Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Magyarország · Többet látni »

Nagy Lilla

Nagy Lilla (Pécs, 1989. december 18. –) válogatott labdarúgó, csatár.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Nagy Lilla · Többet látni »

Németh Loretta

Németh Loretta (Csorna, 1995. december 9. –) válogatott magyar labdarúgó, csatár.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Németh Loretta · Többet látni »

Női UEFA-kupa

A női UEFA-kupa az UEFA tagországok női csapatainak az első számú nemzetközi kupasorozata.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Női UEFA-kupa · Többet látni »

Rácz Zsófia (labdarúgó)

Rácz Zsófia (Győr, 1988. december 28. –) válogatott magyar labdarúgó, középpályás.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Rácz Zsófia (labdarúgó) · Többet látni »

Samu Anna

Samu Anna (1996. november 5. –) magyar női válogatott labdarúgó, kapus.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Samu Anna · Többet látni »

Sanda Malešević

Sanda Malešević (1994. április 22. –) szerb női válogatott labdarúgó.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Sanda Malešević · Többet látni »

Süle Dóra

Süle Dóra (1998. szeptember 20. –) válogatott magyar labdarúgó, csatár.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Süle Dóra · Többet látni »

Siklér Kinga

Siklér Kinga (1995. december 24. –) magyar női válogatott labdarúgó, az ETO FC Győr csatára.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Siklér Kinga · Többet látni »

Sipos Lilla

Sipos Lilla (Mosonmagyaróvár, 1992. július 14. –) válogatott labdarúgó, középpályás.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Sipos Lilla · Többet látni »

Soós Adrienn

Soós Adrienn (Szombathely, 1994. november 19. –) labdarúgó, középpályás.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Soós Adrienn · Többet látni »

Szórádi Nikolett

Szórádi Nikolett (Győr, 1986. április 6. –) válogatott labdarúgó, hátvéd.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Szórádi Nikolett · Többet látni »

Szőcs Réka

Szőcs Réka (Kolozsvár, 1989. november 19. –) válogatott magyar labdarúgó, kapus.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Szőcs Réka · Többet látni »

Tamila Mikolajivna Himics

Tamila Himics (1994. szeptember 13. –) ukrán női válogatott labdarúgó, az ETO FC Győr játékosa.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Tamila Mikolajivna Himics · Többet látni »

Tóth Alexandra (labdarúgó, 1990)

Tóth Alexandra (Csorna, 1990. március 18. –) válogatott magyar labdarúgó, hátvéd.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Tóth Alexandra (labdarúgó, 1990) · Többet látni »

Tiffany Cameron

Tiffany Cameron (Toronto, 1991. október 16. –) kanadai születésű jamaicai női labdarúgó.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Tiffany Cameron · Többet látni »

UEFA Női Bajnokok Ligája

Az UEFA Női Bajnokok Ligája a legjobb európai női labdarúgó-klubcsapatok számára kiírt versenysorozat, a Női UEFA-kupa jogutóda.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és UEFA Női Bajnokok Ligája · Többet látni »

Vachter Fanni

Vachter Fanni (2001. május 14. –) magyar női korosztályos válogatott labdarúgó, az MTK Budapest védője.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Vachter Fanni · Többet látni »

Vőfély Noémi

Vőfély Noémi (Miskolc, 1995. január 7. –) labdarúgó, középpályás.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Vőfély Noémi · Többet látni »

Vida Boglárka

Vida Boglárka (2004. március 30. –) magyar női válogatott labdarúgó, az ETO FC Győr védője.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Vida Boglárka · Többet látni »

Viktória FC-Szombathely

A Viktória FC egy magyar női labdarúgócsapat.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és Viktória FC-Szombathely · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és 2001 · Többet látni »

2021–2022-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2021–2022-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Simple Női Liga) nyolc csapat részvételével 2021.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és 2021–2022-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2022–2023-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2022–2023-as magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Simple Női Liga) a magyar női labdarúgó-bajnokság 38.

Új!!: ETO FC Győr (női csapat) és 2022–2023-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek