatok: Abrudbánya, Algyógy, Alsó-Fehér vármegye, Avram Iancu, Balázsfalva, Balázsfalvi gyűlések, Bél (település), Boklya, Borosbenedek, Borosbocsárd, Boroskrakkó, Bucsesd, Erdély, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Felvinc, Gerendkeresztúr, Hatvani Imre, Ioan Dragoș, Karl von Urban, Kis-Küküllő vármegye, Kisenyed, Kolozsvár, Magyar Királyság, Magyarigen, Maros, Marosújvár, Május 15., Május 17., Május 9., Mócok, Mikeszásza, Nagyenyed, Nagyenyedi vérengzés, Nemesség, Obeliszk, Október 19., Ompolygyepű, Pogrom, Románok, Székelykocsárd, Torda-Aranyos vármegye, Verespatak, Zalatna.
Abrudbánya
Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Abrudbánya
Algyógy
A kerektemplom A református templom A mezőgazdasági középiskola Algyógy (románul Geoagiu, németül Gergesdorf) város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Algyógy
Alsó-Fehér vármegye
Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Alsó-Fehér vármegye (Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Alsó-Fehér vármegye
Avram Iancu
Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Avram Iancu
Balázsfalva
Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Balázsfalva
Balázsfalvi gyűlések
Balázsfalvi nemzeti gyűlésA balázsfalvi gyűlések 1848-ban az erdélyi Alsófehér vármegyében, Balázsfalva mellett tartott román nemzetiségi gyűlések voltak, melyeken az erdélyi románság hangot adott követeléseinek.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Balázsfalvi gyűlések
Bél (település)
Bél falu Romániában, Arad megyében, Beliu központja.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Bél (település)
Boklya
Boklya egy régi térképen Boklya (Bochia), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Boklya
Borosbenedek
Borosbenedek, 1911-ig Benedek (vagy Benedic) falu Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Borosbenedek
Borosbocsárd
„Boros” és „Ola Botsard” környéke 1769–73 körül Borosbocsárd falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Borosbocsárd
Boroskrakkó
250px 250px Boroskrakkó, 1911-ig Krakkó település Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Boroskrakkó
Bucsesd
Bucsesd (románul Buceș) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Bucsesd
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdély
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi országgyűlés
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi szászok
Erdélyi-középhegység
Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Erdélyi-középhegység
Felvinc
Felvinc (románul Unirea, korábban Vintu de Sus, németül Oberwinz, korábban Winzendorf vagy Winsch) község Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Felvinc
Gerendkeresztúr
Gerendkeresztúr falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Gerendkeresztúr
Hatvani Imre
Hatvani Imre (Monostorpályi, 1818. július 19. – Buda, 1856. március 15.) ügyvéd, gerilla őrnagy.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Hatvani Imre
Ioan Dragoș
Ioan Dragoș (magyarul Drágos János, toplicai) (Nagyvárad, 1810. március 5. – Abrudbánya, 1849. május 9.) román nemzetiségű politikus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar országgyűlés képviselője.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Ioan Dragoș
Karl von Urban
Báró Karl von Urban (Krakkó, 1802. augusztus 31. – Brünn, 1877. január 1.), osztrák katonatiszt, császári-királyi altábornagy (Feldmarschallleutnant). Ő volt az első katonatiszt, aki megtagadta az engedelmességet az első felelős magyar kormánynak.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Karl von Urban
Kis-Küküllő vármegye
Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kis-Küküllő vármegye
Kisenyed
ortodox fatemplom Kisenyed (szász nyelven Klinonyeten) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kisenyed
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Kolozsvár
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyar Királyság
Magyarigen
A református parókia Magyarigeni román női viselet a 20. század elején Magyarigen falu Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Magyarigen
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Maros
Marosújvár
Marosújvár látképe 1870 körül A görögkatolikus templom a városközpontban A református templom A sóbánya egyik épülete A városháza Az 1980-as években lerombolt zsinagóga Marosújvár környéke 1769–1773 között Marosújvár (az 1950-es évekig Uioara) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Marosújvár
Május 15.
Névnapok: Zsófia, Szonja + Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Upor, Zsófi.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 15.
Május 17.
Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 17.
Május 9.
Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Május 9.
Mócok
A mócok (avagy havasi románok románul: moți) a Erdélyi-középhegységben, azaz a Nyugati Érchegységben (avagy erdélyi kifejezés szerint: az Ércben) élő, román nyelvű népcsoport.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Mócok
Mikeszásza
Mikeszásza (románul Micăsasa, németül Feigendorf) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Mikeszásza
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nagyenyed
Nagyenyedi vérengzés
A nagyenyedi vérengzés 1849.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nagyenyedi vérengzés
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Nemesség
Obeliszk
A karnaki obeliszk Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, 'nyárs, szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Obeliszk
Október 19.
Névnapok: Nándor + Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Október 19.
Ompolygyepű
Ompolygyepű (korábban Ompoly-Preszáka, románul Presaca Ampoiului, németül Ober-Pressendorf) falu Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Ompolygyepű
Pogrom
Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Pogrom
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Románok
Székelykocsárd
Székelykocsárd környéke 1770 körül Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Székelykocsárd
Torda-Aranyos vármegye
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Torda-Aranyos vármegye
Verespatak
Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) falu Romániában Fehér megyében, Verespatak község központja.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Verespatak
Zalatna
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdélyi vérengzés (1848–49) és Zalatna