Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Asszimiláció (szociológia), Árpád-házi Szent Erzsébet, Besenyők, Cigányok, Csanád vezér, Cserhalmi csata, Doboka (ispán), Doboka község, Doboka vármegye, Erdély, Falu, Hajó (építészet), Hodor Károly, Huszártorony, I. Géza magyar király, I. István magyar király, I. László magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Község, Kendilóna, Kolozs megye, Kolozsvár, Lelkész, Magyarok, Német nyelv, Németek, Poklostelke, Református, Román nyelv, Románia, Románok, Salamon magyar király, Szolnok-Doboka vármegye, Trianoni békeszerződés, Unitarianizmus, 1068, 13. század, 16. század, 17. század, 1700-as évek, 1730, 1876-os megyerendezés, 1910, 1940-es évek, 1944, 1960, 1992.
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »
Árpád-házi Szent Erzsébet
Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Árpád-házi Szent Erzsébet · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Besenyők · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Cigányok · Többet látni »
Csanád vezér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csanád (nemzetségős).
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Csanád vezér · Többet látni »
Cserhalmi csata
László herceg a cserhalmi ütközetben A cserhalmi csatában az Ozul vagy Oslu vezetése alatt betörő besenyőkkel Salamon király ütközött meg 1068-ban Kerlés mellett, az egykori Belső-Szolnok vármegye területén.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Cserhalmi csata · Többet látni »
Doboka (ispán)
Doboka ispán Anonymus gesztája szerint Csanád vezér apja, aki ismeretlen fokú rokonságban állt Szent István királlyal.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Doboka (ispán) · Többet látni »
Doboka község
Doboka község község Kolozs megyében, Romániában.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Doboka község · Többet látni »
Doboka vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Doboka vármegye · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Erdély · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Falu · Többet látni »
Hajó (építészet)
bélyegkép A hajó főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek befogadására szánt tere.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Hajó (építészet) · Többet látni »
Hodor Károly
Hodor Károly (Torda, 1796. május 22. – Doboka, 1881. június 11.) birtokos, táblabíró, történetkutató.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Hodor Károly · Többet látni »
Huszártorony
A Toldy Ferenc Gimnázium 2010 márciusában újjáépített huszártornya szerkezeti és kész állapotában (montázs). A nagy képen a huszártorony részletei, a jobb felső sarokban a torony elhelyezkedése az épületen, alatta a szerkezet. Nagy és kis huszártorony a grazi székesegyház tetején A huszártorony valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú tornyocska, ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Huszártorony · Többet látni »
I. Géza magyar király
I.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és I. Géza magyar király · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és I. István magyar király · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és I. László magyar király · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Község · Többet látni »
Kendilóna
Kendilóna falu Kolozs megyében, Romániában.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Kendilóna · Többet látni »
Kolozs megye
Kolozs megye: közigazgatási egység Romániában.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Kolozs megye · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Kolozsvár · Többet látni »
Lelkész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lelkipásztor.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Lelkész · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Magyarok · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Németek · Többet látni »
Poklostelke
Poklostelke, 1910–1918 és 1940–1944 közt Lónapoklostelke falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Poklostelke · Többet látni »
Református
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Református · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Románok · Többet látni »
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Salamon magyar király · Többet látni »
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Szolnok-Doboka vármegye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és Unitarianizmus · Többet látni »
1068
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1068 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 13. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 17. század · Többet látni »
1700-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1700-as évek · Többet látni »
1730
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1730 · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1910 · Többet látni »
1940-es évek
Községi Élelmiszerüzem.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1940-es évek · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1944 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1960 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Doboka (Kolozs megye) és 1992 · Többet látni »
