Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
83 kapcsolatok: Amr ibn Kulszúm, Antar-regény, Antara, Antara ibn Saddád, Arab írás, Arab irodalom, Arab nép, Arab nyelv, Újperzsa Birodalom, Beduin, Bizánci Birodalom, Dzsinn, Erkölcs, Félsivatag, Fekete kő, Gasszánidák, Gúl, Germanus Gyula, Goldziher Ignác, Hárisz ibn Hilliza, Hidzsra, Imru l-Kajsz, Irak, Iszlám, Jordánia, Kaszída, Kába, Kereszténység, Kinda, Korán, Labíd, Lahmidák, Magyar nyelv, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mezopotámia, Mitológia, Mohamed próféta, Muhalhil, Mutalammisz, Nábiga, Nomád, Oroszlán, Palesztina, Palmüra, Pogányság, Sanfara, Sivatag, Szíria, Szokásjog, ..., Taabbata Sarran, Tarafa, Túlvilág, Totemizmus, Urva ibn al-Vard, Végítélet, Zsidó vallás, Zuhajr ibn Abi Szulma, 5. század, 530, 531, 540, 560, 564, 569, 575, 596, 6. század, 600, 604, 605, 610, 615, 622, 625, 644, 645, 662, 664, 673, 674, 7. század, 8. század. Bővíteni index (33 több) »
Amr ibn Kulszúm
Amr ibn Kulszúm (meghalt 600 k.) a dzsáhilijja korának egyik neves arab költője, anyai ágon Muhalhil unokája volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Amr ibn Kulszúm · Többet látni »
Antar-regény
Az Antar-regény (arab betűkkel ﻗﺼﺔ عنترة – Qiṣṣat ʿAntara, magyarosan Kisszat Antara) az arab irodalom egyik ismert, nagy múltra visszatekintő népi alkotása, mely a középkori Európa lovagregényeivel mutat sok hasonlóságot.
Új!!: Dzsáhilijja és Antar-regény · Többet látni »
Antara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Antara ibn Saddád.
Új!!: Dzsáhilijja és Antara · Többet látni »
Antara ibn Saddád
Antara ibn Saddád (meghalt 615 körül) a dzsáhilijja korának talán legismertebb arab költője, az arabok nemzeti hőse.
Új!!: Dzsáhilijja és Antara ibn Saddád · Többet látni »
Arab írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.
Új!!: Dzsáhilijja és Arab írás · Többet látni »
Arab irodalom
Arab irodalom alatt az arab nyelven megírt középkori és újkori munkák összessége értendő.
Új!!: Dzsáhilijja és Arab irodalom · Többet látni »
Arab nép
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arabok.
Új!!: Dzsáhilijja és Arab nép · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Dzsáhilijja és Arab nyelv · Többet látni »
Újperzsa Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szászánida Birodalom.
Új!!: Dzsáhilijja és Újperzsa Birodalom · Többet látni »
Beduin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Beduinok.
Új!!: Dzsáhilijja és Beduin · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Dzsáhilijja és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Dzsinn
géniuszról A dzsinn (arab: جن) az ember érzékszervei által nem felfogható, intelligens lény, egy szellemfajta az arab és muszlim mitológiában.
Új!!: Dzsáhilijja és Dzsinn · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: Dzsáhilijja és Erkölcs · Többet látni »
Félsivatag
A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta (préri, sztyeppe, szavanna) között.
Új!!: Dzsáhilijja és Félsivatag · Többet látni »
Fekete kő
Ítéletnapkor a Kába kő emlékezni fog mindazokra, akik megérintették, és közbenjár értükhttp://www.math.bme.hu/~akos/meteorit/kaba/kaba.html A Szent Fekete Kő. Egy feltételezett meteorit: a mekkai Kába-kő A Fekete kő az iszlám szent relikviája.
Új!!: Dzsáhilijja és Fekete kő · Többet látni »
Gasszánidák
A gasszánidák, vagy ghasszánidák (Banú Gasszán) dél-arábiai eredetű arab törzs tagjai voltak, akik az Arab-félsziget északnyugati részén telepedtek le, és uralkodtak a szíriai arabok fölött.
Új!!: Dzsáhilijja és Gasszánidák · Többet látni »
Gúl
A gúlok az arab mitológiában olyan gonosz dzsinnek, akik Iblísz, a sötétség hercegének leszármazottai.
Új!!: Dzsáhilijja és Gúl · Többet látni »
Germanus Gyula
'''Germanus Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén(Budapest, V., Petőfi tér 3-5.) Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus (عبد الكريمجرمانوس), nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja.
Új!!: Dzsáhilijja és Germanus Gyula · Többet látni »
Goldziher Ignác
Goldziher Ignác Székesfehérvári szülőháza Emléktáblája szülőháza falán Goldziher Ignác és Goldziher Károly sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 2-1-8. Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, a budapesti izraelita hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Dzsáhilijja és Goldziher Ignác · Többet látni »
Hárisz ibn Hilliza
Hárisz ibn Hilliza (6. század) a dzsáhilijja korának egyik neves arab költője volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Hárisz ibn Hilliza · Többet látni »
Hidzsra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hidzsra (egyértelműsítő lap).
Új!!: Dzsáhilijja és Hidzsra · Többet látni »
Imru l-Kajsz
Imru l-Kajsz ibn Hudzsr (501 k. – Anküra, 540 k.) a dzsáhilijja korának egyik legnagyobb, sokak szerint legkiválóbb arab költője volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Imru l-Kajsz · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Dzsáhilijja és Irak · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Dzsáhilijja és Iszlám · Többet látni »
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Új!!: Dzsáhilijja és Jordánia · Többet látni »
Kaszída
A kaszída az arab irodalom egyik eredeti, nagyra becsült lírai műfaja.
Új!!: Dzsáhilijja és Kaszída · Többet látni »
Kába
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kába szentély.
Új!!: Dzsáhilijja és Kába · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Dzsáhilijja és Kereszténység · Többet látni »
Kinda
A Kinda a Doctor Who sorozat 118.
Új!!: Dzsáhilijja és Kinda · Többet látni »
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Új!!: Dzsáhilijja és Korán · Többet látni »
Labíd
#ÁTIRÁNYÍTÁS Labíd ibn Rabía.
Új!!: Dzsáhilijja és Labíd · Többet látni »
Lahmidák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lakhmidák.
Új!!: Dzsáhilijja és Lahmidák · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Dzsáhilijja és Magyar nyelv · Többet látni »
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Új!!: Dzsáhilijja és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Új!!: Dzsáhilijja és Mekka · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Dzsáhilijja és Mezopotámia · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: Dzsáhilijja és Mitológia · Többet látni »
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Új!!: Dzsáhilijja és Mohamed próféta · Többet látni »
Muhalhil
Adí ibn Rabía, közismert ragadványnevén al-Muhalhil (meghalt 531 körül) a dzsáhilijja korának egyik arab költője volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Muhalhil · Többet látni »
Mutalammisz
Dzsarír ibn Abd al-Maszíh, közismert ragadványnevén al-Mutalammisz (arab جرير بن عبد المسيح المتلمس – Ǧarīr ibn ʿAbd al-Masīḥ al-Mutalammis; meghalt 569 körül) a dzsáhilijja korának egyik arab költője, a híres Tarafa ibn al-Abd anyai nagybátyja volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Mutalammisz · Többet látni »
Nábiga
#ÁTIRÁNYÍTÁS An-Nábiga adz-Dzubjáni.
Új!!: Dzsáhilijja és Nábiga · Többet látni »
Nomád
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nomadizmus.
Új!!: Dzsáhilijja és Nomád · Többet látni »
Oroszlán
Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős.
Új!!: Dzsáhilijja és Oroszlán · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: Dzsáhilijja és Palesztina · Többet látni »
Palmüra
Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el.
Új!!: Dzsáhilijja és Palmüra · Többet látni »
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Új!!: Dzsáhilijja és Pogányság · Többet látni »
Sanfara
Szábit ibn Ausz al-Azdi, közismert ragadványnevén as-Sanfara (arab betűkkel ثابت بن أوس الأزدي الشنفرى – Ṯābit ibn Aws al-Azdī š-Šanfara; meghalt a 6. század elején) a dzsáhilijja korának egyik legnagyobb arab költője volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Sanfara · Többet látni »
Sivatag
Szahara, a legnagyobb földi sivatag az űrből Homokvihar az iraki Al Aszadban 2005. április 27-én Atacama-sivatag A sivatag olyan terület, amelynek vízháztartása állandóan veszteséges.
Új!!: Dzsáhilijja és Sivatag · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Dzsáhilijja és Szíria · Többet látni »
Szokásjog
A szokásjog egy adott társadalmi környezetben objektíven ellenőrizhető, kialakult magatartásmintát jelent.
Új!!: Dzsáhilijja és Szokásjog · Többet látni »
Taabbata Sarran
Taabbata Sarran (arab betűkkel تأبط شراً – taʾabbaṭa šarran), eredeti nevén Szábit ibn Dzsábir al-Fahmi (arabul ثابت بن جابر الفهمي – Ṯābit ibn Ǧābir al-Fahmī; meghalt a 6. század elején) a dzsáhilijja korának arab költője volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Taabbata Sarran · Többet látni »
Tarafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tarafa ibn al-Abd.
Új!!: Dzsáhilijja és Tarafa · Többet látni »
Túlvilág
A halál utáni élet vagy túlvilági élet azon nézetek összessége, amelyek a különböző kultúrákban és vallásokban megtalálhatók arról, hogy mi vár az emberekre a halál után, illetve egyes vallásokban az idők végezetén.
Új!!: Dzsáhilijja és Túlvilág · Többet látni »
Totemizmus
A totemizmus, mint hitvilág azt feltételezi, hogy minden ember rokonságban vagy spirituális kapcsolatban áll egy másik fizikai létezővel, amely lehet állat, növény vagy akármilyen más természeti lény is.
Új!!: Dzsáhilijja és Totemizmus · Többet látni »
Urva ibn al-Vard
Urva ibn al-Vard (arab betűkkel عروة بن الورد – ʿUrwa ibn al-Ward; meghalt 596 körül) a dzsáhilijja korának egyik, nagylelkűségéről híres arab költője volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Urva ibn al-Vard · Többet látni »
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Új!!: Dzsáhilijja és Végítélet · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: Dzsáhilijja és Zsidó vallás · Többet látni »
Zuhajr ibn Abi Szulma
Zuhajr ibn Abi Szulma (meghalt 622 előtt) a dzsáhilijja korának egyik kiemelkedő arab költője volt.
Új!!: Dzsáhilijja és Zuhajr ibn Abi Szulma · Többet látni »
5. század
Az 5.
Új!!: Dzsáhilijja és 5. század · Többet látni »
530
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 530 · Többet látni »
531
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 531 · Többet látni »
540
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 540 · Többet látni »
560
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 560 · Többet látni »
564
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 564 · Többet látni »
569
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 569 · Többet látni »
575
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 575 · Többet látni »
596
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 596 · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Dzsáhilijja és 6. század · Többet látni »
600
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 600 · Többet látni »
604
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 604 · Többet látni »
605
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 605 · Többet látni »
610
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 610 · Többet látni »
615
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 615 · Többet látni »
622
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 622 · Többet látni »
625
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 625 · Többet látni »
644
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 644 · Többet látni »
645
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 645 · Többet látni »
662
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 662 · Többet látni »
664
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 664 · Többet látni »
673
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 673 · Többet látni »
674
Nincs leírás.
Új!!: Dzsáhilijja és 674 · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Dzsáhilijja és 7. század · Többet látni »
8. század
Az 8.
Új!!: Dzsáhilijja és 8. század · Többet látni »
