Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Békéscsaba, Belgrád, Caorle, Dubrovnik, Edző, Európa, Helsinki, Június 13., Jesolo, Kick box, Kijev, Leverkusen, Lisszabon, Magyarország, Maribor, Párizs, Szeged, Szkopje, Szombathely, Zrínyi Miklós (sportoló), 1974, 1984, 1994, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007.
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Debreczeni Dezső és Békéscsaba · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Debreczeni Dezső és Belgrád · Többet látni »
Caorle
Caorle (más írásmóddal: Cáorle) az egyik legkedveltebb, festői üdülőhely az Adriai-tenger északi partvidékén, Olaszországban, Veneto tartományban.
Új!!: Debreczeni Dezső és Caorle · Többet látni »
Dubrovnik
Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.
Új!!: Debreczeni Dezső és Dubrovnik · Többet látni »
Edző
Az edző, tréner vagy szakvezető többnyire egy sportklub megbízásából tevékenykedik.
Új!!: Debreczeni Dezső és Edző · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Debreczeni Dezső és Európa · Többet látni »
Helsinki
Helsinki látképe 2002-ben Helsinki Vallila negyede Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Debreczeni Dezső és Helsinki · Többet látni »
Június 13.
Névnapok: Anett, Antal + Anetta, Anéta, Anettka, Anna, Antigoné, Anton, Antos, Grácia, Netta, Netti, Tóbiás, Toni, Mica.
Új!!: Debreczeni Dezső és Június 13. · Többet látni »
Jesolo
Jesolo (egyes források szerint Iesolo, venetóiul: Jèxoło) olaszországi város és község Velence megyében, az Adriai-tenger északi partvidékén.
Új!!: Debreczeni Dezső és Jesolo · Többet látni »
Kick box
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kick-box.
Új!!: Debreczeni Dezső és Kick box · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Debreczeni Dezső és Kijev · Többet látni »
Leverkusen
Leverkusen német város Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, a Bayer AG gyógyszeripari vállalat székhelye.
Új!!: Debreczeni Dezső és Leverkusen · Többet látni »
Lisszabon
Lisszabon (portugálul Lisboa) Portugália fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Debreczeni Dezső és Lisszabon · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Debreczeni Dezső és Magyarország · Többet látni »
Maribor
Maribor (németül Marburg an der Drau) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye.
Új!!: Debreczeni Dezső és Maribor · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Debreczeni Dezső és Párizs · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Debreczeni Dezső és Szeged · Többet látni »
Szkopje
Szkopje (macedónul Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) Észak-Macedónia fővárosa, egyben legnagyobb városa.
Új!!: Debreczeni Dezső és Szkopje · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Debreczeni Dezső és Szombathely · Többet látni »
Zrínyi Miklós (sportoló)
Zrínyi Miklós (Esztergom, 1960. április 28. –) a Magyar Kick-box Szakszövetség Szakmai igazgatója, a felnőtt magyar kick-box válogatott szövetségi kapitánya, VI.
Új!!: Debreczeni Dezső és Zrínyi Miklós (sportoló) · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 1974 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 1984 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 1994 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 1996 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 1997 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 1998 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 1999 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2000 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2001 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2002 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2003 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2004 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2005 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2006 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Debreczeni Dezső és 2007 · Többet látni »
